Az orosz külügyi szóvivő szerint Albin Kurti etnikai tisztogatást szeretne

A koszovói helyzet súlyosbodása vérontáshoz vezetett, és ezt a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak a politikája idézte elő, amelynek célja egy konfliktus kirobbantása és a tartomány (!) területének megtisztítása a szerbektől. Ezt nem Aleksandar Vučić szerb elnök mondta, pedig ezek az ő szavai, hanem Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, a kijelentés pedig alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy a szerb elnök Belgrádban fogadta az orosz nagykövetet.

Kurti közvetlen veszélyt jelent

A Szputnyik orosz hírügynökség idézi a moszkvai külügyminisztérium közleményét, miszerint a vasárnapi vérontás közvetlen és azonnali következménye Albin Kurti „úgynevezett miniszterelnök” kurzusának, amelynek célja a konfliktus tüzének szítása és a térség területének megtisztítása a szerbektől.

Kapcsolódó cikk

VUČIĆ: A koszovói szerbek fellázadtak Kurti terrorja ellen

Az orosz külügyi szóvivő szerint a koszovói miniszterelnök folyamatosan a tűzzel játszik, amikor a helyzet eszkalálásával annak elérésére tesz kísérletet, hogy a Nyugat további nyomást gyakoroljon a szerbiai vezetésre, és Belgrádot rákényszerítse Koszovó függetlenségének elismerésére.

Zaharova megjegyezte, hogy ez, mint látjuk, túl drága, az egész balkáni régiót a szakadék szélére sodorja.

Az orosz külügyi szóvivő kiemelte, hogy a koszovói albánok rendőrsége módszeresen hajt végre büntetőakciókat a szerb közösség ellen, és nem csak a szerbek megfélemlítésével foglalkozik.

Zaharova rámutatott arra a közvetlen veszélyre, hogy folytatódik az etnikai tisztogatás, amelyet korábban (csak) az albán szélsőségesek gyakoroltak Koszovóban.

Kapcsolódó cikk

Az ENSZ BT 1244-es határozata

Az oroszok meggyőződése szerint a stabilizációhoz és a hosszú távú megoldáshoz Koszovóban kizárólag az ENSZ BT 1244-es határozatának átfogó végrehajtása vezet.

Itt jegyzendő meg, hogy ez a határozat Koszovót Szerbia (illetve a jogelőd Kis-Jugoszlávia) részének tekinti, az alábbiakban látható a kritikus szakasz, csatolva pedig elérhető az ENSZ BT Koszovóval kapcsolatos határozatának teljes szövege. A határozatból az derül ki, hogy Koszovó nagyfokú autonómiát élvezhet a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon belül, amely Montenegró kiválásával később megszűnt.

Zaharova szerint végre kell hajtani azokat a brüsszeli megállapodásokat is, amelyek 2013-ban és 2015-ben a belgrádi és pristinai vezetés között jöttek létre.

Ezzel kapcsolatban pedig azt kell tudni, hogy ezek tartalmazzák a Szerb Községek Közösségének létrehozását, így tehát az orosz külügyi szóvivő gyakorlatilag diplomáciai köntösbe öltöztette a szerb követeléseket.

A KFOR az albánoknak segít?

A Szutnyik egy másik cikkben arról értekezik, hogy a KFOR az illegális koszovói szerveknek engedte át azt a munkát, amelyet neki kellene végeznie, nem akadályozta meg például sem a barikádok felállítását, sem a koszovói különleges egységek belépését Koszovó északi részére.

Ezt az orosz hírügynökségnek Vladimir Lazarević nyugalmazott vezérezredes mondta, aki még a kilencvenes években a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság pristinai hadtestének parancsnoka volt.

A Szputnyik azt természetesen nem elaborálta, hogy Lazarevićet a Hágai Törvényszék 2009-ben a kilencvenes évek végén vívott koszovói háború alatt a koszovói albánok ellen elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos parancsnoki felelőssége miatt 14 év börtönre ítélte.

A volt szerb katonatisztet Hágában deportálások, embertelen cselekedetek, gyilkosság, valamint politikai, faji és vallási okok miatt történő üldöztetés kapcsán vonták felelősségre.

Lazarević most a Szputnyikban arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok 1998-ban terrorista szervezetnek minősítette a Koszovói Felszabadítási Szervezetet, majd néhány hónap múlva az amerikaiak lemezt cseréltek, és Richard Holbrookot (a daytoni szerződés atyját) a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UÇK) juniki főhadiszállására küldték, ami után a terroristák hirtelen szabadságharcosokká váltak.

Kapcsolódó cikk

Jelentősen közeledett egymáshoz a szerb és az orosz narratíva, ha nem vettük volna észre!

A szerbek azért is hivatkoznak az 1244-es BT-határozatra, mert az kimondta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és más fegyveres koszovói albán csoportok demilitarizálását, de ugyanakkor megkövetelte az összes szerb (jugoszláv) katonai, rendőri és félkatonai erő ellenőrizhető, fokozatos kivonását Koszovóból.

A volt szerb katonatiszt szerint az UÇK egykori terroristái, új egyenruhába öltözve és új név alatt (ROSU), ott folytatják, ahol abbahagyták, azzal a különbséggel, hogy annak idején a koszovói szerbeket a szerb hadsereg és a szerb rendőrség védte, most viszont ezt senki sem teszi.

Lazarević itt említette meg, hogy szerinte a KFOR nem engedhette volna meg, hogy a vasárnapi lövöldözés megtörténjen, hiszen tudomása volt a (két teherautóból álló) barikád felállításáról, valamint a koszovói rendőrök behatolásáról az északi szerb területekre, pedig ezt a Biztonsági Tanács 1244-es határozata nem teszi lehetővé.

A nyugalmazott és erősen büntetett szerb vezérezredes mindezzel kapcsolatban megjegyezte az orosz portálon, hogy ha bárkinek is kétségei voltak a KFOR és a kollektív Nyugat koszovói szerepével kapcsolatban, a mostani események által beigazolódott, hogy ők minden bajnak az okozói a Koszovói Felszabadítási Hadseregből átvedlett alattvalóik által.