Marta Kos: hazugság, hogy Szerbia nem kaphat orosz gázt

Megjátszák az áldozatot, hogy aztán megváltók legyenek?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Hazugságnak nevezte az uniós bővítési biztos, hogy az Európai Unió Tanácsa döntésének alapján Szerbia nem kaphat orosz gázt az Európai Unión keresztül 2026. január 1-jétől. Marta Kos szerint a döntés nem jelenti azt, hogy a tagállamok megszüntetnék a gáz harmadik országok, például Szerbia felé történő eljuttatását.

Az Európai Parlament plenáris ülésén a szerbiai politikai válságról, az újvidéki előtető leomlásáról és a diáktüntetésekről folyt a vita. Az ezzel kapcsolatos határozatot szerdán délben fogadja el az Európai Parlament, a szavazás eredménye borítékolható.

Marta Kos hazugságról beszélt

Az Európai Bizottság bővítési biztosának elmondása szerint a szerbiai állampolgárok már majdnem egy éve a diákok vezetésével tüntetnek a korrupció, a demokrácia hiánya és a sajtószabadság sárba tiprása miatt.

Szerinte a szerbiai rendőrség általában tiszteletben tartotta a gyülekezési jogot, de voltak olyan esetek is, amikor aránytalanul használtak kényszerítő eszközöket a demonstrálók és az újságírók ellen. Hozzátette, hogy elítélik a demonstrálók részéről elkövetett gyűlöletcselekményeket is, és arra szólított fel, hogy mindkét oldal tartsa tiszteletben a békét.

Hangsúlyozta, hogy Szerbiának tartania kell magát az Európai Unió olyan értékeihez, mint a jogállamiság, az emberi jogok, a demokrácia, valamint a gyülekezési, sajtó- és akadémiai szabadság.

– A kormánynak meg kell könnyítenie a civil társadalom működését. Üdvözlöm az előrelépést az egységes választói névjegyzékkel és a REM Tanács (médiatanács) szerepével kapcsolatban, ami előrelépést biztosíthat, ha végrehajtják az EBESZ és ODIHR ajánlásait – tette hozzá Kos.

Emlékeztetett arra is, hogy elvárják Szerbiától, mint az uniós csatlakozásra pályázó tagországtól, hogy tartsa tiszteletben az Unió alapvető értékeit, amelyek a gyülekezési szabadság, a sajtószabadság és az akadémiai szabadság – ezek Szerbia csatlakozásának kulcsfontosságú elemei, amelyeket be kell tartaniuk.

Az EU álláspontja az, hogy Szerbiának világosan és meggyőzően kell stratégiai irányt változtatnia – a Moszkvával és Pekinggel fenntartott szoros kapcsolatok, amelyek kritikát fogalmaznak meg az EU-val szemben – nem fogadhatók el egy tagságra pályázó országtól.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Szerbia világbajnok a gyülekezés szabadságának tekintetében

Marta Kos megemlítette az Európa Tanács döntését, és hazugságnak nevezte, hogy Szerbia nem kaphat orosz gázt az EU tagországain keresztül. Kos megjegyezte, hogy ezzel szemben az igazság az, hogy az EU támogatja Szerbiát abban, hogy diverzifikálja az összes ellátási forrást, és integrálódjon az EU energetikai hálózataiba.

A bővítési biztos emlékeztetett Vučić megjegyzésére a von der Leyennel tartott belgrádi konferencián, amikor a szerb elnök kijelentette, hogy az uniós csatlakozás Szerbia stratégiai célja, és a tanácsi döntés teljes mértékben összhangban van ezzel.

– Most van itt az idő, hogy a hatóságok megmutassák Szerbia elkötelezettségét az EU felé vezető úton – szavakkal és tettekkel – zárta le vitaindítóját az uniós bővítési biztos.

Kirajzolódtak a törésvonalak

Az uniós parlamenti vitában különböző vélemények hangzottak el, és kirajzolódtak a korábbról már ismert törésvonalak, a „szuverenista–illiberális” tömb, a másik oldalról pedig az európer, gúnynevén a brüsszelita csoportulás között.

Az illiberális húrokat jellemzően a szlovák, német és magyar képviselők pendítették meg, a másik oldalról az európai baloldali és néppárti képviselők léptek színre.

A felszólalók között volt a Fidesz–VMSZ színeiben „tündöklő” Vicsek Annamária, aki jelezte, hogy a Patrioták az Európáért képviselőcsoport nem szavazza meg a Szerbiáról szóló határozatot, mivel az EU-nak nincs joga beavatkozni egy állam belső ügyeibe.

A Tanjugnak elmondta, hogy a Patrioták az Európáért egy olyan szövegjavaslatot terjesztett elő, amely figyelembe veszi a tényállást, miszerint Szerbia elkötelezett az Európai Unió iránt, és továbbra is az EU felé halad. Szerinte azonban ez nem jelenti azt, hogy az EU-nak joga van beavatkozni; egy állam szuverenitása ugyanis semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül.

Vicsek Annamária parlamenti felszólalása „annyira jóra sikeredett”, hogy az Informer külön cikket szentelt neki, mekkora dicsőség! (Forrás: Screenshot, Informer)

Vicsek hangsúlyozta, hogy szerinte ez már nem az első alkalom, hogy az Európai Parlament vitát szervez Szerbiáról anélkül, hogy valakit is meghallgattak volna a szerb kormánytól. Szerinte ezért a határozati tervezet meglehetősen egysíkú, és valójában baloldali pártok javasolták, együtt az EPP-vel, és főként Szerbia kormányát kritizálják benne az erőszak miatt. A VMSZ-es politikus fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szerb kormány megtette, amit egy felelős kormánytól elvárható.

Elmondása szerint a hasonló ügyek nyomozása háromtól hét évig is eltartott más országokban, amíg jogerős ítélet született, tehát nem lehet Szerbián azt követelni, hogy egy év után már lefolytatott nyomozás legyen.

A ciprusi EPP képviselője, Lukas Furlas világosan megkérdezte képviselőtársait, hogy a tagállamok akarják-e Szerbiát az Európai Unióban vagy sem. Ezt azért szerette volna tudni, mert a Szerbiával foglalkozó delegáció vezetőjeként hétfőn Belgrádba utazik, és világosan látni szeretné, hogy kollégái akarják-e vagy sem Szerbiát az Európai Unióban.

Szerinte Szerbiának két útja van: az egyik az európai út, reformokkal és perspektívákkal, a másik viszont ismeretlenbe vezetne. Ez tévedés lenne Szerbia és az Európai Unió számára is, ezért nem szeretné becsapni az ajtót Szerbia előtt, mert az Európai Uniónak szüksége van Szerbiára – ha stabilitást, biztonságot és erős jelenlétet akar a Nyugat-Balkánon.

Ugyanakkor Szerbiának meg kell értenie, hogy ha a szerbek azt szeretnék, hogy ez az ajtó nyitva maradjon, felelősséget kell vállalnia. Szerinte dialógusra van szükség, nem kizárásra, és ha az uniós európai jövőt kínál Törökországnak, amely megszállva tartja az EU egy részét – akkor ezt miért ne tennék meg Szerbia esetében is?

Baloldali kórus

A horvát szociáldemokrata Tonino Picula beszédében elhangzottak szerint az újvidéki tragédia megmutatta, hogy „a korrupció nem csupán bűncselekmény, hanem betegség, amely intézményeket rombol le és életeket követel”.

– Ez tükrözi a Szerbiában fennálló főbb strukturális problémákat – átláthatatlanság, külföldi szereplők befolyása a projektekben, nyomozások akadályozása és a független igazságszolgáltatás hiánya a lakosság elleni elnyomás mellett. Míg a hatalom azt állítja, hogy az EU-ba kíván menni, tetteivel azt mutatja, hogy inkább távolodik az európai értékektől – mondta Picula.

Kedves kollégák és Kolléganők! A korrupció öl! – Vladimir Prebilič, aki szerint ami Újvidéken történt az nem felelőtlenség volt, hanem gyilkosság!

Vladimir Prebilič, szlovén zöld politikus másfél perces hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy tizenhat ember vesztette életét sikkasztás miatt. Szerbia utcái változást követelnek. A legnagyobb diáktüntetések igazságszolgáltatást követelnek. Szerinte erre csak akkor számíthatunk, ha a választások tisztességesek lesznek – csak így lehet ugyanis megállítani a szervezett bűnözést és a korrupciót, ehhez viszont azonban bizottságot kellene küldeni Szerbiába.

A szlovén kormányzó baloldali Szabadság Mozgalomhoz tartozó Irina Joveva, aki nemcsak ért, hanem beszél is szerbül, felszólalásában megjegyezte, hogy Szerbiában „akik veréseket rendelnek el, az áldozatokat náciknak nevezik, és áldiákokat találnak ki”, hozzátéve, hogy ugyanakkor az igazi diákok „bátorságra tanítanak”, amire kétségtelenül szükségük van azoknak, akik túl akarják élni a Vučić-rezsimet.

Mindebből kiderül, hogy az illiberális és az európai (liberális) vonalak közötti különbség kiélezetté igencsak vált. Ez a kettősség nem új keletű, de most ismét világosan megmutatkozik: az egyik oldal a szuverenitás és a nemzeti függetlenség jogát hangsúlyozza, míg a másik az uniós értékekhez való alkalmazkodás fontosságát. Az ilyen viták az EU identitásának és jövőbeli irányának mélyebb kérdéseit is érintik.