Energia
2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le

A horvát kormány meghozta a határozatot a krki Omišalj mellett lehorgonyzott LNG-terminálhajó kapacitásainak bővítéséről, illetve a Zlobin- Bosiljevo gázvezeték párhuzamos csővezetékének lefektetéséről. A horvát kormány döntését a jelenlegi energiaválság „indokolta és indukálta”. A horvát miniszterelnök nem sokkal szabadságra vonulása előtt úgy nyilatkozott, hogy „Horvátország már nem az egyik gázellátási lánc végén, hanem az elején van”.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
2 x 1
Mint ezt az évi szabadságról „frissen és üdén” visszatérő Andrej Plenković most volt szíves kifejteni, a 180 millió euró értékű beruházással nemcsak a terminál kapacitásai emelkednek az évi 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre, hanem a gázvezeték áteresztőképessége is megduplázódik, mivel a meglévő csővezeték mellé még egyet fektetnek le.
– Ezzel Horvátország Közép- Európa energetikai csomópontjává válik, s hogy mekkora fejlesztésről beszélünk, ezt mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy a most épülő két németországi LNG-terminál összkapacitását évi 13 milliárd köbméterre tervezik. A mi terminálunk ennek kicsit kevesebb, mint felét tudja majd megvalósítani
– hangsúlyozta Plenković, aki az utóbbi időben nagyon ügyesen söpöri be az uniós pénzeket.
Ha netalán valaki kételkedett volna abban, hogy a horvátok ismét lecsíptek egy kis európai pénzt a terminálra, azt a kormányfő nyomatékosan tájékoztatta, hogy „természetesen élni fognak az energetikai infrastruktúra kiépítését célzó uniós terv minden lehetőségével”.
Hasít az idegenforgalom
Plenković bevezetőjében megismételte, azt amit a napokban már mi hírül adtunk, hogy az idei idegenforgalmi idény nagyon sikeresnek bizonyult.
A vendégek száma már most megközelíti a 2019-es csúcs 90 százalékát, de a jelek szerint idén az utószezon is hosszabb lesz, mint az elmúlt években, ezért „rekordgyanús” évre lehet számítani.
Kapcsolódó cikk
Ugyanakkor a bevétel, már most mintegy 800 millió euróval meghaladja a 2019-es év eredményeit az idén elért 12,1 milliárd euróval, ami egy négymilliós kis országocskára kivetítve egyáltalán nem rossz összeg.
Ennek tükrében megalapozottnak tűnik a horvát kormány önbizalma, amikor azt kommunikálja: gondoskodni fog arról, hogy a gazdaság és a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.
– Ami az energiát illeti, szeretném felhívni a figyelmet a kormány munkamódszerére. Több telefonos ülést tartottunk, csökkentettük a kőolajtermékek árát. Ami a télre történő felkészülést illeti, az Okoli gáztároló feltöltése a tervek szerint halad
– mondta Plenković, és hozzátette, hogy a kormány áfacsökkentést tervez a fűtési szezonra: így például egészen annyira csökkentik a napenergia „befogására” szolgáló felszerelések áfáját, hogy az 0 (írd és ejtsd: nulla) százalék lesz.
– Egy olyan intézkedéscsomagon dolgozunk, amely nemcsak az infláció visszaszorítására, hanem az energiatermékek árára is vonatkozik
– mondta Plenković.
A horvát kormány egyúttal elfogadta a 2022–2024-es időszakra vonatkozó nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet is, amely Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter szerint rendkívül fontos a jelenlegi energiaválságra adott válasszal és az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló európai erőfeszítésekkel összefüggésében.
– Ezt a nemzeti tervet az energiahatékonysági törvény alapján fogadtuk el. A terv áttekinti és értékeli Horvátország helyzetét és energiafogyasztási szükségleteit, a legfontosabb részét pedig az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújításához szükséges ösztönzések képezik, az ehhez szükséges pénzt a környezetvédelmi és energiahatékonysági alapból, valamint az európai forrásokból teremtjük elő
Kapcsolódó cikk
DELPHI JÓSLAT: Horvátország a régió energetikai központja lesz
– mondta Filipović, aki főnökéhez hasonlóan szintén uniós pénzekre támaszkodik.
Az ülésen elhangzott az is, hogy Horvátország teljesítette az energiahatékonyság 2014 és 2020 közötti javítására irányuló nemzeti célkitűzéseket, 2020-ban ugyanis az abszolút primerenergia-fogyasztási értékekben 448,5 petajoul (PJ), az azonnali, vagyis a végső fogyasztásban tekintetében 291,3 petajoul volt. Ehhez lépest Horvátország 2020-ban 18,7%-kal alacsonyabb primerenergia-fogyasztást (364,6PJ), azaz 7,5%-kal alacsonyabb közvetlen energiafogyasztást (269,5 PJ) ért el.

- Szerbia6 nap telt el azóta
Egy magyar a szerb elnök „ellenforradalmi” kormányában
- Bosznia7 nap telt el azóta
Orosz önkéntesek napja Višegradban, a történelem terhe
- Szerbia4 nap telt el azóta
Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról
- Szerbia5 nap telt el azóta
Feszült a helyzet a köztelevízió körül Belgrádban