Horvátország és a FRONTEX: az európai határőrségnek Bosznia-Hercegovinában a helye

Még mielőtt nekilátnánk a FRONTEX-ügynek, röviden csak ismertetnénk, hogy miről nem írunk és miért. Bár a nap híre a piros-fehér kockás országban az volt, hogy ismét elítélték háborús bűnökért Branimir Glavašt, Eszék védelmének egykori háborús parancsnokát, későbbi főispánt, pártelnököt, stb., erről nem fogunk értekezni. Ez egy ősrégi történet – 2009-től tart, és nem biztos hogy most vége van, mert a védőügyvédek máris óvást jelentettek be – és Horvátországon kívül, keveseknek mond bármit is. A másik “szenzáció” Ivan Penava vukovári polgármester, illetve a Hazafias Mozgalom elnöke által ismertetett plakát, amelyen egy nagy U betű borzolja a kedélyeket. Az U betű a második világháborús kviszling usztasa mozgalomra utal, és általában a szobahőmérsékletű IQ-val rendelkező polgártársak szoktak erre hivatkozni, mint a horvát nemzeti érzés tetőfokára. Hogy mennyire szuper hely volt a Pavelić-féle Független Horvátország, mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy a Titó nevével fémjelzett partizán mozgalomban több horvát volt, mint szerb, muzulmán, macedón, montenegrói, etc. Szóval ez már a közelgő választásokra való készülődés, és ha egy kicsit is van igazság, Penava óriásit fog bukni a “hazafiakkal” együtt.

Ergo, FRONTEX

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, barátok közt csak FRONTEX-et, annak idején azért hozták létre, hogy segítse az EU tagállamait és a schengeni társult országokat az szabad mozgás európai határainak védelmében.

Hogy milyen szuper munkát végzett, azt nap mint nap láthatjuk Neuköllnben, Stockholm egyes negyedeiben, vagy akár Brüsszelben is. Persze ezért nem a FRONTEX szakemberei hibáztathatók, hanem a hím ivarszerveket nélkülöző európai migrációs politika, de erről talán máskor.

Ami Horvátországot illeti, az ország a 2013-as, EU-hoz való csatlakozása után, már 2015-ben felvette a kapcsolatot a FRONTEX-szel. Ez egy igen korai dátumnak számít, lévén, hogy a FRONTEX-et 2014-ben alapították.

Ez az együttműködés 2017. február 6-án vált hivatalossá, amikor a Horvát Köztársaság Belügyminisztériumának rendőrakadémiáját a FRONTEX partner akadémiájává nevezték ki. A horvát szakemberek azóta már az Ügynökség állandó kiképzőcsapataiban tevékenykednek.

Az ő szűkebb szakterületük az állami határvédelmi rendszerrel kapcsolatos gyakorlati órák lebonyolítása, határrendészeti feladatok a határvédelemben, határrendészeti járőrtevékenység és határvédelmi eszközök használata, emberi jogok, kényszerítő eszközök alkalmazása és cselekvési taktika.

Emellett a Rendőrakadémia képviselői, okleveles Frontex-oktatók, felelősek az Európai Határ- és Parti Őrség záróvizsgájának és tesztelésének lebonyolításáért is, a Frontex képzési egységével együttműködve. Egy szó, mint száz, a horvátok meglehetősen tisztában vannak a FRONTEX mibenlétével, nincs szükségük külső segítségre ebben a témában.

Plenković: nem kellenek a határra

Hogy a fényes Nyugatnak milyen elképzelései vannak az EU határvidékének vad nemzeteiről, azt ékesen bizonyította a leghallgatottabb francia rádióban, az Europe 1-ben, Horvátország schengeni csatlakozásának napján, a reggeli hírekben elhangzó kommentár. Horvátország hozzáállását az Európába bejutni próbáló migránsokhoz nagyon keménynek, “szinte orbáninak” írták le:

– A horvátok hideg folyóba dobják a migránsokat, jeges vizet öntenek a cipőjükbe, a kimerültségig gyalogoltatják őket a boszniai határig…

Még csak a német juhászkutyák, a szögesdrót és géppuskás őrtornyok hiányoznak a komplett hollywoodi látványhoz.

FRONTEX-képzés a zágrábi rendőrakadémián (Forrás: X-paltform, CELBET3)

E “civilizált” nézőpont korrigálását hivatott megvalósítani a FRONTEX és a horvát belügyminisztérium közötti megállapodás, amit még a nyáron írt alá Davor Božinović horvát miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter.

– A memorandum aláírása a partnerség és az együttműködés előmozdításának folytatása a Horvát Köztársaságban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasítása terén

– mondta Božinović ezzel kapcsolatban. A kiutasítási eljárások végrehajtása érdekében a Frontex hat hónapos időtartamra szakértőket küld ki Horvátországba, hogy technikai segítséget nyújtsanak a személyazonosításhoz, valamint operatív segítséget biztosítsanak a kitoloncolás végrehajtásához, és előmozdítsák az önkéntes távozásokat.

Amint ez annakidején Božinović miniszter elmondta, hat kiutasítási szakértőről van szó, akik közül három konzultációs tevékenységet, kettő harmadik országokkal való együttműködést, egy pedig a kiutasítási rendszerek támogatását végzi.

Miután a szlovén fél kifogásolta, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás után Horvátországból lényegesen több illegális migráns érkezik Szlovéniába, mint azelőtt, és a FRONTEX egységeinek sürgős telepítését kérte, Plenković ezt mereven elutasította.

Horvátországnak szerinte elegendő saját rendőri ereje van az EU külső határainak ellenőrzésére, és nincs szüksége az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tagjaira a bosznia-hercegovinai határon. Magyarán, az országnak így is elég baja van a migránsokkal, még csak a FRONTEX hiányzik a bürokratikus pepecseléssel.

Kapcsolódó cikk

A magyar határzáron több migráns jut át, mint a bosnyák-horvát határon

Ehelyett Plenković azt javasolta, hogy a FRONTEX-et telepítsék Bosznia-Hercegovinába, mert ott kell keresni a migráns reneszánsz fő okát a balkáni útvonalon.

Ha a Frontex Bosznia-Hercegovinában lenne, valamiféle rend alakulna ki, legalább néhány csempészlánc megszakadna, mert ott a migránsok tekintetében általános a zűrzavar.

A Frontex arra törekedne, hogy rendet teremtsen a Szerbia és Bosznia-Hercegovina, valamint Bosznia-Hercegovina és Horvátország közötti útvonalon. Bosznia-Hercegovina ugyan már jelezte, hogy hajlandó lenne szerződést aláírni a FRONTEX-szel – ugyanúgy, ahogy a régió más országai is tették.

Ám a problémát a bosznia-hercegovinai szerb entitás jelenti. A FRONTEX államokkal köt szerződéseket, és Milorad Dodik azt szeretné, hogy külön szerződést írjanak alá a Szerb Köztársasággal is. Ha az EU szerződést ír alá Banja Lukával, az az államiság egyfajta elismerését jelenti, és ezt a Föderáció és Bosznia-Hercegovina elutasította.

Mi lesz ennek a vége?

Jelenleg egyre növekszik annak az esélye, hogy a FRONTEX végül megjelenik a horvát határon is. Ez ugyan csorbítja az ország szuverenitását, de lehet hogy nem is lenne rossz.

Az embercsempészet megfékezésének felelőssége – amelyet valami miatt a “haladó erők” rendszeresen az emberi jogok megsértéseként értelmeznek –, és a migránsok tényleges kiutasításáért (pushback) való felelősség is ekképpen megoszlana az Európai Unióval.

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.