Két ügy, egy igazságszolgáltatás, ítélkezés montenegrói módra

Súlyos börtönévek a kavači klán vezetőinek, újratárgyalás a volt legfelsőbb bírósági elnök korrupciós ügyében

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az elmúlt napokban két olyan bírósági döntés is született Montenegróban, amely jelentősen befolyásolhatja az ország jogállamisági megítélését és az Európai Unióhoz vezető csatlakozási folyamatot. Persze megint felmerül a kérdés, hogy mennyire van szó politikai döntésről vagy mennyire működik az igazságszolgáltatás.

A podgoricai bíróság példátlanul súlyos elsőfokú ítéleteket szabott ki a BALK-on sokszor megénekelt kavači klán több vezetőjére és a velük együttműködéssel vádolt állami tisztségviselőkre, addig a Fellebbviteli Bíróság új eljárást rendelt el Vesna Medenica, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének egyik korrupciós ügyében.

A két ügy ugyan különböző bűncselekményekről szól, közös bennük azonban, hogy a montenegrói állam és a szervezett bűnözés, illetve a politikai elit kapcsolatának legsötétebb fejezeteiről szólnak.

Történelmi ítélet a kavači klán ügyében

A legnagyobb figyelmet a héten a kavači klán elleni ítélet kapta. A podgoricai bíróság elsőfokon 40 év szabadságvesztésre ítélte a szökésben lévő Radoje Zvicert, akit a Balkán és részben Európa egyik legbefolyásosabb droghálózatának vezetőjeként tartanak számon. Radoje Zvicert és a további tíz vádlottat összesen 148 év szabadságvesztésre ítélték.

A bíróság Petar Lazovićot, a Montenegrói Nemzetbiztonsági Ügynökség egykori operatív tisztjét húsz, a szintén szökésben lévő rendőrtisztet, Ljubo Milovićot pedig tizenkilenc év börtönre ítélte. Rajtuk kívül több más vádlott is hosszú szabadságvesztést kapott.

Kapcsolódó cikk

VAGY-VAGY: Állítólag megölték a kavači klán vezetőjét, vele Panamában végeztek, ha igaz

Lazović, mint az ANB ügynöke, olyan információkhoz és erőforrásokhoz fért hozzá, amelyek lehetővé tették számára, hogy hatékonyabban működjön a bűnszervezeten belül. Szerepe a klánban döntő jelentőségű volt, és a bíróság ítéletében kiemelte, hogy az általa elkövetett hivatali visszaélés tovább nehezítette a bűnözés elleni küzdelmet.

Na de miért is fontos ez az ítélet? A kavači klán az elmúlt évtizedben a Balkán egyik legerősebb szervezett bűnözői csoportjává nőtte ki magát, amelyről számos alkalommal beszámoltunk a BALK-on is.

A kokainkereskedelemből származó bevételeknek köszönhetően a szervezet Latin-Amerikától Nyugat-Európáig épített ki kapcsolatokat, miközben a montenegrói belpolitika és a biztonsági szervek működésére is egyre nagyobb befolyást gyakorolt.

Számos politikust hoztak már a klánnal összefüggésbe, azonban sok esetben ezek a meggyanúsítások megmaradtak az utcai szóbeszédek szintjén. A mostani elsőfokú ítélet ugyanakkor először mondja ki bírósági szinten, hogy az ügyészség szerint a bűnszervezet állami intézményekbe is beépült, és egyes tisztviselők segítették a működését. Persze nem ártana, hogyha a vádlottakat még a szökésük előtt sikerülne a törvény elé állítani.

A Sky ECC ismét színre lép

A vádirat szerint a bűnszervezet 2020 második felében működött a Sky ECC segítségével, tevékenysége pedig Dél-Amerikára, Afrikára, Európára és Ausztráliára is kiterjedt. A vádlottakat gyilkosságokkal, gyilkossági kísérletekkel, kábítószer- és cigarettacsempészettel, valamint hivatali visszaélésekkel vádolják.

Az ügy felderítésében kulcsszerepet játszottak az Europol által továbbított információk és a Sky ECC titkosított kommunikációs rendszerből megszerzett üzenetek, amelyeket már részletesen bemutattunk itt a BALK-on.

Kapcsolódó cikk

ÁTVERTÉK ŐKET: Szerb bűnözőket is lebuktatott az ANOM-rendszer, amelyet az FBI fejlesztett ki

Ezekből az ügyészség szerint kirajzolódott a Kavač-klán működési láncolata, de az is, hogy egyes rendőri és nemzetbiztonsági tisztviselők milyen módon segíthették a szervezet tevékenységét. Bár a védelem vitatja, hogy a Sky-üzenetek önmagukban elegendő bizonyítékot jelentenek, a montenegrói ügyészség ezekre építette az eljárás jelentős részét.

Ha ebből indulunk ki, akkor várható, hogy további vádemelésekre, büntetőügyekre is sor kerülhet, ugyanis a platform a hírek szerint lényegében kimeríthetetlen tárháza az ilyen tartalmaknak.

Az ítélet még nem jogerős, ugyanakkor sokan mérföldkőnek tartják. Korábban ritkán fordult elő, hogy a montenegrói biztonsági apparátus ilyen magas rangú tagjai ellen ilyen súlyos ítélet szülessen.

A magas rangú vádlottak sora azonban ezzel nem ér véget. A héten Vesna Medenica ügyében is fontos fejlemény történt.

A Legfelsőbb Bíróság érinthetetlenje?

Ha a kavači klán pere a szervezett bűnözés elleni fellépés próbája, akkor Vesna Medenica ügye a korábban kormányzó DPS (Demokratska partija socijalista, Szocialisták Demokratikus Pártja) három évtizedének az örökségéről szól.

A volt legfelsőbb bírósági elnök személye sokak számára azt a korszakot jelképezi, amikor a politikai és az igazságügyi elit közötti határ egyre inkább vagy végképp elmosódott.

A podgoricai felsőbíróság idén februárban elsőfokon tíz év börtönbüntetésre ítélte Vesna Medenicát, a montenegrói Legfelsőbb Bíróság volt elnökét (Forrás: Slavijainfo)

Vesna Medenica 2007 és 2020 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, és hosszú éveken keresztül a montenegrói igazságszolgáltatás egyik legbefolyásosabb szereplőjének számított, a DPS abszolút lojális emberének, akinek büntetőügyét itt bontottuk ki.

Távozása után több korrupciós és hivatali visszaélési eljárás indult ellene, amelyek az ország igazságügyi reformjainak egyik legfontosabb próbájává váltak.

Kapcsolódó cikk

BŰNCSÁRDA: Őrizetbe vették a montenegrói legfelsőbb bíróság volt elnökét

Július 24-én azonban a Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte azt az elsőfokú ítéletet, amelyben Medenicát hivatali visszaélés miatt elítélték, és új eljárást rendelt el.

A bíróság szerint az elsőfokú ítélet indokolása több ponton hiányos volt, különösen a bűncselekmény következményeinek jogi értékelése kapcsán. Ezért az ügy ismét a podgoricai bíróság elé fog kerülni.

Ez nem az egyetlen kedvező fejlemény Medenica számára. Alig egy héttel korábban a Fellebbviteli Bíróság egy másik ügyben jogerősen felmentette. A Zekić-ügyben arra a következtetésre jutott, hogy nem bizonyítható, hogy hivatali jogköreit túllépve járt volna el, amikor nem függesztett fel egy bírót. Ez az előbbi eljárás ezzel végleg lezárult.

Jelzés az EU-nak?

A két ügy jól mutatja a montenegrói igazságszolgáltatás előtt álló kihívásokat és az általános problémákat. Az egyik oldalon a szervezett bűnözéssel szembeni határozott fellépés áll, a másikon a korrupciós perek jogszerű és megalapozott lefolytatásának követelménye.

Kapcsolódó cikk

Az első ítélet egy DPS-közeli személy ellen Montenegróban

Ugyanakkor a Medenica ügy jelenlegi megdöccenése több kérdést is felvethet, amelyek közül a legfontosabb az lesz, hogy a montenegrói bíróság ténylegesen politikai revolvernek számít, vagy sikerül végül megoldani a szembenézést a 2020 előtti időszakkal.

Az integráció kapcsán az Európai Bizottság évek óta kiemelten figyeli a 23-as és 24-es tárgyalási fejezet teljesítését, amelyek az igazságszolgáltatás, az alapvető jogok és a belbiztonság reformját érintik.

A korrupciós ügyek eredményes kivizsgálása és a szervezett bűnözés visszaszorítása a montenegrói csatlakozási folyamat egyik legfontosabb mércéje. Ugyanakkor ezek tekintetében sem olyan áttörés, sem fejlemény nem jelentkezik, amelyek kapcsán Podgorica és Brüsszel is elégedett lehetne.

Még nincs vége

Sem a Zvicer-ügy, sem Medenica pere nem zárult még le jogerősen. Az elkövetkező hónapokban várható fellebbezések és új tárgyalások meghatározhatják, hogy a mostani döntések valóban fordulópontot jelentenek-e Montenegró számára.

Már amennyiben ezek fordulópontot jelenhetnek. Azt azonban fontos megemlíteni, hogy a Medenica ügynek elsősorban a DPS-es 30 évvel való szembenézés és feldolgozás miatt lenne kiemelt jelentősége.

Az ország igazságszolgáltatása jelenleg olyan ügyekben hoz döntéseket, amelyek néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűntek, és amelyek kimenetelét Podgoricán kívül Brüsszelben is kiemelt figyelemmel követik.

Azonban ezekkel az ügyekkel kapcsolatban nem csak partikuláris döntéseknek kellene megszületniük, hanem következetesen el kellene indulni azon az úton, amelyre Podgorica jelenleg csak fél lábbal mer rálépni.