2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le

A horvát kormány meghozta a határozatot a krki Omišalj mellett lehorgonyzott LNG-terminálhajó kapacitásainak bővítéséről, illetve a Zlobin- Bosiljevo gázvezeték párhuzamos csővezetékének lefektetéséről. A horvát kormány döntését a jelenlegi energiaválság „indokolta és indukálta”. A horvát miniszterelnök nem sokkal szabadságra vonulása előtt úgy nyilatkozott, hogy „Horvátország már nem az egyik gázellátási lánc végén, hanem az elején van”.

2 x 1

Mint ezt az évi szabadságról „frissen és üdén” visszatérő Andrej Plenković most volt szíves kifejteni, a 180 millió euró értékű beruházással nemcsak a terminál kapacitásai emelkednek az évi 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre, hanem a gázvezeték áteresztőképessége is megduplázódik, mivel a meglévő csővezeték mellé még egyet fektetnek le.

– Ezzel Horvátország Közép- Európa energetikai csomópontjává válik, s hogy mekkora fejlesztésről beszélünk, ezt mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy a most épülő két németországi LNG-terminál összkapacitását évi 13 milliárd köbméterre tervezik. A mi terminálunk ennek kicsit kevesebb, mint felét tudja majd megvalósítani

– hangsúlyozta Plenković, aki az utóbbi időben nagyon ügyesen söpöri be az uniós pénzeket.

Ha netalán valaki kételkedett volna abban, hogy a horvátok ismét lecsíptek egy kis európai pénzt a terminálra, azt a kormányfő nyomatékosan tájékoztatta, hogy „természetesen élni fognak az energetikai infrastruktúra kiépítését célzó uniós terv minden lehetőségével”.

Hasít az idegenforgalom

Plenković bevezetőjében megismételte, azt amit a napokban már mi hírül adtunk, hogy az idei idegenforgalmi idény nagyon sikeresnek bizonyult.

A vendégek száma már most megközelíti a 2019-es csúcs 90 százalékát, de a jelek szerint idén az utószezon is hosszabb lesz, mint az elmúlt években, ezért „rekordgyanús” évre lehet számítani.

Ugyanakkor a bevétel, már most mintegy 800 millió euróval meghaladja a 2019-es év eredményeit az idén elért 12,1 milliárd euróval, ami egy négymilliós kis országocskára kivetítve egyáltalán nem rossz összeg.

Ennek tükrében megalapozottnak tűnik a horvát kormány önbizalma, amikor azt kommunikálja: gondoskodni fog arról, hogy a gazdaság és a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.

– Ami az energiát illeti, szeretném felhívni a figyelmet a kormány munkamódszerére. Több telefonos ülést tartottunk, csökkentettük a kőolajtermékek árát. Ami a télre történő felkészülést illeti, az Okoli gáztároló feltöltése a tervek szerint halad

– mondta Plenković, és hozzátette, hogy a kormány áfacsökkentést tervez a fűtési szezonra: így például egészen annyira csökkentik a napenergia „befogására” szolgáló felszerelések áfáját, hogy az 0 (írd és ejtsd: nulla) százalék lesz.

– Egy olyan intézkedéscsomagon dolgozunk, amely nemcsak az infláció visszaszorítására, hanem az energiatermékek árára is vonatkozik

– mondta Plenković.

A horvát kormány egyúttal elfogadta a 2022–2024-es időszakra vonatkozó nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet is, amely Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter szerint rendkívül fontos a jelenlegi energiaválságra adott válasszal és az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló európai erőfeszítésekkel összefüggésében.

– Ezt a nemzeti tervet az energiahatékonysági törvény alapján fogadtuk el. A terv áttekinti és értékeli Horvátország helyzetét és energiafogyasztási szükségleteit, a legfontosabb részét pedig az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújításához szükséges ösztönzések képezik, az ehhez szükséges pénzt a környezetvédelmi és energiahatékonysági alapból, valamint az európai forrásokból teremtjük elő

– mondta Filipović, aki főnökéhez hasonlóan szintén uniós pénzekre támaszkodik.

Az ülésen elhangzott az is, hogy Horvátország teljesítette az energiahatékonyság 2014 és 2020 közötti javítására irányuló nemzeti célkitűzéseket, 2020-ban ugyanis az abszolút primerenergia-fogyasztási értékekben 448,5 petajoul (PJ), az azonnali, vagyis a végső fogyasztásban tekintetében 291,3 petajoul volt. Ehhez lépest Horvátország 2020-ban 18,7%-kal alacsonyabb primerenergia-fogyasztást (364,6PJ), azaz 7,5%-kal alacsonyabb közvetlen energiafogyasztást (269,5 PJ) ért el.