DELPHI JÓSLAT: Horvátország a régió energetikai központja lesz

A horvát gazdasági miniszter szerint hazája igényt tart arra, hogy a régió energetikai központja legyen. Davor Filipović a görögországi Delphiben tartott gazdasági fórumon elmondta, hogy megduplázzák a Krk szigetén lévő LNG-terminál kapacitását, és tárgyalnak az Azerbajdzsánból érkező gázvezetékhez történő csatlakozásról, hogy Horvátország Európának ezen a részén energetikai központként pozícionálhassa magát.

Jólelkű energetikai hozzáállás

A horvát kormány honlapja a HINA hírügynökséget idézve azt írja, hogy Filipović szerint Horvátország „nem kíván önző lenni”.

– Mindezt azért tesszük, hogy a szomszédos országokat ellássuk gázzal, mert ha Horvátország önző lenne, akkor megelégedne a jelenlegi LNG-kapacitással, hiszen az kielégít minden horvát szükségletet

– mondta Filipović a HINA hírügynökség tudósítása szerint.

– Gondolunk azonban a szomszédainkra is. Szeretnénk Európa ezen részének energetikai központjává válni, és ezzel igyekszünk hozzájárulni ahhoz, hogy Európában soha többé ne kerüljünk abba helyzetbe, amely által egyetlen gázforrástól függünk, ahogy eddig Oroszországtól

Kapcsolódó cikk

2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le

– tette hozzá a „jólelkű hozzáállást tanúsító” horvát gazdasági miniszter, aki Delphiben az „Orosz hibrid háború: Hogyan erősítsük meg az EU energiabiztonságát” című panelen vett részt.

A horvát hírügynökségi tudósítás megjegyzi, hogy a Krk szigetén lévő LNG-terminál kapacitása, ahová túlnyomórészt amerikai cseppfolyós gázzal érkeznek a hajók, évi 2,9 milliárd köbméter, ennek 2025-re 6,1 milliárdra kell növekednie.

Mint arról a BALK is beszámolt, Horvátország két héttel ezelőtt szerződést írt alá a norvég Wärtsilä céggel, amely 22 hónapon belül új „modult” telepít, és ezzel lehetővé teszi a kapacitás növelését.

A horvát miniszter azt is elmondta, hogy megerősítik a Zlobin- Bosiljevo közötti gázvezetéket, hogy a megnövekedett kapacitásokból származó gázt „fel tudják engedni” a horvát rendszerbe. A gáz így eljuthat Szlovéniába, majd Ausztriába és Bajorországba.

Rácsatlakoznak a gázvezetékre

Horvátország csatlakozni kíván a gázban gazdag Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül Albániába tartó gázvezetékhez, olyan leágazás kiépítését tervezik ugyanis, amely Albániából Montenegrón és Bosznia- Hercegovinán át Horvátországba vezetne.

– Horvátország támogatja ezt a projektet. Fontosnak tartjuk, hogy legyen egy további szállítási útvonal, amelyen keresztül a gáz elérné Splitet, vagyis a mi gázvezeték-hálózatunkat

– mondta Filipović, aki szerint ezt követően a gázt onnan tovább lehetne exportálni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly júliusban stratégiai partnerségi megállapodást írt alá İlham Əliyev azeri elnökkel az Európai Unióba irányuló gázszállításról.

A megállapodást öt hónappal azt követően írták alá, hogy Oroszország, ahonnan az EU korábban gázszükségletének 40 százalékát biztosította, inváziót indított Ukrajna ellen.

Az LNG-terminál közelről (Forrás: horvát kormány)

A HINA horvát hírügynökség megjegyezte, hogy már évek óta szó volt az Azerbajdzsánból származó gáz Horvátországba történő szállításáról, de az úgynevezett „Adria- Jón gázvezeték” nevet viselő projektet a háború felgyorsította.

– Plenković miniszterelnök és én Davosban (januárban) beszélgettünk Əliyev elnökkel, ennek során többek között ezt a projektet is érintettük. Beszéltünk Montenegró képviselőivel is, és folyamatosan tárgyalunk bosznia-hercegovinai barátainkkal

– nyilatkozta Filipović, aki kiemelte, hogy az orosz gáz hiányát ezen a télen nem érezte meg az Európai Unió.

Az idei tél az egyik legmelegebb volt az elmúlt évtizedekben, Filipović szerint azonban a tél sikeres átvészelése inkább a piaci beavatkozásoknak köszönhető, mivel a gázár korlátozásával sikerült kikapcsolni a spekulánsokat.

– Attól függetlenül, hogy egyesek katasztrófát jeleztek előre az egész EU-ban, amely szerint Európa összeomlik, nem lesz gáz, megfagyunk, de ennek pont az ellenkezője történt. Az Európai Unióban erős egység alakult ki, amely támogatást nyújtott Ukrajnának, és sok ország gazdasági növekedést ért el

– mondta Filipović, és hozzátette, hogy Horvátországban tavaly 6,3 százalékkal növekedett a GDP, ráadásul a hazájában termelt minden gáz Horvátországban maradt.

– Tavaly az INA mintegy 700 ezer köbméteres termelését a horvát állampolgárokhoz irányítottuk, miután előfordult, hogy 120 ezer ember gáz nélkül maradt

– idézte tovább a minisztert a horvát hírügynökség, kiemelve Filipovićnak azokat a szavait, miszerint „Horvátország a gázellátás szempontjából biztonságos ország”.

A horvát gazdasági miniszter szerint most arról folynak a tárgyalások, hogy milyen lépéseket kell tenni uniós szinten, hogyan lehet segíteni Ukrajnát, és közben fenntartani az európai egységet.