Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.

A szerb hadsereg profizmusáról

Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.

A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.

Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.

Kapcsolódó cikk

Belgrád sokkal aktívabb szerepet vár a KFOR-tól, amelyben több száz magyar katona teljesít szolgálatot

Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a „jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.

A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!

Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.

A szerb vezérkari főnök és a számtan

Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozatokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.

Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban nem történt meg a teljes harckészültség bevezetése, csak az egységek fokozott jelenlétét rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.

A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent, de a harckészültség elrendelésére nem került sor.

A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)

Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.

A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.

Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.

Gyakorlat a Babmezőkön

Albin Kurti koszovói miniszterelnök egy héttel a banjskai támadást követően két videót is közzétett az X-platformon, amellyel a szerb hadsereget „bombázta meg”. Kurti azt állította, hogy az általa terroristának nevezett szerb fegyveresek négy nappal a Koszovóba történt behatolást megelőzően a szerb hadsereg egyik kulcsfontosságú bázisán, a babmezei (Pasuljanske livade) gyakorlótéren kaptak kiképzést.

A koszovói (albán) miniszterelnök szerint más gyakorlatokra a kopaoniki bázison került sor.

A két videó közzétételével Pristina ismételten azt kívánta bizonyítani, hogy az akciót végrehajtó fegyveresek a szerb állam teljes támogatását élvezték, beleértve az akció kitervelését is.

Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat, hogy a banjskai támadást végrehajtó személyeket a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren készítették fel az akcióra.

A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a szerbiai honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.

Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt (a Babmezőkön), bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem tett nekik eleget, így egyetlen golyót, és egyetlen egy gránátot sem lőtt ki.