Vučić nemzeti ügyekben összehajolt Dodikkal, aki Orbánnal szokott dicsekedni

Egyre erőteljesebb a szerb nemzeti újraébredés. Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke július 26-án a boszniai szerb köztelevízió funkcióját betöltő RTRS-nek adott interjúban jelentette be, hogy a szerbiai kormány egyes tagjai és maga Aleksandar Vučić szerbiai államfő a boszniai Szerb Köztársaságba érkezik hivatalos látogatásra. Az elnöki vizit pontos célját Dodik akkor még nem közölte, azzal összefüggésben mindössze annyit jegyzett meg, hogy „kiemelt fontosságú nemzeti kérdésekről” lesz szó a felek között. A legfőbb boszniai szerb fontosnak minősítette, hogy az augusztus 3-4-i napokra időzített találkozót előre bejelentse, mert már az említett interjú korábbi részében is azt fejtegette, hogy a nyugati szankciós tervek ellenére a boszniai Szerb Köztársaság soha se volt annyira jó külpolitikai helyzetben, mint mostanában. Önmagában a vučići látogatás is cáfolat szerinte minden olyan állításra, hogy az RS elszigetelődött volna. A fontos partnerek, mint Oroszország és Szerbia mellett Dodik külön emelte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök június 22-i és 23-i boszniai látogatását.

Óvodamegnyitástól a nemzeti kérdésekig

A szerbiai elnök látogatását megelőző napon a boszniai szerbség politikai és gazdasági központjának számító Banja Luka területén több Dodikot és Vučićot ábrázoló plakát jelent meg az „egységben a győzelemért” jelmondattal.

Vučić augusztus 3-i, Banja Lukába való érkezését követően az ilyenkor szokásos protokolláris köszöntést követően Dodiknak és a boszniai államelnökség szerb tagjának, Željka Cvijanovićnak a jelenlétében Srbac faluban megnyitotta a „Szerbia” névre keresztelt, új óvodai komplexumot.

Aleksandar Vučić szerb államfő az utóbbi időben egyre gyakrabban csókol kezet a pópáknak (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

A folytatásban a Drina jobb és balparti szerbség vezetői a nemzeti egység nevében együtt jelentek meg a közelben lévő osovicai pravoszláv kolostorban, ahol találkoztak Porfirije pártiárkával, a szerb pravoszláv egyház (Srpska pravoslavna crkva, SPC) vezetőjével. A szerb anyaszentegyházzal kiegészült háromoldalú egyeztetés kapcsán mindössze annyi vált ismertté, hogy a jelenlevő vezetők ismét „a legfontosabb nemzeti kérdésekről” egyeztettek.

Így meghatározták a koszovói kérdés kapcsán képviselendő álláspontot és terveket, valamint az USA által az RS vezetőivel szemben életbe léptetett szankciók ügyében megfogalmazott közös álláspontot.

Az SPC vezetőjével folytatott találkozó másnapján a boszniai Szerb Köztársaság vezetői a szerbiai delegációval aláírták a második világháború szerb áldozatainak emléket állító jasenovaci emlékhely létesítésére vonatkozó megállapodást.

Végezetül Dodik és Vučić Prijedorban és a petrovaci út több pontján koszorút helyezett el a horvát hadsereg által 1995. augusztusában végrehajtott Oluja hadművelet során elűzött szerb lakosság emlékére.

Voltak konkrétumok is

A Drina jobb partjáról érkezett delegáció a koszorúk elhelyezése és a politikai szócséplés mellett érdemi projektekről is tárgyalt a balparti testvérekkel.

A Vučić és Dodik együttes részvételével tartott sajtótájékoztatón egyértelművé tették, hogy a szerbiai kormány által 2020 óta beígért beruházások mind végre lesznek hajtva az RS-ben. Ebbe a sorba tartozik a BukBijela vízi erőmű a Drinán, a Bijeljina és Rača közti autópályaszakasz, valamint a Trebinjébe tervezett nemzetközi repülőtér megépítése.

A konkrét projektek megnevezése mellett Dodik kijelentette, hogy támogatja az Open Balkan kezdeményezést, amiben Szerbia is komoly perspektívát lát.

A boszniai szerbek elnöke ennek kapcsán kifejtette, hogy ellenzik a szarajevói külügyi vezetés vonakodó álláspontját az évek óta húzódó nyugat-balkáni gazdasági térség megalapításával szemben. Dodik ezzel bírálta Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter azon álláspontját, miszerint az Open Balkan csak abban az esetben kerülhet előtérbe, ha az uniós integráció végleg megfeneklik.

ÓVODÁSOK KÖZT: A nemzeti nevelést korán kell kezdeni (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Növelik a nemzetközi önállóságot

A szerbiai delegáció látogatása kapcsán minimális figyelmet kapott a Nenad Stevandić a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupstina Republieke Srpske, NSRS) elnöke és a Vladimir Orlić szerbiai házelnök közti találkozó.

A megbeszélés amiatt érdemelt volna nagyobb figyelmet, mert a felek megállapodtak abban, hogy idén szeptemberben Belgrádban a két törvényhozás közti együttműködést koordináló bizottságot állítanak fel.

A most bejelentett interparlamentáris bizottság is része annak a folyamatnak, amit a boszniai szerb vezetés lassan másfél éve egyre inkább erőltet, miszerint minél aktívabb és szorosabb kétoldalú kapcsolatrendszert akarnak kiépíteni a velük együttműködésre való hajlandóságot mutató nemzetközi szereplőkkel, kihagyva így a szarajevói központi vezetést a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséből.

A most bejelentett boszniai szerb és szerbiai parlamentek közti jövőbeli együttműködés élének tompítása érdekében Stevandić és Orlić is igyekeztek hangsúlyozni, hogy erre a Daytoni Egyezmény tiszteletben tartása mellett kerül sor.

Ez amiatt megmosolyogtató, mert a szerbség egységéért harcoló Ujedinjena Srpska szélsőjobboldali párt elnökeként Stenvandićot a múlt héten jutalmazta az USA-adminisztráció a szankciós listára történt felvétellel a daytoni rendszer veszélyeztetése miatt.

Bečirović nem érzi a súlyát

Denis Bečirović, a boszniai államelnökség bosnyák tagja már a Vučić és Dodik közti találkozót megelőző hetekben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy külföldi útjai alkalmával Dodik elleni szónoklatokat tartott.

Legutóbb július közepi zágrábi hivatalos látogatása során tett keresetlen megjegyzéseket a boszniai szerb politikai vezetésre.

A Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel folytatott négyszemközti találkozót követő sajtónyilvános eseményen is szentelt pár mondatot a Dodikkal szembeni nézeteinek, ami azért vált kifejezetten kellemetlenné a számára, mert a vendéglátó Radman udvariasan helyretette azzal, hogy korábban ettől eltérő álláspontot fogalmazott meg sajátjaként.

A horvátországi látogatást követően Bečirović még mindig nem érzékelte a saját politikai súlyát, és Christian Schmidtnél, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjénél próbálkozott szövetségest keresni a Dodik elleni félholdas hadjárathoz, azonban itt sem járt egyértelmű sikerrel.

Schmidt – a BALK-on már hagyományosan „Jóember” – fogadta ugyan az államelnökség bosnyák tagját, azonban a találkozót követően a felek nem adtak nyilatkozatot a sajtónak.

A mindig jól értesült Kilx.ba hírportál egy meg nem nevezett forrására hivatkozva közölte, hogy Bečirović a boszniai alkotmányosság határozottabb védelmére szólította fel a Jóembert, aki nem kapkodott ezért, különös tekintettel arra, hogy Bečirović újfent elfelejtette, hogy Schmidtet nem a boszniai baloldal, hanem a nemzetközi közösség ültette a főképviselői trónusra.

Schmidt Bečirović felhívására mindössze annyit közölt, hogy „figyelemmel kíséri a boszniai alkotmányos intézmények fejlődését, és azok védelme érdekében a Daytoni Egyezmény által biztosított minden eszköz – a képzeletbeli – asztalon van.”

SZANKCIÓS TROJKA: Mindhárom szerb vezetőnek van amerikai szankciója, Vučić már a kilencvenes években beszerezte, de akkor sem érdekelte (Forrás. szerb elnöki Instagram)

Dodik keményen visszaszólt

A Bečirović által kezdeményezett találkozóra Dodiknak a Vučić vezette delegáció banjalukai tartózkodása alatt is volt ideje reagálni. A legfőbb boszniai szerb a rá jellemző bárdolatlan stílusban szólt vissza a boszniai államelnökség bosnyák tagjának.

Az X platformon (korábbi Twitter) közzétett bejegyzésben Dodik felszólította Bečirovićot, hogy tartózkodjon attól, hogy egész Bosznia nevében jár el, mert három tagja van az államelnökségnek. Kérdőre vonta amiatt, hogy mit képzel magáról, és tisztában van-e azzal, hogy nem önmaga szórakoztatása a feladata.

A habot a tortán az képezte, hogy Dodik visszatérően a „muszlimok államfőjének” minősítette Bečirovićot.

A Vučićtyal tartott sajtótájékoztatón sem állta meg utóbb Dodik, hogy szót ne emeljen Bečirović Schmidtnél tett látogatása ellen.

Így Dodik Vučić mellett állva is kitért arra, hogy egyesek, mint a bosnyák elnökségi tag úgy gondolják Szarajevóban, hogy lehetőségük van a történelem újraértelmezése mellett azt is megszabni, mi lesz a boszniai szerbekkel a jövőben.

Szerinte ezt csak az a tény teszi lehetővé, hogy a világ egyik vezető hatalma szerbellenes politikát folytat – utalt Dodik a múlt héten egyes boszniai szerb politikusok ellen bevezetett amerikai szankciókra.

Az SDA múltidézéssel hergel

A tavaly októberi választások óta ellenzékbe kényszerült bosnyák Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vezetése igyekezett minden lehetséges fórumon megnyilvánulni a szerbiai kormányzati látogatás kapcsán.

Az SDA álláspontja olyan volt, mint a közmondásos „faék”, egyszerű, de hatékony, ami lényegében kimerült a boszniai háborúval kapcsolatos bosnyák sérelmek notórius felemlegetésén.

A legnagyobb bosnyák konzervatív párt közleményében elutasította Vučić látogatását, mert mint írták „a boszniai háborús eseményeket Belgrádban tervezték meg, így a népírtásokért az akkori szerbiai politikai és katonai vezetés a felelős.”

Kapcsolódó cikk

ŐSZINTÉN SZÓLVA: Szerb nemzeti készülődés Stoltenberg után szabadon

Vučić személye kapcsán felidézték még pályája hajnalán tett azon kijelentését, miszerint „egy szerbért száz muszlimnak kell meghalnia”, így méltatlannak minősítették arra, hogy Bosznia-Hercegovinába látogasson.

Az SDA nem mulasztotta el kihasználni az alkalmat, hogy emlékeztesse a boszniaiakat a látogatás színhelyéül szolgáló Prijedor környékén a boszniai háború alatt elkövetett vérengzésekre.

Az SDA 3176 prijedori bosnyák és horvát deportáltról írt, akiket a boszniai szerb szabadcsapatok a város környéki hegyekben kínoztak és végeztek ki.

A boszniai szerb hadsereg háborús bűntetteihez kötődően a bosnyák jobboldal zászlóshajója kifejezett aggodalmát fejezte ki Aleksandar Vučićnak a közelmúltban tett azon kijelentései miatt, amelyek a szerbiai hadsereg jövőbeli erősítésére vonatkoznak.