Horvátország
DELPHI JÓSLAT: Horvátország a régió energetikai központja lesz
A horvát gazdasági miniszter szerint hazája igényt tart arra, hogy a régió energetikai központja legyen. Davor Filipović a görögországi Delphiben tartott gazdasági fórumon elmondta, hogy megduplázzák a Krk szigetén lévő LNG-terminál kapacitását, és tárgyalnak az Azerbajdzsánból érkező gázvezetékhez történő csatlakozásról, hogy Horvátország Európának ezen a részén energetikai központként pozícionálhassa magát.
Jólelkű energetikai hozzáállás
A horvát kormány honlapja a HINA hírügynökséget idézve azt írja, hogy Filipović szerint Horvátország “nem kíván önző lenni”.
– Mindezt azért tesszük, hogy a szomszédos országokat ellássuk gázzal, mert ha Horvátország önző lenne, akkor megelégedne a jelenlegi LNG-kapacitással, hiszen az kielégít minden horvát szükségletet
– mondta Filipović a HINA hírügynökség tudósítása szerint.
– Gondolunk azonban a szomszédainkra is. Szeretnénk Európa ezen részének energetikai központjává válni, és ezzel igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy Európában soha többé ne kerüljünk abba helyzetbe, amely által egyetlen gázforrástól függünk, ahogy eddig Oroszországtól
Kapcsolódó cikk
2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le
– tette hozzá a “jólelkű hozzáállást tanúsító” horvát gazdasági miniszter, aki Delphiben az „Orosz hibrid háború: Hogyan erősítsük meg az EU energiabiztonságát” című panelen vett részt.
A horvát hírügynökségi tudósítás megjegyzi, hogy a Krk szigetén lévő LNG-terminál kapacitása, ahová túlnyomórészt amerikai cseppfolyós gázzal érkeznek a hajók, évi 2,9 milliárd köbméter, ennek 2025-re 6,1 milliárdra kell növekednie.
Mint arról a BALK is beszámolt, Horvátország két héttel ezelőtt szerződést írt alá a norvég Wärtsilä céggel, amely 22 hónapon belül új “modult” telepít, és ezzel lehetővé teszi a kapacitás növelését.
A horvát miniszter azt is elmondta, hogy megerősítik a Zlobin- Bosiljevo közötti gázvezetéket, hogy a megnövekedett kapacitásokból származó gázt “fel tudják engedni” a horvát rendszerbe. A gáz így eljuthat Szlovéniába, majd Ausztriába és Bajorországba.
Rácsatlakoznak a gázvezetékre
Horvátország csatlakozni kíván a gázban gazdag Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül Albániába tartó gázvezetékhez, olyan leágazás kiépítését tervezik ugyanis, amely Albániából Montenegrón és Bosznia- Hercegovinán át Horvátországba vezetne.
– Horvátország támogatja ezt a projektet. Fontosnak tartjuk, hogy legyen egy további szállítási útvonal, amelyen keresztül a gáz elérné Splitet, vagyis a mi gázvezeték-hálózatunkat
– mondta Filipović, aki szerint ezt követően a gázt onnan tovább lehetne exportálni.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly júliusban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá İlham Əliyev azeri elnökkel az Európai Unióba irányuló gázszállításról.
A megállapodást öt hónappal azt követően írták alá, hogy Oroszország, ahonnan az EU korábban gázszükségletének 40 százalékát biztosította, inváziót indított Ukrajna ellen.
Az LNG-terminál közelről (Forrás: horvát kormány)
A HINA horvát hírügynökség megjegyezte, hogy már évek óta szó volt az Azerbajdzsánból származó gáz Horvátországba történő szállításáról, de az úgynevezett “Adria- Jón gázvezeték” nevet viselő projektet a háború felgyorsította.
– Plenković miniszterelnök és én Davosban (januárban) beszélgettünk Əliyev elnökkel, ennek során többek között ezt a projektet is érintettük. Beszéltünk Montenegró képviselőivel is, és folyamatosan tárgyalunk bosznia-hercegovinai barátainkkal
– nyilatkozta Filipović, aki kiemelte, hogy az orosz gáz hiányát ezen a télen nem érezte meg az Európai Unió.
Az idei tél az egyik legmelegebb volt az elmúlt évtizedekben, Filipović szerint azonban a tél sikeres átvészelése inkább a piaci beavatkozásoknak köszönhető, mivel a gázár korlátozásával sikerült kikapcsolni a spekulánsokat.
– Attól függetlenül, hogy egyesek katasztrófát jeleztek előre az egész EU-ban, amely szerint Európa összeomlik, nem lesz gáz, megfagyunk, de ennek pont az ellenkezője történt. Az Európai Unióban erős egység alakult ki, amely támogatást nyújtott Ukrajnának, és sok ország gazdasági növekedést ért el
– mondta Filipović, és hozzátette, hogy Horvátországban tavaly 6,3 százalékkal növekedett a GDP, ráadásul a hazájában termelt minden gáz Horvátországban maradt.
– Tavaly az INA mintegy 700 ezer köbméteres termelését a horvát állampolgárokhoz irányítottuk, miután előfordult, hogy 120 ezer ember gáz nélkül maradt
– idézte tovább a minisztert a horvát hírügynökség, kiemelve Filipovićnak azokat a szavait, miszerint “Horvátország a gázellátás szempontjából biztonságos ország”.
A horvát gazdasági miniszter szerint most arról folynak a tárgyalások, hogy milyen lépéseket kell tenni uniós szinten, hogyan lehet segíteni Ukrajnát, és közben fenntartani az európai egységet.
Horvátország
Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt
A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.
Szárnyas kapu á la Szlovénia
Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.
Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.
– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít
– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.
Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.
Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)
A horvátok nyugodtan fogadták a hírt
A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:
– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.
Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.
A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.
Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.
A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.
Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.
– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására
– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.
Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások
A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.
Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.
Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.
– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.
Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?