Vučić nagy tervekkel készül Szerbia következő évtizedére

A szerb elnök újragombolja a zakót

Mostanában alig fordul elő, hogy a szerb elnök egy nyilvános megjelenés vagy televíziós interjú alkalmával ne említse meg Magyarországot, a két ország kapcsolatai annyira összefonódtak az utóbbi években. Ez történt március 7-én is, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök kimerítő fejtágítást tartott az ország vezetőinek, felkészítve őket arra, hogy milyen irányba akarja terelni az országot, miután aligha kétséges, hogy ő Szerbia első számú vezetője, függetlenül attól, hogy ezt miként érte el.

Miután tegnapi cikkünkben politikai értelemben némileg lebecsültük a szombaton bemutatott elképzeléseket, most meg kell állapítanunk, hogy valóban nagyszabású tervekről van szó, amelyektől nagy mértékben függ Szerbia jövője.

Ki lesz a NIS tulajdonosa?

A jelek szerint ez még nem dőlt el teljes mértékben, a bemutató során ez akkor merült fel, amikor a kőolajhoz és a földgázhoz való hozzáférésről volt szó. Ezzel kapcsolatban a szerb elnök úgy fogalmazott, hogy Szerbia felgyorsítja az előrelépéseket az európai úton.

Kapcsolódó cikk

Az emberszabású robotok országa 2035-ig az EU tagja lesz

„Attól félek, hogy mi Európában, és nem csak az EU-ban, nem tudjuk eléggé felmérni, hogy mi történik körülöttünk, és aztán csodálkozunk, amikor azt látjuk, hogy hároméves lemaradásban vagyunk a kínaiakkal szemben az autógyártás területén” – jelentette ki Vučić, aki az előző gondolatra felfűzve megjegyezte, hogy ezért ért meglepetésként bennünket az is, ami Iránban történik.

„Mit fogunk tenni, miután jelentős mértékben Katar lát el bennünket gázzal, és még inkább LNG-vel” – jegyezte meg Vučić egy kis geopolitikai fejtegetésbe bonyolódva, ami során azt is megemlítette, hogy az Egyesült Államok megengedte Oroszországnak a kőolaj importját, aminek India örül leginkább.

A szerb elnök úgy látja, hogy ez néhány árnyalattal csökkenti az Öböl-országok jelentőségét, de mindez felkészületlenül érte Európát, amely így ismét a legnagyobb árat fizeti (értelmetlen politikájáért).

„Most Európa kivételével mindenki elfogadja az orosz kőolajat, Ázsia, Amerika és Afrika, amíg nem oldódik meg a helyzet az Arab-öbölben, de Európa nem, mert ez jelentős bevétel Oroszország számára.” Vučić ezzel összefüggésben megállapította, hogy Európa (Brüsszel) nem akar lehetőséget biztosítani Oroszországnak a gazdasági felépülésre, ami miatt Európa jár pórul.

„Az amerikaiak azt mondták, hogy nincsenek szankciók, Ukrajna engedje át a kőolajat Magyarországnak és Szlovákiának, esetleg Ausztriának is, de Európa ezt nem hajlandó lehetővé tenni az uniós szankciók miatt” – mondta a szerb elnök, és ez Szerbiát is érinti.

A szerb elnök bemutatta Szerbia vasútfejlesztési térképét is, amelyen szerepel a Szabadka és Baja közötti vonal megépítése is, ezzel helyreállhat a monarchiás Szeged-Szabadka-Baja „alföldi vasútvonal”, amelyet a Trianoni szerződés szakított szét

„Ha a magyarok lesznek a NIS tulajdonosai, együtt az arabokkal, azt mondják majd, hogy az orosz olaj olcsóbb, mint az iraki, miért ne vennénk az olcsóbb olajat, nincs amerikai szankciók alatt”, a magyarokat ugyanis kevésbé érdekli az európai szankciók kérdése, mint az amerikaiaké – jelentette ki Vučić, majd hozzátette, hogy Szerbiát ugyanakkor mindkettő érdekli.

A szerb elnök arra emlékeztetett, hogy a kőolaj esetében Szerbia számára egyetlen tranzitútvonal létezik Horvátországon keresztül, de ezen változtatni kívánnak, bár az utóbbi hat évben Szerbia alig vásárolt orosz kőolajat, jóformán csak iraki kőolajat szerzett be.

Szerbiának van elegendő tartaléka

A nagyívű fejlesztési tervben természetesen különös helyet kapott az energetika, amelyet a hetedik pontban mutatott be a szerb elnök a különböző témák ismertetésébe bevont miniszterek és szakemberek után.

Rögtön a legelején Vučić ismételten megnyugtatta a lakosságot, hogy nincs szükség az üzemanyag felvásárlásra, mert nem lesz hiány a kőolajtermékek piacán, bár a háborúk nehéz helyzetet idéznek elő a pénzügyminisztérium, a kormány és az állam számára.

Elmondta, hogy Szerbia 418 ezer tonna dízellel rendelkezik, ami 74 napig elegendő abban az esetben, ha a finomító egyáltalán semmit nem termel, és semmiféle import nem történik.

A benzintartalékok közel 95 ezer tonnát tesznek ki, ami 71 napra elegendő, a pakura esetében pedig végképp jó a helyzet: a közel 90 ezer tonna tartalék 159 napig elég a szükségletek kielégítésére, ami több mint jó.

Kerozinból viszont kevesebb van, és ezen a téren szükség esetén a hadsereg tartalékaihoz is hozzányúlnának, miután az ország csak 16 ezer tonna tartalékkal rendelkezik, ami 31 napig képes biztosítani a légiközlekedést. A hadsereg tartalékait nem pontosította, de egy elejtett félszóból arra lehet következtetni, hogy összesen harmincezer és valamennyi tonna kerozinról beszélhetünk.

Ami a gáztartalékokat illeti, Törzsudvarnok dugig tele van, ami 400 millió köbmétert jelent, ezek a szerb tartalékok, az oroszok ugyanott körülbelül fele ennyivel rendelkeznek. Ehhez hozzáadódik még a Magyarországon tárolt 155 millió köbméter, így szerb tulajdonban mintegy 550 millió köbméter gáz van, itt azonban nem szólt arról, hogy ez hány napig elég.

A szerb elnök megemlítette, hogy az elkövetkező időszakban több mint tizennégy milliárd eurót fektetnek be az energiaiparba, ami egyebek között új gáz- és olajvezeték építését jelenti, de ez valószínűleg nem lesz elegendő.

A fenti összegből több mint hat milliárdot a termelésbe megy, amiben benne van egy gázerőmű építése is, ez közel egy milliárd eurót jelent, de ezenfelül bevonnák a magántőkét is, bár nem tőzsdei módon.

Új vezetékek épülnek

A szerb elnök azzal folytatta, hogy Ništől Horgosig minden vezetéket le kell cserélni a kapacitás növelése érdekében, hogy elérjék a 10 milliárd köbméteres átengedő képességet, amire többen csóválták a fejüket, bár ezt nem lehetett látni, csak a szerb elnök megjegyzéséből következtetünk rá.

Itt minden bizonnyal a Görögország felől érkező úgynevezett „vertikális gázfolyosóról” van szó, amelyet az amerikaiak szorgalmaznak, és amiről a nemrég tartott washingtoni gázbiztonsági csúcstalálkozón volt szó, amelyen Szerbiát Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter képviselte, de ez sem került kimondásra.

Kapcsolódó cikk

Szijjártó: Új kőolajvezeték építését készíti elő Magyarország és Szerbia

A szerb elnök szavaiból azt lehetett kivenni, hogy a tranzitból akarnak keresni a szomszédos országokat kiszolgálva, amibe Magyarországot is beleértette. Jelezte, hogy ezért interkonnektor épül Macedónia és Bosznia-Hercegovina felé, miután Bulgária felé már össze van kapcsolva a vezeték (uniós támogatással)

Vučić azt sem zárta ki, hogy Horvátország felé is létesítenek gáz- és olajkapcsolatot, nem kizárt, hogy erre Zágráb reagálni fog.

Megjegyezte, hogy aggódik a világban uralkodó „veszélyhelyzeti őrület” miatt, ami következtében kivezénylik a hadsereget a Žabareban lévő fő kompresszorállomáshoz (Velika Plana közelében), miután ez a legfontosabb eleme a szerbiai gázvezetéknek. Ezenkívül katonák védik a négy szerbiai mérőállomást is.

A szerb elnök arról is beszélt, hogy Szerbia újabb földalatti gáztározó létesítését tervezi, és megemlítette az Újvidék és Algyő közötti olajvezetéket is, ami azért lenne fontos, hogy az olajszállítást diverzifikálni tudják, miután az olaj jelenleg csak Horvátország felől érkezhet Szerbiába.

Megemlítette a Đerdap III és a Bistrica reverzibilis vízerőmű építését is, amelyek kiegyensúlyozó szerepet játszhatnak az energiaszolgáltatás területén, szavai szerint ezek nélkül a rendszer nem tudja befogadni a megújuló forrásokból származó energiát.

Nagy tervek: szerb atomerőmű

A fenti ismertető után a szerb elnök az emelvényre szólította Dubravka Đedović Handanović energiaügyi minisztert, aki a Roszatommal, korábban pedig a francia EDF-fel is tárgyalt az atomenergia kérdéséről.

Nagy terveket sző Dubravka Đedović Handanović szerbiai bányászati és energiaügyi miniszter

Đedović Handanović azzal kezdte, hogy Szerbia energiarendszere nagyon elhanyagolt állapotban van, ezért van tennivaló bőven, ami azt jelenti, hogy a most bemutatott tervekre szánt összegek harminc százaléka az energetikai beruházásokra megy el, beleértve az előbb említett két reverzibilis vízierőművet, valamint a niši, újvidéki és kragujevaci gázerőművet.

Az atomerőmű kérdésére rátérve a miniszter elmondta, hogy 2035-ig Szerbia három milliárd eurót szán egy saját atomerőmű megépítésének megkezdésére, amelyet a tervek szerint 2041-ben helyeznének üzembe.

Az erőmű kapacitását illetően egyelőre nem született döntés, viszont létrehoznak egy nemzeti testületet a szerb nukleáris program beindítására, ennek érdekében hazahívják a világban dolgozó szakembereket, és megkezdik a szükséges képzéseket.

Đedović Handanović hangsúlyozta, hogy felújításra szorul az elektromos hálózat is, amire további 2 milliárd eurót fordítanak, miután 13 ezer kilométernyi hálózatot kell rendbe tenni, 4000 trafóállomás megépítésére van szükség, és 1000 kilométer távvezeték is felújításra szorul.

Megemlítette a Magyarország felé vezető olajvezeték megépítését is, hogy a kőolajszármazékokat gyorsabban és biztonságosabban Szerbiába lehessen szállítani, és ne legyenek kiszolgáltatva a Duna vízállásának vagy a vasúti teherszállításnak.

Középen Đuro Macut miniszterelnök, balról Ana Brnabić házelnök, jobbról Adrijana Mesarović gazdasági miniszter

A több mint két órás bemutatóból itt most a legfontosabb elemeket emeltük ki, amivel Szerbia megpróbálja behozni azt, amit az elmúlt évtizedekben elmulasztott.

Megjegyeznénk még, hogy mondjon bármit is a szerb elnök, ezzel a tervvel minden kétséget kizáróan arra készül, hogy második mandátumának végét követően átnyergeli a paripát, és miniszterelnökként vezeti tovább a parádét, miközben elküldi haza Đuro Macut jelenlegi miniszterelnököt, aki a legjelentéktelenebb figura a szerbiai közéleteben, akinek egyetlen dolga van: melegen kell tartania a széket Vučić számára.