Európai Unió
Február elsejétől a dinár nem használható Koszovóban, Vučić az EU segítségét kéri
A szerb elnöknek olyan szüksége van a koszovói miniszterelnökre, mint egy falat kenyérre. A koszovói albán vezetés most egy újabb konfliktusforrás aktivizálásával tereli el a figyelmet a szerbiai parlamenti választások körüli eseményekről. Néha az az ember érzése, hogy ezek összebeszélnek. Vagy ennyire érzik egymást?
A Koszovói Központi Bank a hét közepén bejelentette, hogy az igazgatótanács december 27-i ülésén elfogadta a készpénzműveletekről szóló rendeletet, amely szerint Koszovóban a banki forgalomban csak az eurót lehet használni, ennek alapján február 1-jétől, amikor a rendelet hatályba lép, a szerb dinárt kivezetik. Koszovó 2002 óta használja “de facto” fizetőeszközként az eurót, amikor – bizonyos értelemben – önhatalmúlag vezette be az eurót, mert nem kötött megállapodást az Európai Unióval. Koszovó így nem adhat ki saját eurót, eltérően például Monacotól, San Marinotól, a Vatikántól és Andorrától, amely ugyan papírpénzt nem nyomtathat, de az EU-val kötött megállapodás alapján pénzérméket bocsáthat ki. A dinár koszovói kivezetése miatt a Davosban tartózkodó szerb elnök személyesen fordult az Európai Bizottság elnökéhez, miután a belgrádi vezetés úgy véli, hogy a dinár kivezetése a szerbek elűzését segíti elő.
Koszovó megszünteti a dinár használatát
A Koszovói Központi Bank bejelentette, hogy módosította a készpénzes műveletekre vonatkozó szabályokat, és ennek alapján Koszovóban február 1-étől az euró az egyetlen fizetési eszköz.
1999 végén az UNMIK akkori vezetője, Bernard Kouchner az Európai Központi Bank és az ENSZ tisztségviselőivel egyetértésben úgy döntött, hogy a német márkát teszi meg Koszovóban egyedüli fizetőeszközzé, ezt váltotta néhány évvel később az euró minden külön megállapodás nélkül.
Miután a Kouchner-féle határozatban a szerb dinár nem szerepel, így annak a használatát akár illegálisnak is lehetne tekinteni, legalábbis koszovói szemszögből nézve, ám a szerb területeken ennek ellenére a mai napig fennmaradt a használata.
Ezt segítette elő, hogy a szerbek által lakott északi területeken intézményi szinten is a dinárt használták, a szerbiai Kereskedelmi Banknak (Komercijalna banka) például kilenc kirendeltsége is van arrafelé, amelyekben a pénzforgalom még dinárban zajlik, decemberben azonban a bank belgrádi vezetése bejelentette, hogy január végével ezeket a fiókokat bezárják. Lehet, hogy ők már akkor tudták, hogy mire készül a koszovói kormány?
Ugyancsak a dinárt használta a Szerb Posta (Pošta Srbije), amelynek a központja Gračanicában van, onnan működteti még a többi postafiókot Koszovó északi részén. Egyelőre nem világos, hogy mi lesz ezeknek a fiókoknak a sorsuk, de a működést illetően biztosan problémák merülnek fel, mert a Szerb Posta nem rendelkezik a koszovói törvényeknek megfelelő engedélyekkel a tevékenység folytatásához.
A szerbek háborognak
A helyzet abszurditását jól jelzi, hogy eddig minden a hallgatólagosság elvén működött, Koszovó ennek alapján használja az eurót, ahogy hasonló módon tűrték meg a szerb dinárt az északi területeken, ám a koszovói szerbek – nyilván belgrádi utasításra vagy jóváhagyás után – 2022-ben kivonultak az ottani intézményekből, és ezzel a szerb szempontból zseniálisnak aligha nevezhető döntéssel megteremtették a koszovói hatóságok számára a lehetőséget, hogy benyomuljanak az intézményekbe, és átvegyék a szerb területek tényleges irányítását.
A szerbek tehát lábon lőtték magukat, nem is egyszer vagy kétszer, hanem egy egész sorozattal, bár a kivonulást a szerb kormánypárti média akkortájt hatalmas győzelemként kommunikálta, mára azonban a háborgáson és a nemzetközi segítségért könyörgésen kívül a szerbeknek más eszközük nemigen maradt, a katonai megoldást leszámítva, de az öngyilkosság lenne, és ezáltal nem opció.
A háborgás, vagyis az ökölrázás most azonban nagy erőkkel folyik, Petar Petković, a szerb kormány Koszovóval foglalkozó hivatalának vezetője, akinek egyetlen feladata a szerb elnöki narratíva terjesztése, a szerbiai állami televízióban (RTS) úgy fogalmazott, hogy a fizetési tranzakciók, vagyis a szerbiai pénzforgalom megszüntetésére tett kísérlet Koszovó-Metóhiában, vagyis Koszovóban, Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyik legsúlyosabb döntése és egyoldalú lépése, aminek szó szerint az a célja, hogy a szerb nép kivándorlását idézze elő, ami kihat az ottani szerb nép fennmaradására.
A számos logikai bukfenc közé tartozik az a sajátos szerb magyarázat is, hogy Koszovóban az egyetlen legális fizetőeszköz a szerb dinár abból a megközelítésből kiindulva, hogy Koszovó Szerbia része, ezért az egész Koszovó illegálisan használja az eurót.
Petković ezt azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (European Central Bank, ECB) jelentései szerint az euró nem legális fizetőeszköz úgymond a “szerb tartományban”, amiből logikusan az következhetne, hogy a szerbek a dinár használatával, csak a több mint két évtizede fennálló törvénytelenséget egyenesítik ki.
– Hadd fordítsam le: Bislimi (koszovói miniszterelnök-helyettes) és Kurti, és mindenki Pristinában illegálisan használja az eurót, és most azt merik mondani, hogy a dinár az illegális, és ezért nem lehet jelen Koszovó-Metóhia területén. Valójában az egyetlen valuta, amelyet a (szerb) Nemzeti Bank hagyott jóvá, az a dinár, nem az euró
– mondta Petković, aki ezt a gondolati bukfencet követően igencsak pofára esett, merthogy a valóság nem azt mutatja, amit ő szeretne látni, Koszovóban ugyanis a “de facto” állapot nem az, amit szerb részről törvényesnek gondolnak – hogy ez miért van így, abba most nem mélyednénk bele.
A problémát azonban a szerbiai irodavezető jól érzékeli, mert ha a Szerb Posta és a Kereskedelmi Bank koszovói ténykedése megszűnik – magyarán bezárják a fiókokat – akkor Szerbia nem tudja tovább fizetni az ottani kórházi, iskolai és (volt) közigazgatási alkalmazottakat, akiknek ezért rossz esetben Szerbiába kell átvándorolniuk, ha fel akarják venni a fizetésüket, ami persze a modern időkben nem teljesen így működik, de szólamnak jó.
– Tudják, ha valakinek a fizetését, a nyugdíját, a szociális juttatását, a hallgatói ösztöndíját, valamint az intézmények fennmaradását és működését szolgáló finanszírozását vonják meg, akkor egyértelmű, hogy a szerb néppel akarnak leszámolni
– jelentette ki Petković, aki közölte, hogy emiatt a természetesen nagyszerű Aleksandar Vučić nagyon jelentős találkozókat folytatott a nemzetközi közösség vezetőivel, a “világ legbefolyásosabb” személyiségeivel, miközben azok sem voltak tétlenek, akik otthon maradtak, mert a diplomáciai lépések mellett számos és számtalan találkozón egyeztettek a bankszektorral, a posttával, a postai takarékkal és önmagukkal, mármint az állami szervek és szerbek egymással.
Vučić az Európai Unió segítségét kéri
Miroslav Lajčak uniós képviselő most éppen tájékozódik az ügyben, de azt ígérte, hogy az Európai Unió hamarosan kiáll az előállt helyzettel kapcsolatos álláspontjával.
A Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős megbízott Davosban, a Világgazdasági Fórumon, azt mondta hogy tudomása van a fizetési tranzakciók leállítására szóló bejelentésről – és még ennél is többről, amit megvitat a koszovói tárgyalócsoport vezetőjével, Besnik Bislimivel, akiről már fentebb szó volt.
– Megkértem, hogy válaszoljon néhány fontos kérdésre, és ezt az információt továbbítottam Brüsszelnek, szolgálataink elemzik a helyzetet. Arra számítunk, hogy nagyon gyorsan valami közös és hivatalos álláspontot alakítanak ki (Brüsszelben)
– mondta Lajcák a havas Davosban, ezzel azonban a szerb elnök aligha volt elégedett, mert a témát felvetette Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel folytatott megbeszélésén, miután jól összepuszilkodott vele. Arra most nem térnénk ki, hogy ezzel a szívélyes gesztussal milyen üzenetet küldött a Belgrádban fagyoskodó ellenzéki tüntetőknek, de ezt nem nehéz kitalálni.
A szerb elnök kedvenc Pink Televíziójának azt nyilatkozta, hogy az érvényben lévő szerződések alapján szeretne a koszovói szerb területekre látogatni, hogy maga beszéljen az ottani szerb néppel.
– Azt szeretnénk, hogy dinárban fizessünk, és ezért küzdünk. Nincs atombombánk, nem vagyunk atomhatalom, nem harcolhatunk a világ ellen, ilyen álmokba nem ringatom a népet, de meg akarjuk védeni az embereket
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
– mondta Vučić, aki ugyan bátor, de mégsem felelőtlen döntéseket ígért. A Davosból hazaüzenő szerb elnök azt is megfogalmazta, hogy nagyon szívélyes és nyílt párbeszédet folytatott a brüsszeli Orsolyával, amit nyilván a pusziszkodással is alá tud támasztani.
A szerb államfő ugyanakkor megkerülte azt a kérdést, hogy a bizottsági elnök gratulált-e neki a választásokon aratott győzelemhez. Vučić azt mondta, hogy nem akar senkit sem belpolitikai célokra használni, mert Davosban az egész országot képviseli – természetesen eltérően a választásoktól, amiről persze nem beszélt.
Azt viszont elmondta, hogy mindenkinek lehet valami elképzelése arról, hogy Ursula von der Leyen találkozott volna-e vele egy szívélyes megbeszélés megejtésére, ha ilyesmin, vagyis a választási győzelem megkérdőjelezésén gondolkodna.
Mini közvélemény-kutatás
Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.
- Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić leteremtette a szabadkai polgármestert, mert nem hívta meg Pásztor Bálintot a fogadására 🚂✨
- Szerbia2 nap telt el azóta
Elfogy az ivóvíz a Vajdaságban, ami még van, az kicsit sárga, kicsit büdös, és még mérgező is
- Bosznia6 nap telt el azóta
Villámár, áradás, özönvíz, Boszniában több helyütt is apokaliptikus helyzet alakult ki
- Románia2 nap telt el azóta
Brassó: tenyérnyi Nyugat Keleten