Connect with us

Jeszenszky Géza

Az autonómia a háborúk ellenszere

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

autonomy
Preševo bejárata az autóút felől, a hegyek mögött már Koszovó van, a sárga tábla pedig mutatja az utat (Észak-)Macedónia felé (Fotó: BALK)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

1984 és 86 között a Kaliforniai Egyetemen, Santa Barbarában voltam Fulbright-ösztöndíjas vendégtanár. Az akkor már sok váratlan fejleményt produkáló Közép-Európa történelmét tanítottam. Az érdeklődéssel és barátsággal fogadó történész-kollégák között kiemelkedett a nemzetközileg is jegyzett, pár évvel korábban Jugoszláviából emigrált szerb történész, Dimitrije “Mita” Đorđević. Felmenői között voltak az egykori Obrenović-dinasztia hívei, kaliforniai barátai között az oroszországi bolsevik fordulat elől Belgrádba menekült fehéroroszok leszármazottai. Tartottunk egy közös szemináriumot is a közép-európai „etnikai mozaik” nemzetiségi konfliktusairól. Remekül megvilágította e problematikát Mita egykori katonatársának a családtörténete: “Az 1920-as években családom neve Omerović volt. Azután jött a háború és a bolgár megszállás, a hatóság nevünket Omerovra változtatta. Most, Tito alatt, Omerovszki lettünk. De Te a barátom vagy, elárulom Neked, hogy a valódi nevünk Omer, törökök vagyunk.”

Bizony, nemcsak egy kárpátaljai, mondjuk tiszaújlaki magyar család volt egykor magyar, 1920 után csehszlovák, 1938-tól újból magyar, 1944-től szovjet, 1991-től pedig ukrán állampolgár lett. 1991-ben fölrobbant a jugoszláv etnikai mozaik, véres háborúk során vált független állammá öt tagköztársasága. A jogilag Szerbián belüli autonómiával rendelkező, döntően albán nemzetiségű Koszovó függetlenségi törekvését Milošević szerb elnök addig akadályozta, sőt megkezdte az albánok elűzését, míg a demokratikus országok, élükön az Egyesült Államokkal és köztük az Orbán-kormánnyal, 1999-ben fegyverrel akadályozták meg az „etnikai tisztogatást.

Koszovó nemzetközi ellenőrzés mellett gyakorlatilag független állam lett. 2008-ban ezt az albánok kikiáltották, amit eddig a 193 független ország közül 93 ismert el, köztük Magyarország is. A terület közel 2 milliós lakosságának ma kevesebb mint 10%-át kitevő szerbek döntő többsége az ország északi részén, Mitrovica város környékén él, ők azonban továbbra is Szerbiához akarnak tartozni.

– Ha az albánok önrendelkezését a világ egy része elismerte, miért tagadja meg ezt a jogot a koszovói szerbektől? – hangzik el a nem is alaptalan kérdés. Még érdekesebbé teszi a vitát, hogy Szerbia legdélibb részén, Koszovóval határosan, a Preševo-völgyben mintegy 80 ezer albán él. Logikus lenne, és minden érintett örülne, ha a két terület gazdát cserélne: Észak-Koszovó tartozzon Szerbiához, a Preševo-völgy pedig Koszovóhoz. Szerbia talán hajlana erre a megoldásra, de az ún. „nemzetközi közösség” ezt elutasítja, és Koszovó albán vezetése sem kész lemondani a szerbek lakta területről.

Persze, a világ a precedenstől tart, ha valahol az önrendelkezés alapján megváltozna a nemzetközi határ, ezzel kinyílna Pandora-szelencéje, és mindenfelé szeparatista mozgalmak jönnének létre. Tovább erősödne a Katalónia függetlenségét követelő mozgalom, újra népszavazást követelne a Skót Nemzeti Párt, egyes szomszédjaink pedig a magyar revizionizmus rémével riogatnák a világot. Ez utóbbi az 1920 óta radikálisan megváltozott – megváltoztatott – etnikai viszonyok, a magyar határ túloldalára került városokban kisebbségbe szorult magyar népesség okán irreális veszély – vagy óhaj – volna, de a Balkánon és máshol is, pl. Kelet-Ukrajnában, komolyan fölmerülhetne, persze éles, esetleg véres vitákat váltva ki.

Hadd idézzem föl, hogy 1991/92-ben, a balkáni válság és háború tetőpontján, a határváltozás lehetősége valóban fölmerült. Erről így írtam 2016-ban az Osiris Kiadónál megjelent, „Kísérlet a trianoni trauma orvoslására. Magyarország szomszédsági politikája a rendszerváltozás éveiben” című könyvemben.

A szerb fegyveres erők föllépése véget vetett Jugoszláviának. Érdemes fölfigyelni arra, hogy a belgrádi vezetés retorikájában nem a horvátok önrendelkezési jogát vitatta, hanem azt követelte, hogy a Horvátország különböző területein tömbben vagy szórványban élő, mintegy félmilliós — a horvátok lakta területek közé beékelődő — szerb közösség válhasson ki az országból, s maradjon Jugoszlávia (azaz Nagy-Szerbia) része. Ennek jegyében, a jugoszláv hadsereg védelme alatt, létrehozták az úgynevezett Szerb Krajinákat, ahol a nem szerb lakosság (köztük a kelet-szlavóniai és dél-baranyai magyarok) szisztematikus üldözésnek, „etnikai tisztogatás”-nak nevezett gyilkosságoknak és elűzetésnek volt kitéve. Lord Carrington és az EK soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminisztere, Hans van den Broek, [1991] október 18-án a probléma megoldására a kiválni akaró köztársaságok elismerését javasolta, azzal a feltétellel, hogy a területükön élő kisebbségek messzemenő területi és/vagy kulturális autonómiát, „speciális státus”-t kapnak. Ezt már hónapokkal korábban javasolta Gianni de Michelis olasz külügyminiszter.

A jugoszláviai kisebbségek problémáját, amely a legfőbb oka az országban dúló etnikai összetűzéseknek, meg lehet oldani úgy, ahogyan ezt Dél-Tirol olasz tartományban megoldották, ahol egy külföldi állam (Ausztria) ellenőrizheti a német kisebbség jogainak védelmét. Hasonló elvet alkalmazva Jugoszláviában a szerbek ellenőrizhetnék a Horvátországban élő szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartását, s mint Ausztria Dél-Tirol esetében, Szerbia is az ENSZ-hez vagy az EBEÉ-hez fordulhatna, ha a szerb kisebbség jogai veszélybe kerülnének. Hasonló módon ellenőrizhetné a Vajdaságban élő magyar kisebbség jogainak tiszteletben tartását Magyarország, illetve a koszovói albánok jogainak tiszteletben tartását Albánia.¹

A Carrington–Van den Broek tervben a speciális státusok mellett az is szerepelt, hogy a köztársaságok egymásközti határai kölcsönös megegyezéssel módosíthatók. Eredetileg, értelemszerűen, a terv Jugoszlávia minden kisebbségére, így a koszovói albánokra és a vajdasági magyarokra is vonatkozott, de érzékelve a belgrádi tiltakozást, a javaslat az autonómiát végül csak a horvátországi szerbekre korlátozta és a határváltozás lehetőségét kizárta. Magyarország üdvözölte a javaslatot, de rámutatott, hogy a valódi rendezésnek az egész térségben biztosítania kell a nemzeti kisebbségek jogait.²

A valódi autonómia Európa nyugati felében sokfelé jól működik, Dél-Tiroltól a Finnországhoz tartozó svéd-lakta Aland szigetekig. Földrészünk keleti felében viszont az államok az ördögtől valónak tekintik. A jelenlegi szerb-koszovói albán vitában a területcsere egyetlen elfogadható alternatívája a megvalósult autonómia lenne Mitrovica környékén és a Preševo-völgyben. Koszovóban saját választott vezetőik irányítanák a szerb kisebbség életét, Szerbiában pedig az albán mellett a Vajdaságban a magyar, szlovák, ruszin kisebbség jövőjét ez garantálná.

Harminc éve ez elérhetőnek látszott.

_____________

¹ Erre szinte rímelt az ellenzéki demokrata [a 2000-es fordulat után meggyilkolt] ZoranĐinđić gondolata. „Az egyetlen megoldás az elkülönülésben van. Ott, ahol a szerbek többségben élnek, mint pl. Krajinában, engedélyezni kell saját köztársaságuk megalakítását. Szlavóniában és Banijában viszont széleskörű autonómiát kell bevezetni.” Véleménye szerint ugyanennek érvényesnek kellene lennie a Szerbiában élő horvátok és magyarok, a kosovói siptárok, meg a Bosznia és Hercegovinában élő egyes népcsoportok számára is. Đinđić nyilatkozata az osztrák APA hírügynökség számára, Magyar Szó, 1991. október 18.

² A magyar Külügyminisztérium Nyilatkozata, 1991. október 18. Magyar Külpolitikai Évkönyv 1991, 347-349.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia2 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia7 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava