Connect with us

Európai Bizottság

AZ UNIÓ MEGHÁTRÁLT? A balkáni csatlakozás az érdemeken alapul, 2030 nincs kőbe vésve

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2030 csatlakozás
AZ EGYETLEN ÚT: Szerbiának és Koszovónak normalizálnia kell kapcsolatait, mert hogy Ursula von der Leyen szerint ez az egyetlen út előre (Forrás: X-platform)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Két napja a Balkánon túrnézik az Európai Bizottság elnöke, járt már szinte minden csatlakozásra készülő és kevésbé készülő országban, és gyors egymásutánban tett különböző ígéreteket, vagy fogalmazott meg különböző feltételeket. Észak-Macedóniában milliárdokban mérte a segélyeket, Szerbiától követelte Koszovó függetlenségének elismerését, Koszovótól elvárta a Szerb Községek Közösségének létrehozását, Montenegróban pedig az ország gyors csatlakozását helyezte kilátásba, mert megítélése szerint Montenegró nagyon Európa-barát ország. A bizottsági elnök balkáni látogatása során elhangzott, hogy az uniós csatlakozás az érdemeken alapul, tehát nem szükségszerű a nemrég belengetett 2030-as dátum betartása.

Hat év alatt hat milliárd hat országnak

Az Európai Bizottság fenntartja azt az ígéretét, hogy anyagilag is támogatja a balkáni bővítést, a tervek szerint ez a támogatás a hatos szám bűvöletében zajlik, hatmilliárd euró hat országnak a következő hat évben.

Ursula von der Leyen szerint az Európai Unió ennyivel támogatja a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióhoz történő integrációhoz szükséges reformok valóra váltásában, ami a balkáni közös piac megteremtését jelentené, beleértve ebbe a belső és a külső határok megnyitását egymás irányában és az Európából érkező termékek előtt.

2030 csatlakozás

Ursula Sztevo Pendarovszki macedón elnökkel (Forrás: X-platform, Stevo Pendarovski)

A bizottsági elnök szerint reformokra van szükség az üzleti szféra számára, főleg ami a hatékony közigazgatást és az igazságszolgáltatást illeti, miközben folytatni kell a korrupció elleni küzdelmet.

Von der Leyen ígéreteit és feltételeit azonban nemigen fogadták kitörő lelkesedéssel a sok esetben pénzéhes balkáni vezetők, közülük ugyanis jó néhányan attól tartanak, hogy a nacionalizmusokkal elvakított szavazók nem adják rájuk a voksukat a Brüsszelnek történő behódolás esetén, és ha az emberek java része elfordul tőlük, akkor a választások elcsalására módszeresen kidolgozott technikák nem lesznek elég hatékonyak ahhoz, hogy biztosítsák számukra a hatalom megőrzését.

A Balkán sokkal komplikáltabb hely annál, hogy a mézesmadzag elhúzása megoldást jelentene: a 2030-as csatlakozási dátum és a 3×6-os ígéret felemlegetése ma már láthatóan kevés.

Balkáni identitástudatok

A lakonikus macedón elnöki közlemény szerint Von der Leyen a szkopljei megbeszélésen véleményt cserélt vendéglátóival az alkotmánymódosítások végrehajtásának stratégiai fontosságáról, és az ország európai perspektívájára gyakorolt ​​további hatásokról.

Észak-Macedóniában sokan úgy vélik, hogy az alkotmánymódosításokhoz történő ragaszkodás és a bolgárok beemelése a macedón alkotmányba annak a forgatókönyvnek a folytatása, amelynek a fő célja egy új, a korábbitól eltérő, sajátos macedón identitás megteremtése, ami a görögökkel kötött Preszpa-megállapodással kezdődött, a bolgárokkal történő egyeztetésekkel folytatódott, és jelenleg is folyamatban van.

A macedón, vagy észak-macedón sajtó – kinek, hogy tetszik – erősen bírálta az Európai Bizottság elnökének azt a kijelentését, miszerint várják az ország lakóit az EU-ban, “különleges identitásukkal és macedón nyelvükkel”.

A Nova Makedonija – amely az első macedón nyelven megjelent napilap volt – ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bizottsági elnök talán azért beszél valami “speciális identitásról”, mert azt sem tudja, minek nevezze az ott élő népet, amelynek öntudatát minden oldalról identitásmérnökök szabdalják.

A cikk részletesen boncolgatja ennek a mérnöki munkának a körülményeit, és végül arra a megállapításra jut, hogy a macedón identitás elvesztését csakis a Görögországgal és Bulgáriával kötött megállapodások felmondásával lehet megakadályozni, ezáltal viszont ugrik az uniós csatlakozás, ami egyúttal egy milliárd euró elvesztését is jelentené, és maradna a szegények vagyunk, de büszkék opció.

2030 csatlakozás

Ursula és Albin: vajon a szőnyegre a nevek vannak kiírva, nehogy rossz helyre álljanak? (Forrás: Ursula von der Leyen)

Koszovó és Szerbia is fanyalog

Ursula von der Leyen arról is beszélt, hogy az Európai Unió egy 30 milliárd eurós befektetést lehetővé tevő piacot szeretne kialakítani a Nyugat-Balkánon, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha Belgrád és Pristina rendezi a viszonyát.

Ez már ötször akkora összeg, mint amekkorát Von der Leyen Szkopjéban emlegetett, de még mindig kevés a sikerhez, ráadásul a koszovói vezetők Brüsszel helyett/mellett inkább Washington felé tekingetnek, mert azt sejtik, hogy Európában úgyis az történik, amit az Egyesült Államok akar.

Az uniós bizottsági elnök Pristinában úgy vélte, hogy a kapcsolat rendezése érdekében Koszovónak meg kell alakítania a koszovói szerb önkormányzatok (községek) közösségét, Szerbiának pedig el kell ismernie Koszovó függetlenségét.

A pristinai vezetés vonakodik attól, hogy elfogadja a legújabb közvetítői (amerikai-európai) tervet, amelyet az ötök (Big Five) október 21-én ismertettek a koszovói albánokkal és a belgrádi vezetéssel. Vjosa Osmani már most jelezte, hogy az új tervezetet – ha elfogadásra kerül – jóváhagyásra megküldi a koszovói alkotmánybíróságnak, amely a korábbi tervet is elkaszálta.

A koszovói politikusok ezáltal egyszerre mentesülnek a felelősség és a végrehajtási kötelezettség alól, más kérdés, hogy ezzel esetleg veszélyeztetik az uniós vízumkényszer január elsejére tervezett eltörlését.

Hasonló szellemben nyilvánult meg Albin Kurti is, aki a Facebookon fejtette ki a bizottsági elnök látogatásával kapcsolatos véleményét, és büntető intézkedéseket kért Szerbia ellen, ugyanakkor követelte, a Koszovóval szembeni hasonló intézkedések eltörlését.

Ursula von der Leyen járt Belgrádban is, de nem volt olyan bátor, hogy az Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten szóba hozza Koszovó elismerésének kérdését, viszont többször is elmondta, hogy Pristinának és Belgrádnak rendeznie kell a viszonyát, mert anélkül nincs előrelépés.

Amikor az újságírók ez iránt érdeklődtek, akkor sem adott konkrét választ, a bizottsági elnök annyit mondott, hogy ez együtt jár az Ohridi Megállapodás betartásával, amely mellékesen szólva szóban köttetett, mert a szerb elnök krónikus kézfájásban szenved, és nem tud ilyen dokumentumokat aláírni.

Vučić hozzátette, hogy szerb részről tudják, melyek a szerb állam kötelezettségei, vagyis volt annyira körmönfont és tapintatos, hogy a közös sajtóértekezleten nem utasította el a Pirstinában nyíltan is elhangzott uniós követelést Koszovó függetlenségének elismerésével kapcsolatban, a szerb publikum úgyis tudja a választ, nekik ugyanis hetente többször is megüzeni, így már hírértéke sincs egy ilyen közlésnek, kivéve az arrafelé először tébláboló külföldi újságírók esetében.

A szerb elnök itt inkább arra hivatkozott, hogy több alkalommal is tájékoztatták már az uniós partnereket arról, hogy Szerbia meddig mehet el az ország alkotmánya alapján, és ez a pozíció nem változik. Miután a szerb alkotmány azt írja, hogy Koszovó (és Metóhia) Szerbia része, ez virágnyelven a koszovói függetlenség elismerésének elutasítását jelenti.

Ugyanakkor Belgrádnak is van veszítenivalója, miután erőteljes uniós támogatással épül a Belgrád és Niš közötti gyorsvasút, amivel kapcsolatban a szerb elnök hálálkodott egy sort, ráadásul a következő hetekben készül el a bolgár-szerb interkonnektor, amelyben szintén vannak uniós pénzek, és amellyel Szerbia adott esetben csökkentheti függőségét az orosz gáztól.

2030 nincs kőbe vésve

Arra a kérdésre, hogy reálisnak tartja-e, hogy a nyugat-balkáni országok 2030-ig csatlakoznak az EU-hoz, Ursula von der Leyen Belgrádban megjegyezte, hogy a csatlakozási folyamat az érdemeken alapul, vagyis csúszhat is, de akár előbb is sort lehet rá keríteni.

A bizottsági elnök Podgoricában ugyanakkor úgy fogalmazott a Jakov Milatović montenegrói államfővel tartott közös sajtótájékoztatón, hogy a tagság a reformok elfogadásától függ, és ha Montenegró teljesíti a feltételeket, a belépést nem kötik a csatlakozás meghirdetett időpontjához, ergó 2030 előtt is sor kerülhet rá.

Von der Leyen hozzátette, hogy bízik Montenegrónak abban a képességében, hogy tovább tudjon haladni a helyes úton.

2030 csatlakozás

Montenegróban is vörös szőnyeg várta, Ursula von der Leyen díszszemlézik Jakov Milatovic montenegrói elnökkel (Forrás: X-paltform, Európai Bizottság)

Milatović szintén azt mondta, hogy Montenegró teljes jogú uniós tagságának kilátása már 2030 előtt is meglehetősen reális és lehetséges. Tegyük azonban hozzá, hogy csak akkor, ha a szerbek nem szólnak bele, mert hogy Milorad Dodik éppen a napokban jelentette ki, hogy Montenegrónak a szerb közös hazához kell tartoznia, nem 2030 előtt, de mindenképpen ebben a században.

Arról nem is beszélve, hogy Montenegróban már most tüntetések voltak amiatt, hogy a parlament elnöki posztjára egy szerb nacionalista politikus, Andrija Mandić került, akit néha csetnikvajdaként is emleget a vele szembenálló montenegrói sajtó/média. A házelnöki tisztségre történt kinevezése volt az ára annak, hogy Montenegróban végre létrejöjjön az új kormány.

A brüsszeli bizottság elnöke szerdán felkeresi Bosznia-Hercegovinát is, ahol várhatóan találkozik az államelnökség tagjaival, köztük azzal a Željka Cvijanović boszniai szerb politikussal is, aki Dodik dalárdájának a tagja, és nem feltétlenül az uniós csatlakozás odaadó híve.

Ursula von der Leyen mostani balkáni körútjának fontos tanulsága, hogy a balkáni csatlakozásra megadott 2030-as időpont realitása a nulla felé konvergál, amit valószínűleg Brüsszelben is látnak már, ezért hangzott el az a mondat, miszerint “a csatlakozási folyamat az érdemeken alapul“.

Erre az egyetlen bővített mondatra mindenképpen érdemes emlékezni az uniós bizottsági elnök mostani balkáni körútjával kapcsolatban. Ezzel viszont politikai értelemben ugyanott vagyunk, ahol voltunk, illetve a helybenjárásban is sikerült egyet visszalépni, miközben a gazdasági fejlődés szempontjából mindenkinek jót tenne az előrelépés.


Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.

29
Az Európai Unió korábban azt ígérte, hogy a balkáni bővítés céldátuma 2030

Tartható ez a céldátum a balkáni országok csatlakozásával kapcsolatban?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava