Connect with us

Koszovó

Az orosz külügyi szóvivő szerint Albin Kurti etnikai tisztogatást szeretne

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Kurti etnikai szóvivő
Az orosz külügyi szóvivő a szerb elnök szájából vette ki a szavakat (Forrás: orosz külügyminisztérium)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

A koszovói helyzet súlyosbodása vérontáshoz vezetett, és ezt a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak a politikája idézte elő, amelynek célja egy konfliktus kirobbantása és a tartomány (!) területének megtisztítása a szerbektől. Ezt nem Aleksandar Vučić szerb elnök mondta, pedig ezek az ő szavai, hanem Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, a kijelentés pedig alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy a szerb elnök Belgrádban fogadta az orosz nagykövetet.

Kurti közvetlen veszélyt jelent

A Szputnyik orosz hírügynökség idézi a moszkvai külügyminisztérium közleményét, miszerint a vasárnapi vérontás közvetlen és azonnali következménye Albin Kurti “úgynevezett miniszterelnök” kurzusának, amelynek célja a konfliktus tüzének szítása és a térség területének megtisztítása a szerbektől.

Az orosz külügyi szóvivő szerint a koszovói miniszterelnök folyamatosan a tűzzel játszik, amikor a helyzet eszkalálásával annak elérésére tesz kísérletet, hogy a Nyugat további nyomást gyakoroljon a szerbiai vezetésre, és Belgrádot rákényszerítse Koszovó függetlenségének elismerésére.

Zaharova megjegyezte, hogy ez, mint látjuk, túl drága, az egész balkáni régiót a szakadék szélére sodorja.

Az orosz külügyi szóvivő kiemelte, hogy a koszovói albánok rendőrsége módszeresen hajt végre büntetőakciókat a szerb közösség ellen, és nem csak a szerbek megfélemlítésével foglalkozik.

Zaharova rámutatott arra a közvetlen veszélyre, hogy folytatódik az etnikai tisztogatás, amelyet korábban (csak) az albán szélsőségesek gyakoroltak Koszovóban.

Kurti etnikai szóvivő

Az oroszok meggyőződése szerint a stabilizációhoz és a hosszú távú megoldáshoz Koszovóban kizárólag az ENSZ BT 1244-es határozatának átfogó végrehajtása vezet.

Itt jegyzendő meg, hogy ez a határozat Koszovót Szerbia (illetve a jogelőd Kis-Jugoszlávia) részének tekinti, az alábbiakban látható a kritikus szakasz, csatolva pedig elérhető az ENSZ BT Koszovóval kapcsolatos határozatának teljes szövege. A határozatból az derül ki, hogy Koszovó nagyfokú autonómiát élvezhet a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon belül, amely Montenegró kiválásával később megszűnt.

Zaharova szerint végre kell hajtani azokat a brüsszeli megállapodásokat is, amelyek 2013-ban és 2015-ben a belgrádi és pristinai vezetés között jöttek létre.

Ezzel kapcsolatban pedig azt kell tudni, hogy ezek tartalmazzák a Szerb Községek Közösségének létrehozását, így tehát az orosz külügyi szóvivő gyakorlatilag diplomáciai köntösbe öltöztette a szerb követeléseket.

A KFOR az albánoknak segít?

A Szutnyik egy másik cikkben arról értekezik, hogy a KFOR az illegális koszovói szerveknek engedte át azt a munkát, amelyet neki kellene végeznie, nem akadályozta meg például sem a barikádok felállítását, sem a koszovói különleges egységek belépését Koszovó északi részére.

Ezt az orosz hírügynökségnek Vladimir Lazarević nyugalmazott vezérezredes mondta, aki még a kilencvenes években a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság pristinai hadtestének parancsnoka volt.

A Szputnyik azt természetesen nem elaborálta, hogy Lazarevićet a Hágai Törvényszék 2009-ben a kilencvenes évek végén vívott koszovói háború alatt a koszovói albánok ellen elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos parancsnoki felelőssége miatt 14 év börtönre ítélte.

A volt szerb katonatisztet Hágában deportálások, embertelen cselekedetek, gyilkosság, valamint politikai, faji és vallási okok miatt történő üldöztetés kapcsán vonták felelősségre.

Lazarević most a Szputnyikban arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok 1998-ban terrorista szervezetnek minősítette a Koszovói Felszabadítási Szervezetet, majd néhány hónap múlva az amerikaiak lemezt cseréltek, és Richard Holbrookot (a daytoni szerződés atyját) a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UÇK) juniki főhadiszállására küldték, ami után a terroristák hirtelen szabadságharcosokká váltak.

A szerbek azért is hivatkoznak az 1244-es BT-határozatra, mert az kimondta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és más fegyveres koszovói albán csoportok demilitarizálását, de ugyanakkor megkövetelte az összes szerb (jugoszláv) katonai, rendőri és félkatonai erő ellenőrizhető, fokozatos kivonását Koszovóból.

A volt szerb katonatiszt szerint az UÇK egykori terroristái, új egyenruhába öltözve és új név alatt (ROSU), ott folytatják, ahol abbahagyták, azzal a különbséggel, hogy annak idején a koszovói szerbeket a szerb hadsereg és a szerb rendőrség védte, most viszont ezt senki sem teszi.

Lazarević itt említette meg, hogy szerinte a KFOR nem engedhette volna meg, hogy a vasárnapi lövöldözés megtörténjen, hiszen tudomása volt a (két teherautóból álló) barikád felállításáról, valamint a koszovói rendőrök behatolásáról az északi szerb területekre, pedig ezt a Biztonsági Tanács 1244-es határozata nem teszi lehetővé.

A nyugalmazott és erősen büntetett szerb vezérezredes mindezzel kapcsolatban megjegyezte az orosz portálon, hogy ha bárkinek is kétségei voltak a KFOR és a kollektív Nyugat koszovói szerepével kapcsolatban, a mostani események által beigazolódott, hogy ők minden bajnak az okozói a Koszovói Felszabadítási Hadseregből átvedlett alattvalóik által.

Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia12 óra telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia6 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország1 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország1 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava