Connect with us

Bosznia

A főbosnyák Erdoğan támogatására kérte a törökországi bosnyák diaszpóra tagjait

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

diaszpóra, SDA
A főbosnyák már kibukott a trónból, vajon ez vár a főtörökre is? (Forrás: Twitter, Florian Bieber)
Cikk meghallgatása

Bakir Izetbegović nyílt levélben szólította fel a törökországi bosnyák diaszpóra tagjait, hogy a vasárnapi választásokon Recep Tayyip Erdoğan jelenlegi államfőt támogassák. Izetbegović a legnagyobb bosnyák politikai szervezetnek számító Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke nyílt levelet tett közzé, amelyben a törökországi bosnyák diaszpóra tagjait szólította fel Erdoğan török államfő támogatására a vasárnap esedékes törökországi elnökválasztáson. Az Erdoğan és Kemal Kiliçdaroğlu közötti – statisztikai hibahatáron belüli – 5%-os mérési különbség alapján, egyes elemzői vélemények szerint a főbosnyák vezető politikai öngólt lőtt Erdoğan nyílt támogatásával az ellenzéki Kiliçdaroğlu győzelme esetén.

Hagyományos szövetségesek

A nyugat-balkáni államközi kapcsolatok egyik legstatikusabb pontja a török-boszniai bilaterális kapcsolatok szilárdsága. A két állam közti szoros viszony a „daytoni rendezés” óta eltelt évtizedek alatt lényegében töretlen volt, amiben a szereposztás akként foglalható össze sommásan, hogy a török fél a vele szoros kapcsolatban álló bosnyákok kulturális és gazdasági támogatásán keresztül kísérelt meg egyre nagyobb befolyásra szert tenni a nyugat-balkáni régióban.

Fontos szem előtt tartani, hogy a török külpolitika boszniai aktivitása ugyanúgy megosztotta a boszniai társadalmat, mint az ottomán múlthoz való viszony.

A boszniai szerb és horvát politikai szereplők a török befolyás növekedését gyanakvással figyelték, míg a szekularizált, liberális bosnyák politikai csoportok a ruméliai időkhöz való visszatérésnek tekintették az ankarai vezetéssel való kapcsolatok szorosabbá fűzését.

Ennek a belső megosztottságnak az eredménye, hogy a török diplomácia a korábbi években elsődlegesen a Bakir Izetbegović vezette SDA-t, mint az Erdoğan vezette AKP-val azonos irányvonalat képviselő pártot tekintette hagyományos boszniai szövetségesének.

A török fél számára mindez elegendőnek is tűnt egészen 2023. januárjáig, amikor az újonnan felálló boszniai koalíciós kormányból kiszorult az SDA.

Mindez annak ellenére következett be, hogy a török vezetés érdemi és nyílt támogatást biztosított Izetbegovićnak az előző év nyarán, aminek a legemlékezetesebb momentum Erdoğan egynapos szarajevói látogatása volt.

Ekkor a török államfő kizárólag Bakir Izetbegović SDA elnökkel találkozott pártelnöki minőségben, míg a többi helyi politikai szereplővel közjogi funkciójuk miatt ült tárgyalóasztalhoz.

Mindezek alapján nem volt meglepő, hogy Izetbegović valamilyen formában Erdoğan győzelme melletti állásfoglalásra kényszerül. Az SDA elnöke az anatóliai szövetségesének megsegítése érdekében a törökországi bosnyákokat szólította meg.

Erdoğan a bosnyákok barátja

Izetbegović nem volt rest Erdoğan támogatása érdekében igénybe venni az általa vezetett párt holdudvarához köthető egyik legnézettebb boszniai kereskedelmi csatornát. A Hayat televízió adásában számoltak be arról, hogy a bosnyák konzervatívok vezetője Erdoğant támogatja, majd a csatorna honlapján egy Izetbegović gondolatait tartalmazó nyílt levelet tettek közzé.

A dokumentumban az SDA elnöke lényegében Erdoğan támogatására szólítja fel a törökországi bosnyák diaszpóra tagjait.

A gyújtó hangvételt sem mellőző levél kezdetén az SDA elnöke „bosnyák gyökerekkel rendelkező török állampolgárokhoz” szól, akiknek felhívja a figyelmét arra, hogy történelmi jellegű pillanathoz érkezett az életük a mostani törökországi államfő választás kapcsán.

Izetbegović kifejezi abbéli reményét, hogy a törökországi bosnyákok tisztában vannak azzal, hogy Erdoğan „eposzban illő szerepet” vívott ki magának a török történelemben. A török elnök eredményei közé sorolja, hogy az uralma alatt az ország kivívta más államok tiszteletét, erősödött a demokrácia és megújult azon társadalmi értékek rendszere, amelyek biztosítják a török állam hosszú távú fejlődését.

Így egy fejletlen gazdasággal bíró államból pár évtized alatt Törökország egy erős gazdasági központtá vált. Ennek során mind szemtanúi lehettünk az infrastruktúra fejlődésének, az oktatási rendszer reformjának, a hadiipar és a haderő fejlesztésének.

Izetbegović szerint Erdoğan egyik legfontosabb eredménye, hogy uralma alatt Törökország a nemzetközikapcsolatok egyik meghatározó szereplője lett, aminek a hozzájárulása nélkül a többi nemzetközi aktor nem hozhat globális jelentőségű döntéseket.

A továbbiakban a muszlim vallás védelmében betöltött szerep mellett Izetbegović kifejtette, hogy „az erős és fejlett Törökország, az élén egy nagy hatalmú vezetővel kiemelten fontos tényező a Balkánon kialakuló államközi kapcsolatok szempontjából is.”

Ezen a téren pedig Erdoğan mindenképpen eredményesnek tekinthető amiatt, mert valamennyi balkáni állammal komoly kapcsolatrendszert alakított ki. Ennek köszönhetően kiemelt szerepe volt a Balkán-félsziget államai közti béke és stabilitás megőrzésében.

A bosnyák nép érintettsége kapcsán Izetbegović megjegyezte, hogy a boszniai és sandžaki bosnyákok egyaránt tanúsíthatják a török államfő irántuk kifejezett barátságát. Az Erdoğan által és a török állam által Bosznia-Hercegovinának és a bosnyák népnek korábban biztosított támogatás pedig kiemelkedő jelentőséggel bírt.

Ehhez kötődően Izetbegović kijelentette, hogy megítélése szerint Erdoğan eleget tesz a boszniai államalapítói címmel felruházott apjának, Alija Izetnegovićnak adott ígéretének, mert ténylegesen, barátként támogatja Bosznia-Hercegovinát.

Az SDA elnöke által felemlegetett „erdoğani ígéret” kapcsán a meglehetősen viharos boszniai történelemben kevésbé jártas olvasó számára el kell mondanunk, hogy máig erősen él a bosnyák konzervatív politikai kurzus köreiben a legenda, miszerint Alija Izetbegović a halála előtt egy Erdoğannal folytatott négyszemközti beszélgetés keretében megígértette a török államfővel, hogy gyámkodik a bosnyák nép és Bosznia-Hercegovina sora felett.

Bár az említett történet hitelessége kapcsán jelentősen megoszlanak a vélemények, egyesek azonban máig ezt tekintik a daytoni egyezménnyel életre hívott Bosznia-Hercegovina és Törökország közti jelenbeli szoros együttműködés alapjának.

A zárszóban Izetbegović nem kerülgette a forró kását, hanem nyíltan arra szólította fel a törökországi bosnyák diaszpóra tagjait, hogy menjenek el szavazni, és támogassák Erdoğant, mert mint írta, „Törökországnak Erdoğanra van szüksége, míg Erdoğannak a bosnyák népre és Bosznia-Hercegovinára.”

Nagy diaszpóra csekély aktivitással

Mindezek ellenére óva intenénk attól az olvasót, hogy a vasárnap esedékes török elnökválasztás kimenetelét az ottani bosnyákok aktivitásától függőnek minősítse. Igaz ugyan, hogy a majd 85 milliós Törökországban jelentős számban élnek bosnyák, illetve boszniai gyökerekkel bíró személyek, azonban általánosságban kijelenthető, hogy ezek sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a lakhelyük szerinti politikai pártok kommunikációjának, mint a távoli óhazából érkező üzeneteknek.

A statisztika adatok mezejére lépve sem kapunk tiszta képet arról, hogy Izetbegović hangzatos levele miatt mekkora hatással is lehetnek a kis-ázsiai bosnyák diaszpóra tagjai a török államfő megválasztására.

A hivatalos adatok szerint közel kétmillió boszniai gyökerekkel bíró személy él ma Törökországban. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek egy része olyan felmenők révén bír nyugat-balkáni kötődéssel, akik még az első és második balkáni háborúk vagy az I. Világháború lezárását követően hagyták el a Balkán-félsziget ottomán uralom alól kikerülő részeit.

A kilencvenes évek délszláv háborús konfliktusai miatt Törökországban új életet kezdő személyek mutatnak magasabb szintű politikai aktivitást a boszniai választásokon. Ők jellemzen az Izetbegović vezette SDA szimpatizánsai is, vagyis az ominózus levél az ő köreiket szólította meg.

A létszámuk meghatározásakor egyedül az országos boszniai választások kapcsán külföldről névjegyzékbe vételt kérő személyek számából lehet kiindulni. Ez a szám azonban a törökországi kötődésű külföldi szavazók esetében is csak 20.000 fő körül mozoghat, ami viszont lényegesen elmarad attól a 114.000 fős számtól, ami a törökországi statisztikákban szerepel a bosnyák kisebbség létszáma kapcsán.

Az említett számokon túllépve röviden annyit érdemes valószínűsíteni, hogy aktívan részt vehet Erdoğan oldalán pát tízezer bosnyák a vasárnapi voksoláson, azonban ezek a személyek vélhetően Izetbegović felhívása nélkül is támogatták volna a jelenlegi ultrakonzervatív török rezsimet, mert az áll a politikai preferenciájukhoz a legközelebb.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem ez az első eset, hogy Izetbegović a saját jelentőségének fokozása érdekében „előrántja a kalapból” a diaszpórában rejlő tartalékok kérdését. Ugyanezt tette az SDA vezére a 2022. októberi boszniai választásokat megelőzően a kampányban, amikor 180.000 szavazatot remélt a nyugat-európai és a törökországi diaszpórából.

Ennek biztosítása érdekében az SDA elnöke és Bisera Turković akkori boszniai külügyminiszter sorra felkereste a diaszpóra-szervezeteket, akik rendre a támogatásukról biztosították a konzervatív bosnyák pártvezért. A bosnyák diaszpóra azonban inaktív maradt, olyannyira, hogy mindössze 75.000 fő kérte a névjegyzékbe vételét külföldi szavazóként.

Izetbegović utolsó szövetségeséért állt ki

Ezek alapján nem túlzás kijelenteni, hogy Izetbegović inkább az Erdoğan-rezsim által támasztott elvárásnak tehetett eleget a levél közzétételével, ami egyidejűleg a saját politikai táborának is komoly üzenet volt, mivel újfent az erőskezű török vezető egyik külföldi szövetségesének színében tüntethette fel magát.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a tradicionálisan csak papíron egyenrangú felek között fejlődő boszniai–török bilaterális kapcsolatokra az Izetbegović által tanúsított kiállás rányomhatja a bélyegét, amennyiben nem Erdoğan lesz vasárnap a győztes.

Az SDA vezetője a levele nyilvánosságra hozatalával rendkívül nehéz helyzetbe manőverezte a pártját, ha a jelenlegi török elnök veszít, mert a boszniai kormányon kívüli pártként nem valószínű, hogy egy újonnan felálló török kormányzat a korábbi politikai ellenfél hagyományos nyugat-balkáni szövetségesével törekedne a kapcsolatok elmélyítésére.

Izetbegović nyílt kiállása lényegében azzal magyarázható, hogy Erdoğan győzelme immanens fontosságú az SDA és elnökének politikai túlélése szempontjából, mert lényegében kizárólag a török diplomáciát hívhatta a segítségül a korábbi években, amikor a nemzetközi közösség tagjai megkísérelték korlátozni az SDA vezér mozgásterét a boszniai politikai játéktéren.

Kérdéses, hogy az elsődleges és egyben utolsó szövetséges kiesése után marad-e levegő az Izetbegović-család körül.

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

Facebook

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7

×

Kövess minket a Facebookon!