Orosz gáz akciósan: Szerbia kivétel lett Európában

Olajalapú képlet és egy kis geopolitika: miért olcsóbb a gáz Szerbiában, mint Európában?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Oroszországgal kötött gázmegállapodás most történt meghosszabbítása jó hír Szerbia számára: a Srbijagas vezérigazgatója szerint az ország 2028-ig stabil ellátással számolhat, a lakosság számára áremelkedés nélkül, miközben a gazdaság akár az eddiginél valamivel olcsóbb gázhoz is juthat. Szerinte az európai szankciók miatt nagyon fontos, hogy nem új szerződést kötöttek, hanem a régit hosszabbították meg.

VIP-ügyfél a globális káosz közepén

A Szerbiai Szocialista Párt régi káderének számító Dušan Bajatović – aki szoros kapcsolatokat ápol Alekszej Millerrel, a Gazprom vezetőjével – a szerbiai rendszerek örök túlélőjeként elmagyarázta, hogy az új megállapodás árstabilitást biztosít: a háztartások esetében nem lesz áremelkedés, a gazdaság pedig kedvezőbb feltételekkel juthat gázhoz.

Bajatović mindezt azt követően mondta, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök hétfőn „kimerítő és tartalmas” telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, akinek köszönetet mondott a Szerbia számára rendkívül kedvező feltételekkel meghosszabbított gázmegállapodásért.

A három hónapos hosszabbítás – amelyet az elnök jelentett be – lehetővé teszi, hogy Szerbia továbbra is az úgynevezett olajalapú árképlet szerint vásároljon gázt, vagyis nagyjából a jelenlegi piaci ár feléért. Ennek köszönhetően a gáz ára Szerbiában jelentősen alacsonyabb marad, mint a legtöbb európai országban.

Szerbia a következő negyedévben körülbelül 320 euróért kapja a gázt ezer köbméterenként (Forrás: RTS)

Ez azt jelenti, hogy a következő negyedévben az ár körülbelül 320 euró ezer köbméterenként. Ha Szerbia a tőzsdén vásárolna, ugyanez az ár 690 euró körül alakulna.

A megállapodás emellett rugalmasságot is biztosít: szükség esetén napi hatmillió köbméternél nagyobb mennyiség vásárlására is lehetőség nyílik.

A hivatalos narratíva tehát azt sugallja, hogy miközben a világ ugyan éppen lángol – geopolitikai feszültségek, energiaválság, bizonytalanság –, Szerbia azonban valahogy mégis képes stabilitást vásárolni, lehetőleg kedvezményes áron, mint egy különleges VIP-ügyfél a globális káosz közepén.

Magyar–szerb összevetés

Magyarország nem fix áron, hanem képlet alapján vásárol gázt: a tényleges ár havi szinten ingadozik, jellemzően 135–182 forint között köbméterenként. Ez ezer köbméterre vetítve 135–182 ezer forint, ami a mai árfolyamon körülbelül 340–470 eurónak felel meg.

Kapcsolódó cikk

Kínai rakétákkal védik az orosz gázt Szerbiában

Magyarország tehát drágábban vásárol vezetékes orosz gázt, mint Szerbia. Aki most arra gondol, hogy Szerbia Magyarország számára is szerezhetne be olcsóbban gázt Oroszországtól, az nem biztos, hogy jó úton jár, mert ezt nem is Oroszország, hanem az Európai Unió ellenőrizné, amelynek minden gázszállítmányt be kell jelenti, és ezt ellenőrzik is.

„Soha nem adtunk el egyetlen köbméter gázt sem, tehát ami a transzportot, valamint az európai és amerikai szankciókat illeti, Szerbiának nincs semmiféle problémája” – oszlatta el az esetleg felmerülő kételyeket Bajatović.

Az Európai Unió egyébként továbbra is több mint egymilliárd eurót fizet havonta az orosz fosszilis energiahordozókért: Magyarország mellett Szlovákia, Franciaország, Hollandia és Belgium is vásárol orosz gázt, jellemzően 450–550 eurós árszinten.

A piaci árakhoz kötött beszerzés miatt ezek az országok nagyjából ugyanabban az árzónában mozognak, ráadásul a nyugati országok esetében az orosz gáz gyakran LNG-terminálokon keresztül érkezik, ami eleve drágább, mint a vezetékes szállítás.

Ez azonban már nem tarthat sokáig, az Európai Unió döntése alapján ugyanis 2026 végétől LNG-tilalom lép életbe, 2027 őszétől pedig teljes vezetékes gáztilalmat ütemeztek be.

Kilenc hónapos késleltetés

A gáz áráról szólva Dušan Bajatović rámutatott, hogy Szerbia számára kulcsfontosságú az olajalapú árképlet fenntartása, amely stabilabb és kedvezőbb elszámolást biztosít a tőzsdei áraknál.

Ez a képlet ráadásul kilenc hónapos késleltetéssel működik, vagyis az áremelkedések nem jelennek meg azonnal a szerbiai árakban.

Úgy értékelte, hogy Európában nincsenek jó hírek a fogyasztók számára: a fő beszállítók már maximális kapacitáson működnek, miközben a kereslet nő a csökkenő készletek és a közel-keleti válság miatt.

„Az ár biztosan nem fog 500–550 euró alá csökkenni ezer köbméterenként ebben az évben” – jelezte a Srbijagas vezérigazgatója, hogy mire számíthatnak az európai országok.

Azerbajdzsán, tárolók és új interkonnektorok

Bajatović bejelentette, hogy Szerbia április elején folytatja a tárgyalásokat Azerbajdzsánnal, ahonnan jelenleg napi kétmillió köbméter gáz érkezhet, de ez aligha növelhető négy millió köbméter fölé, mivel a nagyobb mennyiségeket technikai és termelési korlátok akadályozzák.

Hozzátette, hogy Szerbia más irányokból is beszerezhet gázt – például Németország felől –, de ez gazdaságilag kedvezőtlenebb megoldás.

Kapcsolódó cikk

Marta Kos: hazugság, hogy Szerbia nem kaphat orosz gázt

A tartalékok kapcsán emlékeztetett: Szerbia 120 millió köbméter gázt tárol Magyarországon, valamint 478 millió köbmétert a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) tárolóban, ami biztosítja az ellátást a téli csúcsidőszakokban.

Jelenleg zajlik a törzsudvarnoki tároló bővítése is. Ennek befejezése után a napi kitermelési kapacitás megduplázódik.

„Nem napi 5–6 millió köbmétert fogunk kitermelni, hanem 12 milliót” – mondta.

Hozzátette, hogy több gázvezeték és interkonnektor kiépítése is folyamatban van, többek között Észak-Macedónia, Kelet-Szerbia, Loznica és Románia irányában.

„Az év végéig befejezzük a Románia felé vezető interkonnektort, ássuk az árkokat, rakjuk le a csöveket, mit tehetnénk, ez a parancs” – utalt Vučić elnök március 7-i felszólítására a Srbijagas vezérigazgatója.

A NIS-t nem keverte bele

A NIS-t érintő szankciók kapcsán Bajatović megjegyezte, hogy azokat nem kötné közvetlenül a gázmegállapodáshoz, mivel külön tárgyalások zajlanak a szerbiai olajcég tulajdonosi szerkezetéről.

Magyarra fordítva: az oroszok kiszorításáról van szó – csak éppen nem abban az ütemben, amelyet Washington látni szeretne.

Végül hangsúlyozta, hogy Aleksandar Vučić és Vlagyimir Putyin megállapodása egyértelmű üzenetet hordoz:

„Ez a megállapodás világosan mutatja, hogy Oroszország nem hagyja Szerbiát gáz nélkül” – zárta gondolatait a Srbijagas igazgatója.