Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.
Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.
Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.
Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.
On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Ha a buszvezető eltéved, akkor az utasok igazítják útba Belgrádban
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó6 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
