Az első ítélet egy DPS-közeli ember ellen Montenegróban

Elszámoltatás vagy kirakatper: kit hagytak ki a bűnszervezetből?

Első fokon tíz év börtönre ítélték Vesna Medenicát, a montenegrói Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, míg fia, Miloš Medenica 10 év és két hónap szabadságvesztést kapott. Az ítélet nem jogerős, az ügyészség már jelezte, hogy fellebbez a büntetések enyhesége miatt.

Az ügy az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós pere Montenegróban, amely alapjaiban rengette meg az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. A döntésnek komoly hatása lehet az ország jogállamisági megítélésére és európai integrációs törekvéseire is, miközben az is felmerülhet, hogy elkezdenek dőlni a DPS-es dominók.

A Medenica-ügy

A Medenica-ügy az elmúlt évek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó korrupciós botránya Montenegróban. A Különleges Államügyészség (SDT) szerint Vesna Medenica, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke hatalmát és tekintélyét latba vetve avatkozott be egyes bírósági ügyek alakulásába.

A hatóság állítása szerint a volt igazságügyi vezető több eljárásban is jogellenes módon lépett közbe, amivel hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos szereplők ügyében kedvező ítéletek szülessenek a kis balkáni államban.

Kapcsolódó cikk

BŰNCSÁRDA: Őrizetbe vették a montenegrói legfelsőbb bíróság volt elnökét

Az ügyészség szerint mindez nem egyszeri eset volt, hanem hosszabb időn át tartó, tudatos, szervezett tevékenység a bírónő részéről.

Vesna Medenicát 2022 áprilisában vették őrizetbe, amikor egy Szerbiába tartó járatra készült felszállni, miután nyilvánosságra kerültek fia üzenetei, amelyek szerint az akkor még hivatalban lévő bírósági elnök tudott gyermeke ügyleteiről, és ebből kifolyólag igyekezett védelmet nyújtani bizonyos személyeknek.

Medenica karrierjét a Milo Đukanovićhoz köthető Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) támogatása is segítette: a 2000-es évek elején legfőbb ügyész volt, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke egészen 2020-ig, amikor a DPS harminc év után először elveszítette a választást.

A nyomozás másik főszereplője Medenica fia, Miloš Medenica, akit az ügyészek súlyos bűncselekményekkel gyanúsítottak meg. A vád szerint ő egy olyan bűnszervezet kulcsfigurája – sőt irányítója – lehetett, amely csempészetből és korrupcióból származó pénzeket söpört be.

Az ügyészek álláspontja alapján Miloš közvetítő szerepet játszott a kenőpénzek és a kapcsolati háló működtetésében, és az igazságszolgáltatás befolyásolásához az anyja pozícióját is felhasználta.

Miloš Medenica szökésben van, és ellene országos, majd nemzetközi körözést adtak ki. A montenegrói rendőrség nem találta a házi őrizet helyszínén az ítélethirdetés után, ezért előbb nemzeti elfogató parancsot adott ki kézre kerítése érdekében, majd az Interpolhoz fordult, amely vörös körözést tett közzé ellene.

Milojko Spajić montenegrói miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy Miloš Medenica nem áll az illetékes hatóságok rendelkezésére, miután az ítélet szerint egy súlyos bűncselekményeket elkövető bűnszervezet vezetője Montenegróban.

Spajić ezért információkat kért a rendőrség vezetőjétől és az illetékes minisztertől arról, hogy milyen mulasztások történtek ezen a téren, és ki a felelős értük Miloš Medenica szökésével kapcsolatban.

Az elsőfokú ítélet

A bírósági döntés szerint a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét 10 év börtönre ítélte, miután jogellenes befolyásolás miatt bűnösnek találták, ugyanakkor felmentették a bűnszervezetben való részvétel vádja alól.

Kapcsolódó cikk

TÜKÖRKÉP: Öngyilkosságot kísérelt meg a montenegrói legfelsőbb bíróság volt elnöke

A bíróság emellett elrendelte, hogy Medenica nem hagyhatja el lakóhelyét, és az ítélet szerint bevonják az útlevelét is.

Miloš Medenicát 10 év és 2 hónap szabadságvesztésre ítélték bűnszervezet létrehozása, csempészet és jogellenes befolyás miatt.

Érdekes kérdéseket vet fel ugyanakkor, ha a fiú a bűnszervezetben bűnös volt, az anyja miért nem?

A bíróság mindkét vádlottat 50 ezer eurós (kb. 19 millió forintos) pénzbírság megfizetésére is kötelezte.

Az ügyben több más vádlottat is börtönbüntetésre ítéltek, nekik összesen mintegy 2,7 millió euró kártérítést kell fizetniük az államnak.

Reakciók és bírálatok

A döntés után azonnal megszólalt a MANS (Mreže za afirmaciju nevladinog sektora), egy montenegrói civil szervezet, amely a Montenegrót sújtó korrupció és szervezett bűnözés ellen küzd.

Kapcsolódó cikk

A pénznek ára van, ezek pedig reformok

A szervezet szerint az ügy egyszerre mérföldkő és figyelmeztetés az államnak.

A civil szervezet úgy nyilatkozott, hogy bár az ítélet azt jelenti, hogy a korrupció következményekkel is járhat Montenegróban, a korrupcióellenes küzdelem azonban még mindig nem hoz olyan áttörést, amely tartósan helyreállítaná a közbizalmat az intézmények iránt, és amelyet az Európai Unió várna – erről itt írtunk.

A MANS szerint Vesna Medenica ügye akár „bizonyíték” is lehetett volna arra, hogy a korrupció nem kifizetődő, és a törvény mindenki számára egyenlő – ehelyett szerintük az ügy során elszalasztották az igazságszolgáltatás átfogó átvilágítására kínálkozó lehetőséget.

A MANS és több szakértő már az ítélethirdetés után fellebbezést sürgetett, mert szerintük az ügy súlyosan rombolja az igazságszolgáltatás hitelességét.

A civil szervezet azt is kérte, hogy az ügyészség adjon részletes tájékoztatást az ügyhöz kapcsolódó pénzügyi vizsgálatokról, hiszen a közvélemény csak akkor láthatja, hogy az eljárásnak valódi tétje volt, ha kiderült, hogy sikerült-e ténylegesen pénzt vagy vagyont visszaszerezni az állam számára.

Fellebbezés és precedens

Az ítélethirdetés után Vukas Radonjić különleges ügyész közölte, hogy a Különleges Államügyészség elégedett azzal, hogy Vesna és Miloš Medenicát elítélték, de fellebbezni fognak a büntetések rövidsége miatt.

A vádhatóság szerint a kiszabott ítéletek enyhébbek annál, mint amit az ügy súlya indokolna, hiszen az ügyészek korábban fejenként 20 év börtönt kértek.

Radonjić hangsúlyozta, hogy az ítélet számukra azt is bizonyítja, hogy az eljárás eredménye a vádakkal ellentétben nem politikai indíttatású volt, hanem bizonyítékokra épült.

Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a bíróság felmentette Medenicát a bűnszervezetben való részvétel vádja alól, ami jogi és politikai viták forrása lehet.

A precedens valódi ereje azon múlik, hogy a másodfokú eljárás megerősíti-e vagy enyhíti az ítéletet. Kulcskérdés az is, hogy a Különleges Államügyészség fellebbezése sikerrel jár-e, és születik-e súlyosabb ítélet.

Hosszabb távon az ügy mérföldkővé válhat, ha valóban elindít egy átfogóbb igazságügyi átvilágítást, és nemcsak egy-egy személy felelősségre vonását szolgálja.

Egy volt legfelsőbb bíró elítélése ez fontos jelzés lehet az Unió felé abban a tekintetben, hogy az ország képes-e saját intézményein belül is elszámoltatni a hatalom csúcsán állókat.

Ha viszont az ügy elakad, vagy az ítélet enyhül, az erősítheti azt a benyomást, hogy a régi reflexek és politikai érdekek még mindig működnek.

Az ügy azért is kényes lehet, mert Vesna Medenica pályája szorosan összefonódott a DPS hosszú kormányzásának időszakával, amikor Montenegró intézményei – a kritikusok szerint – erősen átpolitizálódtak.

A bírónő elítélése azt jelzi, hogy formálisan már nem élveznek érinthetetlenséget a DPS-éra kiemelt szereplői.

Ha másodfokon is megáll az ítélet, az a DPS-éra intézményi örökségéről szóló vitákat is új szintre emelheti.