Bosznia

Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Közzétéve:

1 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma:

2023.05.18.

Írta

Márton András

biztosíték,Várhelyi,kicsapta a biztosítékot

ÖSSZENÉZTEK: Az EU bővítési biztosa egy politikai fórumon vett részt Szarajevóban, és találkozott Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel (Forrás: Twitter, Várhelyi Olivér)

A cikk meghallgatása

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.

Dodik moszkvai útja is előkerült

A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.

A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló “stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.

– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba

– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.

Kapcsolódó cikk

NEW YORK: A szerbek és a magyarok Lavrovval paroláztak

A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.

A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak “találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt “a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.

A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy “a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Aligha hihető, hogy a “laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.

A “keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.

Mi várható a jövőben?

Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.

Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.

A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk

DEVALVÁLÓDOTT: Dodik moszkvai látogatása a vártnál lényegesen kisebb visszhangot váltott ki Bosznia-Hercegovinában, nem véletlenül

Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.

Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni “csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.

Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.

Várhelyi Schmidttel is találkozott

Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.

Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.

Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.

Felcímkéztük:Ali Arad Balkán ban beszéd Borjana Borjana Krišto Bosznia Bosznia-Hercegovina boszniai boszniai szerb boszniai Szerb Köztársaság bővítés Christian Schmidt család csatlakozás csatlakozási folyamat csatorna Dodik Dragan Čović Elen elnök energia entitás EU EU-tagállamok EU-tagság Európa európai Európai Unió felvétel főképviselő határ Hercegovina hír horvát horvátok Igor Kalabuhov INA jelentés komp kormány közvélemény Krišto lavrovval magyar magyarok Milorad Dodik Milorad Dodik boszniai szerb elnök miniszter miniszterelnök Mol Most Moszkva nagykövet NBA nemzet nemzetközi közösség New York nyár Nyugat Nyugat-Balkán október orosz Orosz elnök orosz nagykövet Oroszország OSA párbeszéd pénz politika Putyin sajtó SaS Schmidt Szarajevó szél szerb Szerb elnök Szerb Köztársaság szerbek szomszéd tagjelölti státusz tudósító tűz twitter újságíró uniós uniós csatlakozás uniós csatlakozási folyamat választás választási rendszer választások Várhelyi Várhelyi Olivér Vlagyimir Putyin Vlagyimir Putyin orosz elnök vonat vonja

Az olvasás folytatása

Bosznia

ABSZOLUTIZMUS: Dodik mindenütt győzni akar az októberi boszniai helyhatósági választásokon

A szerbiai abszolutizmust követné a Szerb Köztársaságban Milorad Dodik. A boszniai szerbek Miléje az október 6-án esedékes boszniai önkormányzati választások előtt tartott kampánynyitó nagygyűlésre a párt apraját-nagyját felvonultatta, egy ilyen tömegrendezvénnyel akarta ugyanis demonstrálni, hogy a 2022. novemberi parlamenti választás után lényegében az ő általa vezetett politikai erő maradt az egyetlen, amely a szerb entitás egészében átütő befolyással rendelkezik

Közzététel:

3 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2024.09.08.

Írta

Márton András

Dodik szabadtéri beszéde a Banja Luka-i "várban", mögötte meg a sötét éjszaka (Forrás: X platform)

A cikk meghallgatása

Milorad Dodik Banja Lukaban, a Kastel nevű erődben nyitotta meg a Független Szociáldemokraták Szövetségének kampányát. Az október 6-i boszniai helyhatósági választásra Dodik kihirdette a nyerő taktikát, miszerint minden városban győzniük kell. A kampány hevében azonban a boszniai szerb nemzet Miléjének a naptárán kell tartania a fél szemét, mert szeptember 18-án újabb tárgyalást tartanak az ellene folyó büntetőügyben.

Dodik mindenhol győzni akar

A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) pénteken tartotta kampánynyitó rendezvényét a Banja Luka központjában lévő Kastel nevű várromban.

Az október 6-án esedékes boszniai önkormányzati választásra a boszniai szerb vezető a párt apraját-nagyját felvonultató tömegrendezvénnyel akarta demonstrálni, hogy a 2022. novemberi parlamenti választás után lényegében az ő általa vezetett politikai erő maradt az egyetlen, amely a szerb entitás egészében rendelkezik alapszervezetekkel.

A kampányrendezvényen Dodik abbéli reményének adott hangot, hogy a szerb entitás lakosságának többsége az SNSD jelöltjeit támogatja. Mindazonáltal kiemelte, hogy a kis győzelmek is fontosak a pártja számára. Ennek ellenére a választási győzelemhez vezető tervének sarokköve, hogy az SNSD jelöltjei győznek minden egyes városban, így lesz a kicsiből nagy diadal.

Az általa megfogalmazott elvárás, hogy a boszniai Szerb-Köztársaság területén lévő önkormányzatok 70%-ban az SNSD kerüljön többségbe a képviselő testületekben, vagyis mindenhol meglegyen a kétharmad.

Meg kell jegyezzük, hogy a korábbi évek statisztikái alapján a grandiózus elképzelés megvalósulására szerény esély mutatkozik. Elég csak arra gondolni, hogy az SNSD jelenleg is egy hatpárti koalícióban birtokolja a kormánytöbbséget a boszniai szerb nemzetgyűlésben, bár nem tudni, hogy mit tanultak az anyaországtól, ahol a Szerb Haladó Párt gyanús körülmények között döngölte földbe az ellenzéket.

A kampánycélok margóján a legfőbb boszniai szerb odaszúrt a liberális baloldali erőknek is. Dodik kijelentette, hogy a boszniai szerbség társadalma hagyományos értékeken alapszik, és az SNSD nem támogatja az úgynevezett liberális elképzeléseket. Ehhez kötődően megjegyezte, hogy „ők tudják ki az apa, és ki az anya.”

Érdemes megjegyezni, hogy a tűzijátékkal záródó rendezvényen Dodik külföldi támogatói közül a kínai kommunista párt küldöttjei vettek részt.

Lejtmenetben az ellenzék

Dodik az illiberális szlogenekre felfűzött kampánybeszédében most tartózkodott attól, hogy pellengérre állítsa a vele szembe szegülő politikai erőket. Utóbbi egyszerű magyarázta, hogy a 2022. novemberi boszniai parlamenti választás óta az RS nagyobb ellenzéki pártjai egytől egyig erős lejtmenetbe fogtak.

A Branislav Borenović vezette Demokratikus Fejlődés Platformja (Platforma Demokratskog Progresa, PDP) elvesztett több húzó nevet, köztük Jelena Trivićet, aki Dodikkal szemben indult a PDP színeiben a 2022-ben tartott elnökválasztáson.

Borenović abban reménykedhet, hogy a szebb napokat megélt liberális PDP magszavazói behúzzák az X-et Banja Lukában a párt ifjú fenegyerekére, Dršako Stanivukovićra, aki négy évvel ezelőtt is borsot tudott törni Dodik orra alá.

Már ez is médiaeseménynek számít! Az első plakát kiragasztásával a boszniai szerb elnök hivatalosan is megkezdte a választási kampányt

Stanivuković esetleges újrázása a boszniai szerbség politikai és gazdasági központjában azt jelentené, hogy a PDP Banja Lukához köthető tagjai továbbra is kitartnak, így Borenović számára esély mutatkozhat arra, hogy a 2026-os országos választásra vidéken is megerősítse a pártot.

A boszniai szerb entitás többi ellenzékbe szorult pártja azonos pályát járt be az elmúlt két évben, mint a PDP. A Dodik féle SNSD-vel évtizedeken át ökölharcot vívó Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) továbbra is a Bijeljinában lévő fellegvárára épít.

Mirko Šarović pártelnök 2022. évi lemondása után mindenki Milan Miličević újonnan kinevezett pártelnöktől várta, hogy újra lendületet ad a kilencvenes évek legerősebb boszniai szerb politikai szervezetének. A várt dinamizmus azonban elmaradt, és Miličević semmi újat nem tudott felmutatni elődjéhez képest.

A választási adok-kapok legnyitottabb küzdelmét várhatóan újfent Jelena Trivić generálja, aki a korábbi pártja színeiben induló Stanivukovićtyal szemben jelöltette magát Banja Lukában a tavalyi évben tető alá hozott, Népi Front (Narodni Front, NF) nevű pártja színeiben.

A boszniai szerbség központjának polgármesteri tisztségéért folytatott harcban Trivić a közmondásos sötét ló abban a tekintetben, hogy az ellenzéki pártok jelentős része nem állított jelöltet, így előfordulhat, hogy az SNSD és a Stanivukovićot támogató PDP ellen leadott protest szavazatok juttatják Trivićet a polgármesteri székbe.

Dodik kampányol és bíróságra megy

Bár az SNSD kampányrendezvénye ünnepi hangulatban telt, Dodiknak azonban nincs sok oka az örömre.

2024 09 08 152441

Kapcsolódó cikk

TÖMEGES VISSZAÉLÉSEK: Jelena Trivić nem hajlandó elfogadni a választási eredményt

Az ügyvédjei a szeptember 11-re meghirdetett bírósági tárgyalást el tudták napoltatni, a bíró azonban nem igazította az új tárgyalási napot a választási naptárhoz, így egy hetet adott Dodiknak, hogy kikampányolja magát.

A tavaly Dodik ellen hivatali hatalommal visszaélés miatt indult büntetőügyben így szeptember 18-án tartanak újabb tárgyalást. Emlékezetes, hogy Dodik a szerb entitás elnökeként nem jegyezte ellen a Christian Schmidt főképviselő által egyoldalúan kihirdetett jogszabályt, amiben a boszniai alkotmánybíróság döntéseit kötelező érvényűnek minősítette attól függetlenül, hogy a boszniai szerb törvényhozás azt elfogadta-e.

A halasztási kérelemről mindössze annyi ismert, hogy Dodik valamely hivatali funkciójával kapcsolatos eseményen kell, hogy részt vegyen, ennek jellege azonban pontosabban nem ismert.