Energia

2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le

Közzétéve:

10 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.08.18.

Írta

Kalapis Rókus

ERŐSEN NYITOTTAK: A horvát kormány visszatért a szabadságról (Forrás: Andrej Plenković hírfolyama)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 2 perc

A horvát kormány meghozta a határozatot a krki Omišalj mellett lehorgonyzott LNG-terminálhajó kapacitásainak bővítéséről, illetve a Zlobin- Bosiljevo gázvezeték párhuzamos csővezetékének lefektetéséről. A horvát kormány döntését a jelenlegi energiaválság „indokolta és indukálta”. A horvát miniszterelnök nem sokkal szabadságra vonulása előtt úgy nyilatkozott, hogy „Horvátország már nem az egyik gázellátási lánc végén, hanem az elején van”.

2 x 1

Mint ezt az évi szabadságról „frissen és üdén” visszatérő Andrej Plenković most volt szíves kifejteni, a 180 millió euró értékű beruházással nemcsak a terminál kapacitásai emelkednek az évi 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre, hanem a gázvezeték áteresztőképessége is megduplázódik, mivel a meglévő csővezeték mellé még egyet fektetnek le.

– Ezzel Horvátország Közép- Európa energetikai csomópontjává válik, s hogy mekkora fejlesztésről beszélünk, ezt mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy a most épülő két németországi LNG-terminál összkapacitását évi 13 milliárd köbméterre tervezik. A mi terminálunk ennek kicsit kevesebb, mint felét tudja majd megvalósítani

– hangsúlyozta Plenković, aki az utóbbi időben nagyon ügyesen söpöri be az uniós pénzeket.

Ha netalán valaki kételkedett volna abban, hogy a horvátok ismét lecsíptek egy kis európai pénzt a terminálra, azt a kormányfő nyomatékosan tájékoztatta, hogy „természetesen élni fognak az energetikai infrastruktúra kiépítését célzó uniós terv minden lehetőségével”.

Hasít az idegenforgalom

Plenković bevezetőjében megismételte, azt amit a napokban már mi hírül adtunk, hogy az idei idegenforgalmi idény nagyon sikeresnek bizonyult.

A vendégek száma már most megközelíti a 2019-es csúcs 90 százalékát, de a jelek szerint idén az utószezon is hosszabb lesz, mint az elmúlt években, ezért „rekordgyanús” évre lehet számítani.

Kapcsolódó cikk

MEGNYUGODTAK: A turizmusban elért eredmények enyhíthetik az energiaválság által okozott problémákat Görögországban

Ugyanakkor a bevétel, már most mintegy 800 millió euróval meghaladja a 2019-es év eredményeit az idén elért 12,1 milliárd euróval, ami egy négymilliós kis országocskára kivetítve egyáltalán nem rossz összeg.

Ennek tükrében megalapozottnak tűnik a horvát kormány önbizalma, amikor azt kommunikálja: gondoskodni fog arról, hogy a gazdaság és a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.

– Ami az energiát illeti, szeretném felhívni a figyelmet a kormány munkamódszerére. Több telefonos ülést tartottunk, csökkentettük a kőolajtermékek árát. Ami a télre történő felkészülést illeti, az Okoli gáztároló feltöltése a tervek szerint halad

– mondta Plenković, és hozzátette, hogy a kormány áfacsökkentést tervez a fűtési szezonra: így például egészen annyira csökkentik a napenergia „befogására” szolgáló felszerelések áfáját, hogy az 0 (írd és ejtsd: nulla) százalék lesz.

– Egy olyan intézkedéscsomagon dolgozunk, amely nemcsak az infláció visszaszorítására, hanem az energiatermékek árára is vonatkozik

– mondta Plenković.

A horvát kormány egyúttal elfogadta a 2022–2024-es időszakra vonatkozó nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet is, amely Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter szerint rendkívül fontos a jelenlegi energiaválságra adott válasszal és az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló európai erőfeszítésekkel összefüggésében.

– Ezt a nemzeti tervet az energiahatékonysági törvény alapján fogadtuk el. A terv áttekinti és értékeli Horvátország helyzetét és energiafogyasztási szükségleteit, a legfontosabb részét pedig az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújításához szükséges ösztönzések képezik, az ehhez szükséges pénzt a környezetvédelmi és energiahatékonysági alapból, valamint az európai forrásokból teremtjük elő

Kapcsolódó cikk

DELPHI JÓSLAT: Horvátország a régió energetikai központja lesz

– mondta Filipović, aki főnökéhez hasonlóan szintén uniós pénzekre támaszkodik.

Az ülésen elhangzott az is, hogy Horvátország teljesítette az energiahatékonyság 2014 és 2020 közötti javítására irányuló nemzeti célkitűzéseket, 2020-ban ugyanis az abszolút primerenergia-fogyasztási értékekben 448,5 petajoul (PJ), az azonnali, vagyis a végső fogyasztásban tekintetében 291,3 petajoul volt. Ehhez lépest Horvátország 2020-ban 18,7%-kal alacsonyabb primerenergia-fogyasztást (364,6PJ), azaz 7,5%-kal alacsonyabb közvetlen energiafogyasztást (269,5 PJ) ért el.

Felcímkéztük:2019 Andrej Plenković Andrej Plenković hírfolyama bővítés centrum csövek elnök energia energiaválság eredmények Európa Filipović gáz gázellátás gáztároló gázvezeték Görögország hajó határ hír hírfolyam horvát horvát kormány horvát miniszterelnök horvátok Horvátország idegenforgalom infláció infrastruktúra kőolaj kormány lakosság LNG LNG-terminál miniszterelnök német nemzet nemzeti obi Okoli olaj orosz Plenković szabadság telefon tök törvény turizmus tűz uniós válság vissza

Románia

ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda

Közzététel:

7 hónap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2022.11.11.

Írta

BALK Hírek

sarm kerry iohannis gigapixel standard scale

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Romániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az áram árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén (november 11-én) fogadta el a bukaresti kormány.

Fogyasztói sapka

Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg.

A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).

Marian Neacșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.

Újságírói kérdésre Neacșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.

A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.

Termelői sapka

Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon. A román miniszterelnök szerint a jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét.

A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.

A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.

Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit.

Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.

Két új reaktor

Az Egyesült Államok közben több mint hárommilliárd dolláros kölcsönt ad Romániának arra, hogy növelje az energiafüggetlenségét.

A román miniszterelnök csütörtökön (november 9-én) jelentette be, hogy két új atomreaktort építenek az ország délkeleti részén található csernavodai atomerőműben, amit amerikai hitelből finanszíroznak, a pénzt a US Exim Bank biztosítja a harmadik és negyedik blokk megépítéséhez.

Nicolae Ciucă közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk építési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni.

A román miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 éve tartó stratégiai partnerség során alakult ki.

A hitelnyújtással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az egyiptomi Sarm-es- Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át még szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének klímaügyi megbízottja, John Kerry volt amerikai külügyminiszter is részt vett.

Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának.

– Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia

– jelentette ki a román elnök. Iohannis hozzátette, hogy a beruházás lehetővé teszi Románia energiafüggetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való átállásban, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását.

John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.

A tervek szerint a csernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be.

Az olvasás folytatása