Connect with us

Horvátország

A horvát külügy tiltakozó jegyzéket küldött Belgrádba

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

tiltakozó jegyzék
Nina Obuljen Koržinek horvát kulturális miniszter szerint Szerbia azért tart ott, ahol, mert mítoszokkal és mások kulturális értékeinek a kisajátításával foglalkozik (Forrás: Twitter, Nina Obuljen Koržinek)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Miután a múlt héten a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia és a Matica Hrvatska közös nyilatkozatban reagált “A szerb irodalom határai” című új szerbiai nyilatkozatra, és Nina Obuljen Koržinek kulturális miniszter is véleményt nyilvánított, a horvát külügy is rámozdult az ügyre, és éles hangú jegyzékben tiltakozott a belgrádi kormánynál. Az EU tagság irányában tangólépésben – értsd kettőt előre, egyet hátra, vagy egyre inkább egyet előre, kettőt hátra – araszolgató Szerbia esetleg további nehézségekkel szembesülhet.

Eine kleine nyári csörte

Az eine kleine nyári csörte a körül alakult ki, hogy június 24-én és 25-én, Tršićben, Vuk Stefanović Karadžić szülőhelyén a negyedik szerb tanszékközi konferencia keretében meghozták “A szerb irodalom határai” című nyilatkozatot.

A horvát fél azt kifogásolja, hogy a tavalyi konferenciához hasonlóan most is kisajátították a Dubrovnik városállam irodalmát, attól függetlenül, hogy ezúttal kissé finomabban fogalmaztak, és bevezették a “kettős hovatartozás” kifejezést.

Hogy a délszláv, illetve balkáni ügyekben járatlanabb olvasók is megértsék az inzultust, ez valami olyasmi lenne magyar viszonylatban, mintha valaki nagy román fejedelemként emlegetné Bethlen Gábort.

Ha az emlékezetem nem csal, annó beszámoltunk a csőre töltött nyelvészet eme megnyilvánulásáról, csak akkor a téma a szerb irodalom, hanem a szerb nyelv határai voltak.

A dolog nem új keletű

Amikor a szerbek az első világháború után “nagyvonalúan kézhez vették a kisebb délszláv testvérek irányítását” (Vid napi alkotmány), nyilvánvalóvá vált, hogy a közös délszláv állam értelmezése különbözött Zágrábban, Belgrádban és Ljubljanában.

A dolog végül úgy kristályosodott ki, hogy a főnökség Belgrádban székel, és hogy ez ellen nincs apelláta. Ennek jogosultságát így is, úgy is bizonygatták, többek között a nyelvészek is beszálltak a ringbe.

Így például a horvát Miroslav Krleža – akit Magyarországon szívesen Krezsának emlegetnek -, 1937-ben így írt egyik esszéjében “Vuk (Karadžić) 150. évfordulóját ünneplik, de valahogy megfeledkeznek róla, hogy a glagoliták, háromszáz vagy négyszáz évvel Vuk előtt, már népi nyelven írtak.

– Tudományos megállapítást nyert, hogy Vetranić már a XIV. századtól gyűjtötte a horvát népi zsoltárokat. Marulićtól Kačić-Miošićig egy egész népi nyelvű irodalmat írtak néhány évszázaddal Vuk Karadžić előtt; Primož Trubartól, Dalmatintól, Vramactól, Škrinjarićtól, Jambrešićen és Belostenacon át Katančićig a népbeszédnek ez a folytonossága soha nem szakadt meg…

– jegyezte meg Krleža, hozzátéve, hogy “a tolakodó halandzsa Vuk emlékművének lábánál nem egyéb, mint az üres szalma cséplése.”

Persze, mindez messze nem volt csupán akadémiai jellegű vita, mert a nagy fene nyelvészkedés hátterében az állt, hogy minden délszláv tulajdonképpen szerb és ennek következtében minden délszláv föld szerb föld.

Legutóbb a múlt század kilencvenes éveiben véres háborúk sorozata bontakozott ki ezen eszmeiség következtében, így nem meglepő, hogy a horvátok kissé idegesek, amikor a szerbek ilyesmivel hozakodnak elő. Különösen, ha összekapcsolódik az orosz mintára megalkotott “szerb világról” szóló elképzelésekkel.

Szerencsére Szerbia nem Oroszország, Horvátország pedig ma már NATO-tag, ami jócskán mérsékeli az esetleges lingvisztikai-literatúrai vállalkozó kedv fegyveres megtámogatását.

Így nem lesz EU-tagság

Az EU tagság irányában tangólépésben – értsd kettőt előre, egyet hátra, vagy újabban inkább egyet előre, kettőt hátra – araszolgató Szerbia esetleg további nehézségekkel szembesülhet. Ezt a horvát külügy is megpendítette a demarsban.

Ennek értelmében Horvátország nem vitatja az államok szuverén jogát arra, hogy hazai szinten jogilag szabályozzák kulturális javaik védelmének és megőrzésének területét, ami többek között kulturális és civilizációs eredményeikről tanúskodik, de a tiltakozó jegyzék szerint “rendkívül elfogadhatatlan, és ellentétes az európai értékek és együttműködés szellemével” más államok és népek kulturális örökségének kisajátítása.

Merthogy ez az Európai Unió egyik alapvető ismérve, és állítólag az uniós tagságra a Szerbia is törekszik, legalábbis verbális szinten.

Ha már tiltakozás és kultúra

Magyar kisebbségi kisemberként csatlakozom a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzékéhez.

Tiltakozom azon kicsinyes és értelmetlen ukáz ellen, amellyel kollégáim és barátaim könyveinek kiadását tiltotta be a “hatalom”.

Netán, az ügyesen elkerített vajdasági magyar irodalom pápai széke után áhítozik valaki, hogy aztán saját elképesztő nagyságától megittasodva, jólesően dirigáljon?

Istenem, mikor lesz ennek már vége, illetve vége lesz-e valaha? Sajnos úgy tűnik erre vagyunk ítéltetve, az akarnok mikimauszokra és minizsdanovokra. B@sszus, már megint felidegesítettem magam, pedig tudom, hogy nem kellene.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava