Orbán videóüzenete vezette fel Vučić beszédét

Belgrádban szombat este a szerbiai képviselőház előtt megtartották a „Nem adjuk Szerbiát” három napos rendezvénysorozat központi nagygyűlését, amelynek fő szónoka Aleksandar Vučić szerb elnök volt. Ezúttal sem maradt el a számháború, az Informer Televízió többszázezer résztvevőről beszélt, a szerb elnök pedig 140 ezer emberről tett említést.

A BALK becslése szerint a Vučić-féle nagygyűlésen mintegy 70-80 ezer ember vehetett részt, de az sem kevés. A tippünk nem állt messze a realitásoktól, a Nyilvános Összejövetelek Archívuma a 19 órától készült légifelvételekre hivatkozva közölte, hogy körülbelül 55 ezren lehettek a kormánypárti tüntetésen.

A vizuális megjelenítés módja növelte meg a tömeg nagyságának látszatát: mind a Pink Televízióban, mind az Informeren egy vagy több folyamatosan mozgó kamera 45 fokos szögben pásztázta a demonstrálókat, pontosan úgy ahogy a szerb elnök Magyar Péter március 15-i nagygyűlésével kapcsolatban megemlítette, Leni Riefenstahl stílusában.

Kapcsolódó cikk

Vučić: Budapest esetében ugyanaz a kézjegy

A számháborúnál azonban sokkal fontosabb, hogy a szerb elnök a szombat esti nagygyűlésen öt követelést olvasott fel, ami gyakorlatilag a diákmegmozdulás felszámolását jelenti, mert mint fogalmazott – a kormányzat eddig megmutatta, hogy mi a demokrácia, az elkövetkezőkben viszont azt kívánja szemléltetni, hogy mi az állam.

Vučić viszonylag rövid beszédét Orbán Viktor magyar miniszterelnök videóüzenete vezette fel, miután többek között felszólalt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki Baja Mali Knindžát kisegítve még „dalra is fakadt”.

A nagygyűlés politikai jelentőségét az Informer televízióban Vojislav Šešelj csetnikvajda és Dragoslav Bokan szélsőségesen soviniszta író és rendező, a szerbiai Nemzetstratégiai Intézet vezetője elemezte, az utóbbi személyesen is részt vesz a szerb elnök által létrehozott mozgalom realizálásában.

Šešelj nem zárta ki, hogy már idén választások lesznek Szerbiában, és azért dicsérte a mostani nagygyűlés eredményeit, mert a szerbiai emberek „áhítják a rendet”, Bokan pedig kijelentette, hogy fel kell hagyni az csendes visszaemlékezésekkel, és az életnek mennie kell tovább.

Folyamatosan mozgó kamera pásztázta a tömeget (Forrás: X platform)

Vučić öt pontja

A szerb elnök a nagygyűlésen öt követelést terjesztett elő, amelyeket az illetékes szervekhez és intézményekhez intézett, – mindenekelőtt az ügyészségekhez –, hogy alkotmányos és törvényes hatáskörük keretein belül tegyenek meg minden törvényes intézkedést az államban a béke helyreállítása érdekében. A követelések a következők:

• Állítsák helyre az alkotmány és a törvények teljes körű tiszteletét, biztosítsák Szerbia polgárainak biztonságát, és adják vissza az elrabolt intézményeket a polgároknak mint a népszuverenitás hordozóinak – ideértve az RTS közszolgálati televíziót is, amely az elnök szerint az egyik kulcsszereplője a „színes forradalomnak”.
• Határozzák meg jogi értelemben mindazon személyek felelősségét, akik részt vettek a vandál támadásokban és a polgárok elleni erőszakos cselekményekben, különösen azokat, akik a niši békés tüntetők ellen követtek el brutális támadásokat – ideértve az elkövetőket, a felbujtókat és a segítőket is.
• Biztosítsák minden iskolás és egyetemista számára a tanulás és továbbtanulás lehetőségét, amennyiben ezt szeretnék.
• Derítsék fel azokat az elkövetőket, felbujtókat és segítőket, akik támadást intéztek az állam létfontosságú intézményei és létesítményei ellen, valamint akadályozzák meg, hogy a jövőben hasonló akciókra sor kerüljön.
• Akadályozzák meg minden olyan tevékenység végrehajtását, amely önkényesen és jogellenesen megbénítja a gazdasági tevékenységet, illetve ellehetetleníti a polgárok mindennapi életvitelét.

A követelések ismertetését követően a szerb elnök megjegyezte, hogy a címzetteknek – beleértve némileg magát is – ezentúl minden nap demokratikus és békés eszközökkel harcolniuk kell, amíg ezek a követelések maradéktalanul nem teljesülnek.

A diákok térjenek vissza az egyetemekre

Vučić köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tanulni akarnak, és akik immár több mint egy hónapja kitartóan jelen vannak a belgrádi Pionír (Úttörő) parkban. Szavai szerint ezek a fiatalok rendíthetetlenek és elszántak, mert tanulni és fejlődni akarnak. Az államfő egyúttal felszólította az egyetemek blokádját fenntartó hallgatókat is, hogy térjenek vissza az oktatásba.

Kapcsolódó cikk

Orbán kiállt Vučić mellett, aki elszámoltatást ígér

Kijelentette, hogy minden diáknak vissza kell mennie az iskolákba és az egyetemekre, hogy folytassa tanulmányait, mert – mint fogalmazott – sokukból egyszer még nagy emberek lesz. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának szüksége van rájuk, szükség van a tudásukra, az ország várja őket, együtt szeretne dolgozni és élni velük. Hozzátette, hogy készek a párbeszédre is.

Vučić hangsúlyozta, hogy bízik a fiatalokban, de nem bízik azokban, akik – megfogalmazása szerint – bevezették őket a tiltakozások és blokádok világába. Kijelentette, hogy ezek részben egyetemi oktatók, akiknek tevékenységével szemben fenntartásai vannak, ugyanakkor nyomatékosította, hogy hisz a szerbiai ifjúságban és azokban is, akik másként gondolkodnak.

A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy a „színes forradalom” akár győzhetett is volna, de „ebben a nagy agresszióban, ezekben a hatalmas támadásokban az emberek meglátták, hogy az államukat akarják lerombolni”.

Vučić elismételte azt a viszonylag új narratívát, hogy bármit el lehet venni a szerbektől, de van bennük egy „csodálatos tulajdonság”, amelyet sok más nép nem mondhat el magáról: miszerint ha valaki az államukhoz nyúl, akkor mindannyian összefognak, és követik a vörös–kék–fehér trikolórt, és nem engedik, hogy bárki is elpusztítsa a szerb államot.

Vučić itt helyezte kilátásba, hogy ezzel véget ért a „színes forradalmuk”, szerinte sétálgathatnak, amennyit csak akarnak, abból már nem lesz semmi, mert nem engedik, hogy bárki is külföldről vagy belföldről elpusztítsa az országot, de konkrétan ezúttal sem nevezett meg senkit.

Mielőbb alakuljon meg a kormány

Aleksandar Vučić szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt hónapokban zajló blokádok jelentős károkat okoztak az ország gazdaságának, ugyanakkor a kormányzat eltökélt abban, hogy mindezek ellenére Szerbia 2025-ben is Európa három leggyorsabban növekvő gazdasága közé tartozzon.

Hangsúlyozta, hogy ennek érdekében különösen fontos, hogy az új kormány mielőbb megalakuljon, mert az országnak új energiára és erőre van szüksége.

A szerb elnök megérkezett a nagygyűlésre, a videó feltöltője azon ámuldozik, hogy miért védi 30 kobra, ha szereti a nép (Forrás: X platform)

Véleménye szerint ezért kell gyorsan megalakítani az új kormányt, amelynek tagjai valóban elkötelezetten dolgoznak. Szerinte amennyiben egy miniszter nem válik be, úgy azt lecserélik – tette hozzá Vučić, aki mindezt a „Nem adjuk Szerbiát” mottóval szervezett háromnapos országos gyűlés központi rendezvényén mondta el.

Kapcsolódó cikk

Két Szerbia egy országban, kibékíthetők-e az ellentétek?

Az elnök szerint mindenki számára nyitott az általa kezdeményezett nemzeti mozgalom, amely nem csak a társadalmi egység miatt indokolt, hanem azért is, mert – ahogy fogalmazott – sok arrogáns helyi vezető van, akiket le kell váltani.

Elmondása szerint ezek a vezetők nem hajlandók meghallgatni az embereket, ezért eltávolítják őket, és helyükre olyanokat állítanak, akik meg akarják hallani a „nép szavát”.

Nehezményezte azt is, hogy a lelkiismeretlen vezetők gyakran azt hangoztatják, hogy „Vučić parancsára” cselekszenek, pedig a szerb elnök – saját szavai szerint – nem mást parancsolt nekik, mint azt, hogy dolgozzanak és küzdjenek a népért, ne pedig saját magukért.

Tűzijáték a nagygyűlés végén (Forrás: X platform)

Vučić végül arról is beszélt, hogy Szerbiának reálisan kell felmérnie a helyzetét a világban, és meg kell őriznie Koszovót és Metóhiát, valamint ki kell állnia a boszniai Szerb Köztársaságban élő szerbek mellett.

Leszögezte, hogy Szerbia mindig megvédi saját népének jogait – anélkül, hogy beavatkozna más országok belügyeibe. Külön kiemelte, hogy a Montenegróban élő szerbeknek is jogosultaknak kell lenniük arra, hogy azon a nyelven beszéljenek, amelyet nagyapáik, apáik és őseik is használtak.