Connect with us

Albánia

KÉTISMERETLENES EGYENLET: Nagy-Albánia vagy Nagy-Szerbia, ez itt a kérdés

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

rama vucic
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Nagy-Szerbia vagy Nagy-Albánia? Az elsőnek a gondolata megbukott, a másik lehetőség viszont a levegőben lebeg. Koszovóban február 14-én választásokat tartanak, aminek az eredménye nyilvánvalóan kihat a fenti kérdés alakulására.

A kudarc

Koszovónak tizenhárom év után sem sikerült elismertetnie függetlenségét Szerbiával. Igénye állandó ellenállásba ütközött Belgrádban, a szerbek ugyanis „érzelmileg és történelmileg kötődnek” a térséghez, amelyet meggyőződésük szerint a Nyugat illegálisan kobozott el tőlük. A helyzetet bonyolítja, hogy a koszovói albánok nem hajlandók érdemi engedményeket tenni Szerbiának az elismerés fejében, mert úgy vélik, hogy az 1999-es tisztogatás miatt Szerbia erkölcsileg köteles elfogadni Koszovó függetlenségét.

Az Egyesült Államokban csalódottan figyelték az EU kudarcát Koszovó függetlenségének megteremtésében.

A tárgyalások szünetelése akadályozta a washingtoni célok megvalósítását Szerbia és Koszovó integrálására a nyugati szövetségbe. A Koszovó státuszával kapcsolatos nyitott kérdések egyúttal belépési pontot jelentettek a Balkánon Oroszország és Kína számára, amelyek támogatják Szerbia Koszovóval kapcsolatos álláspontját az ENSZ-ben.

A titkos tárgyalások

Ennek eredményeként a Trump-adminisztráció még 2017 végén titkos tárgyalásokat indított a két ország elnöke, Aleksandar Vučić és Hashim Thaçi között, amelyeken arra a kérdésre keresték a választ, hogy Vučić miként tudná elfogadtatni a szerb néppel a Koszovó függetlenségről szóló megállapodást. Majd egy évvel később, 2018 augusztusában jelentések láttak napvilágot arról, hogy Vučić az egyértelmű uniós perspektíva mellett a szerbek által lakott észak-koszovói enklávét kérte cserébe.

Thaçi az elismerés fejében elfogadta az északi enklávé elvesztését, amelyet Pristina egyébként sem tud teljes mértékben ellenőrizni. Ez lehetővé tette volna Koszovó függetelnségének legalizálsát, az ország jövőjével kapcsolatos bizonytalanságok felszámolását, valamint a csatlakozást olyan nemzetközi intézményekhez, mint az ENSZ, az EU és a NATO.

A két elnök beleegyezett abba, hogy ennek alapján folytassák a tárgyalásokat, és ezzel a Trump-adminsiztráció is egyetértett.

Koszovó felosztásának gondolata a „külvilággal történő érintkezés során” azonban elbukott. A koszovói szavazók és politikusok többsége elutasította „a terület feláldozását”, ami Thaçi marginalizálódásához vezetett, a Haradinaj-kormány pedig a maga kezébe vett a Belgrádhoz fűződő kapcsolatok irányítását, és büntető vámokat vetett ki a szerb importra.

Nemzetközi szinten leginkább Németország ellenezte a felosztás gondolatát, mert attól tartott, hogy az destabilizáló precedenst teremt Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia esetében. Közben Emmanuel Macron üzenetet küldött Belgrádnak, miszerint az EU nem bővülhet az intézményi reform előzetes folytatása nélkül, decemberben pedig felfüggesztette minden új tárgyalási fejezet megnyitását Szerbiával, ugyanakkor viszont intenzív tárgyalásokat kezdett Vučićtyal a francia gazdasági érdekek védelmében.

A Washingtoni szerződés

Az amerikai elnökválasztás előtt, 2020. márciusban az Egyesült Államok úgy döntött, hogy végső lépést tesz egy megállapodás kidolgozására: megdönti a Haradinaj-kormányt, és rugalmasabb partnert keres Pristinában a Szerbia és a Koszovó között elakadt párbeszéd újraindításához.

Ez akkor vált világossá, amikor Szerbia és Koszovó szeptemberben a Fehér Házban aláírta a Washingtoni szerződést, amely bár nagy lépés volt, de szinte minden valódi tartalmat nélkülözött, és messze elmaradt az eredeti céltól, vagyis Koszovó függetlenségének elismerésétől.

Vučić ekkor jelentette ki, hogy mindaddig nem ismeri el Koszovót, amíg elnök marad, amire Joe Biden levére válaszolva a napokban hivatkozott is. Ez a pozíció megfelel azoknak a szerbnek, akik be akarják fagyasztani a koszovói kérdést.

Két út

Koszovó szempontjából ezzel a függetlenség elismertetésének lehetősége belátható időn belül lezárult, ami után Pristina mozgástere két lehetőségre szűkült.

Az egyik a status quo fenntartása abban a reményben, hogy valami végül megváltoztatja Szerbia helyzetét, például az amerikaiak komoly politikai szankciókat érvényesítenek Belgráddal szemben. Ez a lehetőség azonban bonyolult, és nincs reális kilátás arra, hogy az USA ilyen nyomásra szánná rá magát.

A második lehetőség valamiféle egyesülés a szomszédos Albániával, amely alternatív kiutat kínál Koszovó jelenlegi nehéz helyzetéből. Végérvényesítené Koszovó elszakadását, védelmet szavatolna Albánia által, és biztosítaná Koszovó „hozzáférését a külvilághoz”.

A koszovóiak albán útlevelekkel utazhatnának, a kereskedelem nemzetközi szinten folyhatna, és külföldön Albánia képviselné Koszovót, akár az ENSZ-ben, akár a sportversenyeken. Röviden: Koszovó többé-kevésbé normalizálhatná nemzetközi helyzetét Szerbia jóváhagyása nélkül is.

Albán-albán egyesülés

Ez nem új ötlet.

A nemzeti egyesülés célját széles körben megvitatták, és erős támogatást élvez Albániában és Koszovóban az emberek körében, akik egyetlen albán nemzet részének tekintik magukat. Egy 2019-es közvélemény-kutatás szerint a koszovói albánok 64%-a, és az albániai albánok 75%-a a nemzeti egyesülésre voksolna egy esetleges népszavazáson.

Az elképzelést támogatják mind Albánia, mind Koszovó politikai vezetői, akik az elmúlt évtizedben különféle nyilvános nyilatkozatokat tettek a nemzeti egyesülés mellett. Albánia miniszterelnöke, Edi Rama számára a közös állam „elkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen”.

Ennek szellemében Albánia és Koszovó különféle megállapodásokat írt alá a két állam integrálása érdekében, beleértve a vámunióról szóló elképzeléseket, a közös külpolitikát és a közös követségeket.

Mindazonáltal az integráció a gyakorlatban eddig nem volt erőteljes, aminek két oka van. Koszovóban az albán lakosság túlnyomórészt arra törekszik, hogy megpróbálja létrehozni a teljes függetlenséget Szerbiától, ami 1990 óta az alapvető politikai cél. Ez nem zárja ki az Albániával való egyesülést hosszabb távon, de eddig ez csak másodlagos, vagy „pót lehetőségként” merült fel.

Eközben Albánia túlnyomórészt az EU-hoz való csatlakozásra összpontosított, amely nem fogadja el az albán nemzeti egyesítés gondolatát. Ehelyett a belső határok nélküli EU-n belül folytatná az „albán összeborulást”, ami biztonságosabb, és kevésbé bonyolult megoldás, feltételezve, hogy Albánia és Koszovó is csatlakozik az unióhoz.

Ebben a kontextusban a politikai vezetők spekulációi Albánia és Koszovó egyesítésével kapcsolatban mindeddig többé-kevésbé függőben voltak. Haradinaj még nemrégiben tett nyilatkozata is azt vázolta, hogy inkább az „euro-atlanti Koszovót, az EU és a NATO” választja.

A fordulat

Mindez azonban már nem érvényes. Koszovó a közeljövőben biztosan nem szerezheti meg Szerbia jóváhagyását a függetlenséggel kapcsolatban, és Albánia uniós csatlakozási terve is kilátástalanná válik, amíg Franciaország és mások akadályozzák a további bővítést.

Ennek megfelelően annak, aki a közelgő választások után átveszi Koszovó vezetését, nem lesz más választása, mint elindulni a Koszovó és az Albánia integrációja felé vezető úton.

Itt most persze, felmerül a kérdés, hogy ez a Nagy-Albánia létrejöttének következő állomását jelenti-e? Nem egészen, mert vannak akadályok ezen az úton, nevezetesen Szerbia, amely éppúgy ellenzi Koszovó Albániával való egyesülését, mint Koszovó függetlenségét, és különösen aggódik Koszovó szerb lakosságának helyzete miatt egy esetleg létrejövő albán nemzeti államban.

Ha Koszovó gyakorlati lépéseket tesz az Albániával való egyesülés felé, a belgrádi kormányt bizonyára erős hazai nyomás éri majd a folyamat leállítása érdekében. És ha ezt nem tudja elérni diplomáciai úton, akkor felmerülhet az is, hogy egyoldalúan, más eszközökkel állítsa le az ügyet.

Az egyoldalú döntések a térségben aligha zárhatók ki, hiszen Koszovó is egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától 2008-ban.

Sokatmondó, hogy egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint a szerbek fele hajlandó vállalni, hogy akár fegyvert is fog Koszovó megtartása érdekében, és az sem mellékes körülmény, hogy éppen most került szóba a kötelező katonai szolgálat állítása Szerbiában.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Albánia

Egy FBI-ügynököt tartóztattak le, a szálak Albániába (is) vezetnek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ÜGYNÖKSORS: Charles McGonigalt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték
Charles McGonigalt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték (Forrás: Business Insider)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Charles McGonigalt, amerikai ügynököt, az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) New Yorki irodájának egykori kémelhárítási vezetőjét januárjában letartóztatták, és szövetségi vád alá helyezték pénzmosás, az FBI-nak tett hamis nyilatkozatok, az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióinak megsértése, és más vádak miatt. Vádat emeltek ellene például amiatt is, hogy állítólag több mint 225.000 USD összegű kifizetést fogadott el egy volt albán titkosszolgálati alkalmazottól, akinek bizonyos érdekeit előmozdította. Néhány nappal letartóztatása után McGonigalt 500.000 dolláros óvadék ellenében szabadon engedték, miután ártatlannak vallotta magát.

Mi történt?

A vád szerint McGonigal még 2017. augusztusában találkozott Agron Nezával, egy New Jersey-i üzletemberrel. Az 59 éves Neza úr Albániában született, és az egyik amerikai hírszerző ügynökség alkalmazta évtizedekkel ezelőtt. Később az Egyesült Államokba költözött, New Jersey északi részén telepedett le, és amerikai állampolgár lett.

És itt kezdődik az FBI és az albániai férfi kusza és hatalmas port kavart története.

2017. szeptemberében McGonigal és Neza Albániába utaztak, ahol Neza bemutatta McGonigalt Dorian Duçkának, egy volt albán tisztségviselőnek, aki a miniszterelnök, Edi Rama informális tanácsadójaként szolgált. Duçka, akit a washingtoni vádiratban csak “B” személynek neveznek, McGonigalhoz hívta Edi Rama albán kormányfőt.

Miután McGonigal átadott Ramának néhány FBI-szuvenírt, megpróbálta befolyásolni a miniszterelnököt, hogy adjon olajfúrási engedélyt egy Nezahoz köthető társaságnak.

Az amerikai ügyészek szerint Neza és Duçka közösen győzködték a miniszterelnököt, majd – a vád szerint – még azon az ősszel Neza 225.000 dollár készpénzt adott McGonigalnak három részletben a közreműködéséért.

Az ügyészeknek bizonyítékaik vannak arra, hogy Neza először egy részletet egy parkoló autóban fizetett ki New Yorkban, a többit pedig New Jersey-i otthonában.

Edi Ramat is vizsgálja az FBI?

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha egy, az USA ügyészei által közzétett dokumentumra hivatkozva azt állítja, hogy igen, Edi Ramat vizsgálták, sőt még mindig FBI vizsgálat alatt áll, ugyanannak a dokumentumnak a tartalma miatt.

Ez a dokumentum, amelyet a Business Insider 2022. szeptemberében tett közzé, azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok bírósága, a 24 fős Nagy Esküdtszék, a legnagyobb esküdtszék a legérzékenyebb ügyekben, felhatalmazta az ügyészeket, hogy indítsák el a nyomozást Edi Rama és az albán kormány ellen.

Az ügyészek ezzel megkapták a bíróság felhatalmazását. Mindazok, akik azt állítják, hogy nem folyik vizsgálat, gátlástalanul hazudnak

– jelentette ki Berisha.

Edi Rama természetesen ennek az ellenkezőjét állítja. Elmondása szerint a vád következtetéseiben semmi sem utal a Charles McGonigalhoz fűződő kapcsolatára.

Amikor erről a kérdésről beszél, Rama következetesen hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok már befejeződtek, és zéró vádemelés van vele kapcsolatban.

Ebben a konkrét esetben nulla a vád, és nincs kapcsolat a megvitatott kérdés és köztem, vagy az Albán Köztársaság kormánya között. Nulla. A név egy találkozó részeként történt említésének semmi köze az amerikai nyomozás következtetéseihez. Az USA-ban tehát vizsgálatot végeztek és következtetéseket vontak le. Találkoztam-e egy magas rangú FBI-tisztviselővel? Találkoztam vele, igen. De ez nem ok arra, hogy ilyen következtetéseket vonjunk le

– mondta, cáfolva azt a tényt, hogy az alanya lenne az FBI nyomozásának, valamint a politikai és korrupciós botránynak.

Szenátusi vizsgálat is indult

Nemcsak a képviselőház, hanem az amerikai szenátus is vizsgálatot kezd Charles McGonigal súlyos botrányával kapcsolatban.

A vizsgálat középpontjában az áll, hogy McGonigal milyen esetleges károkat okozott, beleértve azt is, hogy nyilvánosságra hozott-e olyan érzékeny információkat, amelyek árthatnak az Egyesült Államok nemzetbiztonságának.

A titkosszolgálat magas rangú tisztviselőjeként McGonigal hozzáfért az FBI, valamint a CIA és más ügynökségek legérzékenyebb információihoz. Ismerte az FBI begyűjtési technikáit, az orosz diplomaták elleni amerikai hadműveleteket és sok minden mást.

Mi köti össze Edi Ramát Charles McGonigallal?

Az FBI korrupciós ügyet lát, nem kémkedést

Az amerikai sajtó szerint Edi Rama miniszterelnököt 14 alkalommal említik a Charles McGonigal szembeni ügyészségi vádiratban.

Az aktákban az szerepel, hogy McGonigal Agron Nezán keresztül anyagokat is kapott ahhoz, hogy FBI-vizsgálat induljon Lulzim Basha albán ellenzéki demokrata politikus ellen.

Ezek az anyagok az albán miniszterelnöki hivatalából származtak

– áll az aktában.

Néhány nappal később McGonigal ismét átvett 80.000 dollárt Agron Nezától egy étterem parkolójában. McGonigal, Agron Neza azonban azt vallotta, hogy ez a pénz “csak” kölcsön volt.
De vajon az amerikai nyomozók hittek ennek a verziónak?

A Business Insider 2022. év szeptemberi cikke arról számolt be, hogy a McGonigal elleni nyomozás titokban kezdődött, és még a nagyesküdtszék dokumentumát is teljes titokban biztosították az ügyészeknek.

Tavaly (2021. novemberében) az Insider birtokába jutott belső bírósági dokumentumok szerint az amerikai ügyészek titokban összehívtak egy nagy esküdtszéket, amely megvizsgálta Charles McGonigalnak, a New York-i FBI-iroda egykori kémelhárítási vezetőjének a magatartását

– írta 2022. szeptemberben az Insider.

A titkos nyomozásnak ez az amerikai média által közölt gyakorlata megerősíti a Berisha által elmondottakat, miszerint az ügyész soha nem fedi fel a vádlottal szemben fennálló összes tényt, és nem kizárt, hogy a nyomozás titokban folytatódik. Ez azonban még nem megerősített lehetőség.

Albánia és Edi Rama, a végrehajtó hatalom feje a legvitathatatlanabb módon érintett az utóbbi idők egyik legsötétebb ügyében, egy olyan tettben, amely minden normát, mércét, törvényt, erkölcsöt, képzeletet felülmúl. Ez az ügy Albánia rendszerváltását követő 32 év legsötétebb ügye

– nyilatkozta Berisha a napokban.

Berisha botránynak minősítette, hogy egy NATO-tagállam miniszterelnöke eszközökkel vesztegeti meg az FBI magas rangú tisztviselőjét.

Mit bizonyít ez a legmegdöbbentőbb ügy Albánia és az albánok számára? Azt bizonyítja, hogy az albán maffia a legveszélyesebb maffia a szabad világban. Hogy ennek a maffiának a csápjai, Neza, Duçka, Rama bármiféle piszkos műveletet képesek végrehajtani. Felrúgva az Egyesült Államok, de a NATO és a szabad világ létfontosságú biztonsági érdekeit is

– hangsúlyozta Berisha.

Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, Luciano Boçi követeli, hogy a parlament haladéktalanul kezdjen vizsgálatot Edi Rama miniszterelnök ellen a letartóztatott amerikai ügynökkel a Charles McGonigallal való együttműködéséről már napvilágot látott több ezer tény alapján.

Charles McGonigalnak, az FBI egyik magas beosztású tisztviselőjének letartóztatása, Tiranában tett látogatásai és az orosz oligarchával folytatott kapcsolatai miatt közvetlenül Edi Ramát is felelősségre kell vonni!

– nyilatkozta Luciano Boçi.

Az albán Szabadságpárt vezetője, Ilir Meta is nyilatkozott sajtótájékoztatón a McGonigal-ügyről és Edi Rama miniszterelnök érintettségéről.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Meta elmondta, hogy ennek a súlyos eseménynek a tisztázásához nagyon fontos ennek a kérdésnek az Egyesült Államok által történő vizsgálata, de inkább az illegális és maffia jellegű alkotmányellenes tevékenységek kivizsgálása.

Kijelentette továbbá, hogy Rama beszennyezte a miniszterelnöki hivatalt magas tisztségviselők elcsábításával és korrumpálásával, amivel az volt a célja, hogy teljes mértékben beépítse a kábítószerállamot és a kleptokráciát a kormányzásba.

Ez a korrupciós ügy komoly vihart kavart nemzetközi politikai szinten is, egyenlőre látni sem lehet hány állam nemzetbiztonságát érinti.

A világsajtó is folyamatosan nyomon követi az ügyet, amely igen szerteágazó, szövevényes, kémfilmek fogatókönyveit messze felülmúló történetével, élet által formált dramaturgiával, melyben van bukás és árulás, szerelmi féltékenységből és sok más oldalszál, ezért a témára minden bizonnyal visszatérünk még.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Albánia

A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A tervek szerint ilyen lesz a Durres Marina
A tervek szerint ilyen lesz a Durres Marina (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Az albán kormány a hét elején megállapodást írt alá a “Durrës Yacht & Marina” projekt megvalósításáról az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar befektetővel, akinek a nevéhez fűződik a Burdzs Kalifa megépítése is. A durrësi kikötő átépítési tervei december elején azzal a bejelentéssel árasztották el a közösségi oldalakat, hogy hamarosan megkezdik a lakások értékesítését, amelyek árai 110 ezer eurótól indulnak.

Dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből

A tervezett építési terület 93%-a lakóterület, 3,5%-a pedig szálloda és kereskedelmi helyiség lesz. Összességében közel 13 ezer lakás építését tervezik (az első ütemben 4, a második ütemben mintegy 8,6 ezer lakást), a felépülő szállodák több, mint 850 szobával rendelkeznek majd.

A projekt keretében több mint 80 ezer négyzetméternyi park, és 170 üzlethelyiség kialakítását is tervezik.

A Durres Marina megváltoztatja a turizmus képét

Albán elképzelések szerint a Durrës Marina megváltoztatja a turizmust a régióban (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)

A felújított durrësi kikötő 280 jacht és szuperjacht számára biztosít majd kikötési lehetőséget, amelyek hossza nem haladhatja meg a 120 métert, de lesz terminál a tengerjáró hajók számára is.

A projekt részét képezi a Durrëst Pristinával összekötő vasútvonal, amelynek várhatóan terminálja is lesz, ahol 2050-ig 100 ezer konténert “dolgoznak fel”, ami magyarán azt jelenti, hogy ezáltal “Koszovónak is lesz tengeri kijárata”.

A beruházással, amelynek nagyságát első körben 595 millió euróra saccolják, 12 ezer új munkahelyet teremtenek.

A lakáshoz jutás finanszírozási konstrukciója hasonló az Albániában megszokotthoz, ami lehetővé teszi a még csak tervezőasztalon létező lakások megvásárlását.

Ez egy hosszú, terjedelmes és technikai-jogi szempontból is jelentős előkészület eredménye egy nagy stratégiai befektetővel, akinek a presztízse világszerte elismert

– mondta az albán miniszterelnök az aláírást követő beszédében.

Edi Rama szerint ez a projekt egyszer és mindenkorra megváltoztatja a turizmus képét nemcsak Albániában, hanem az egész régióban, ráadásul szavai szerint a “Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz”.

A szerződés aláírásával megkezdődik a telephely megnyitása, ahol beindul a munka, és új foglalkoztatási front nyílik. A Durrës Marina mozdonyként, versenytársként lép be az albán gazdaságba, és lép ki a nemzetközi piacra. Sokak számára vitathatatlanul magas színvonalú, jól fizetett állásprofilokat kínál majd, és a jövőben Albániából senkinek sem lesz oka külföldön keresni a munkát

– dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből, aki szerint a “mostani befektetésnek a természetéből adódóan az érdeklődők tömött sorokban tódulnak majd Durresbe”.

Egy olyan valósul meg, amelyet az albánok fognak legelőbb élvezni, és erre mindenkinél büszkébbek lehetünk

– fejezte be ömlengését az albán miniszterelnök.

Két kikötő

Durres Marina

A magasztos nyilatkozatok közepette ugyanakkor kevés szó esett a partvonal legnagyobb strandjává történő átalakításáról, holott tavaly áprilisban még arról volt szó, hogy a “turisztikai vonzerő” növelése érdekében egy hatalmas szigetet építenek, ahhoz hasonlót, mint Dubajban a “Pálma-sziget”, csak Durrësben nem pálma formájú lesz, hanem az albán sast ábrázolja majd madártávlatból nézve!

A fejlesztés “új dimenziója” szerint Durrës két kikötőből áll majd: a Durrës Marina turisztikai, a Porto Romano pedig kereskedelmi kikötő lesz.

A jelenlegi kikötő teljes egészében északra költöztetik a Porto Romanoba, az fogadja majd az ömlesztett és a darabárút, de konténerek ki- és berakására is alkalmas lesz.

Ugyanakkor a mostani kikötő rekreációs területévé válik, és turisztikai célokat szolgál majd.

A kikötői építkezések mellett az arab befektető finanszírozza majd a mintegy 3,2 kilométer hosszú Durrës Plázs parti sétány és strand átépítését is.

Befektetés az albán elmébe

A projektszerződés aláírási ceremóniáján megjelent maga az arab befektető, Mohammed Alabbar is, aki Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejkkel együttműködve dolgozott Dubaj idegenforgalmi ágazatának és globális hírnevének növelésén.

Szerinte a “Durrës Yacht & Marina” a projekt a világ egyik legmodernebb projektje, amely jobb lesz, mint ami korábban Dubajban valósult meg.

Higgyék el nekem, hogy amit most Albániában építünk, fejlettebb, mint Dubajban, és ezt csodálatos látni

– jelentette ki Alabbar, aki szintén új munkahelyek nyitásáról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az elme minőségébe, az emberi gondolkodásba szeretne befektetni Albániában.

Az a probléma, hogy az emberek intelligens városokról beszélnek, miközben alig tesznek érte valamit. Sok jó projekt készült, sok mindent kipróbáltak, de olyen kifinomult technológiát, mint amilyet ide hozunk, még nem ültettek át a gyakorlatba

– egészítette ki az “albán Dubaj” nagyszerűségéről már elmondottakat a világszerte ismert befektető, akinek a neve jelenthet némi vonzerőt.

Munkánk kiterjed majd az energiatakarékosságra, az építőanyagok minőségére, beszélni fogunk a napenergiáról, és ez mind egy fenntartható megoldás része lesz
Durres Marina

Már folynak a munkálatok (Forrás: Twitter)

– fejezte be az áradozást Alabbar, aki az arab médiának a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tavaly novemberben kapott zöld utat annak megvalósítására.

A 2,5 milliárd dolláros beruházást a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát megépítő Eagle Hills vállalatcsoport támogatja, tehát a “nagy szavak mögött nagy épület áll”, és Alabbar állítólag azt a pénzt fekteti be Durrësben, amit egyik cége, az Emaar Properties a kuvaiti székhelyű Americana Group eladásából szerzett.

A Vlora Marina projekt

A Durrës Marina projektnek zöld utat adó, tavaly novemberi parlamenti szavazás után újabb projektről érkezett hír számos lakásvásárlási kínálattal, ezúttal Vlorából, ahol a “Vlora Marina” valósulhat meg.

Vlora Marina vs Durres Marina

Vlora Marina vs Durrës Marina (Forrás: Vlora Marina, https://vloramarina.com/)

Mindkét projekt (Durrës és Vlora) fontos stratégiai beruházás, ahol kikötők, turisztikai szállóhelyek és lakások építését tervezik, és ennek alapján a lakások eladása nemcsak Durrësben, hanem Vlorában is megkezdődött már.

A “Marina Rezidences Vlorë” 2021. március 29-én stratégiai befektetési státuszt kapott a Stratégiai Beruházások Tanácsától.

Ez a projekt 105 millió euró értékű beruházást lesz, és a kivitelés, majd az üzemeltetés során is egyaránt ezer ember foglalkoztatását ígéri, tehát méreteiben jóval kisebb, mint a durrësi “albán Dubaj”.

A tervek szerint a koncessziós kikötői infrastruktúrával határos területen itt is szállodák és szálláshelyek létesülnek.

i.trackmytarget

Az ellenzék is elővette a kalkulátort

Az ellenzék, valamint a két projektet vizsgáló “ellenzékközeli újságírók lelkes hada” kételkedik abban, hogy nagy lesz a külföldiek lakásvásárlási hajlandósága, és kifogásolják, hogy a kormány átengedi az állami földeket & vizeket Alabbarnak, emellett pedig különösen veszélyesnek tartják, hogy a projekt “más országok maffiájának” a pénzéből valósul meg.

Az ellenzék a “legnagyobb korrupciós ügynek” nevezi a durrësi kikötőterület 800 ezer négyzetméterének átengedését egy olyan cégnek, amelynek – a Demokrata Párt elnöke, Sali Berisha szerint – a koszovói szerb származású Karić fivérek a részvényesei: ezeknek kiterjedt vállalkozásaik vannak Szerbia-szerte és külföldön is.

Az albán ellenzék szerint a Durrës Marina lényegében Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić projektje a durrësi kikötő átvételére.

Bátorság kell ahhoz, hogy elajándékozz egy stratégiai és felbecsülhetetlen értékű ingatlant! Az Edi Rama kormány a bolondok logikájával azt állítja, hogy a jövőben elérhet 260 millió eurót bevételt, miközben elajándékoz egy olyan területet, amely piaci áron több mint 1,3 milliárd eurót ér!

– érvelt az albán ellenzék mindenekelőtt a Durrësbe tervezett kikötői és turisztikai beruházás ellen.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Albánia

Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Török-albán ellenzéki barátság
Török-albán ellenzéki barátság (Forrás: Facebook)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós keleti városrésze, a Márvány-tenger ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista Edi Rama kormányát.

Albán-török ellenzéki paktum

Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.

Együttműködésre van szükség a két ország demokratikus ellenzéke között a saját autokratikus rendszereikkel ellen vívott harcban

– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.

Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.

Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.

Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.

Albániában is ugyanaz a helyzet, mint Törökországban. A választásokat itt is ott is törvénysértésekkel, kábítószer-kereskedelemmel és maffiatevékenységgel szerzett pénzekkel, bűnözésen és kábítószerrel vásárolták meg, és vásárolják újra és újra

– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.

Május 14-e történelmi nap lesz?

Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.

Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.

Dolgozzunk keményen, és változtassuk május 14-ét Törökország és Albánia győzelmi napjává

– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.

Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.

Egy szomorú évforduló

Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.

2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!

Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.

Azon a napon kormányellenes tüntetés bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.

A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.

Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.

Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.

Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: