Krk szigetén ismerkedtek a horvát szállítókapacitásokkal az európai olajcégek

CONCAWE-konklávét tartottak az európai olajcégek, amelyek Krk szigetén ismerkedtek a horvát szállítókapacitásokkal, olajpápát azonban nem választottak. A hétvégén a JANAF látta vendégül a CONCAWE (CONservation of Clean Air and Water in Europe: egy fontos brüsszeli hivatal, a köznyelvben: izé) Olajvezeték-kezelő Csoportját (OPMG), amely tavaszi találkozóját tartotta a horvát tengerparton. A találkozón az európai olajvállalatok közel 20 képviselője vett részt: a Tal, a MOL, a Mero, az OMV, az ExxonMobil, az INA, BPA, RRP, Danish Oil Pipe, Exolum stb. Az első fejezet egy klasszikus antihír, a lényeg utána következik.

A semmi habosítása HINA-módra

A HINA horvát hírügynökség értesülései szerint a találkozó részeként bemutatták a JANAF olaj- és tárolórendszerét, hangsúlyozva ennek az európai olajvezeték-hálózatban elfoglalt helyét.

Lehetőség nyílt továbbá az OPMG-tagok tudásának, tapasztalatainak és legjobb gyakorlati megoldásainak kölcsönös cseréjére, valamint a következő időszak tevékenységeinek áttekintésére.

A Concawe Oil Pipeline Systems Management Group az olajvezeték-rendszerek képviselőinek tapasztalatcseréjére szolgáló legfontosabb európai szakértői fórum.

A JANAF 2007 óta tagja az 1963-ban alapított CONCAWE-nak – mint utólag kiderült, a következő lenne magyarul az „izé” elnevezése: Olajtársaságok Európai Szövetsége a Környezetért, Egészségért és a Biztonságért.

Az egyesület küldetése hivatalosan tudományos, műszaki, gazdasági és jogalkotási információk gyűjtése és cseréje a környezetvédelemmel, az egészséggel és biztonsággal kapcsolatban az olaj és az olajszármazékok feldolgozása és forgalmazása terén.

Ez biztosan fontos találkozó volt az ilyen energiaválságos időkben, mert minden további részletet titkoltak, ráadásul a CONCAWE „hasznosan semmitmondó honlapján” egy kukkot sem közöltek a találkozóról. De a fenti hírből legalább annyi kiderült, hogy a HINA is „tudja habosítani a semmit”.

Az illusztris társaság adriai kiruccanása viszont jó kis buli lehetett – szerintem titokban a pult alól még Beluga vodkát is lehetett kapni.

Van konkrétum is

A fenti energiaipari találkozótól eltérően kevesebb titkolódzás övezte, hogy a horvátok ugyancsak a hétvégén, egészen pontosan pénteken aláírták a norvég Wärtsilä Gas Solutions-szal az ugyancsak Krk szigetén található LNG-terminál kapacitásainak bővítéséről szóló szerződést.

Visszagázosító rendszer (Forrás: Wärtsilä Gas Solutions)

A tavaly meghirdetett mintegy 23 millió euró értékű projekt így közelebb került a megvalósuláshoz, és a tervek szerint 2025-ben a krki LNG-terminál újragázosítási kapacitása a kiegészítő modullal éves szinten 6,1 milliárd köbméter gáz lefejtését és szállítását teszi lehetővé.

A norvég Wärtsilä Gas Solutions vállalat bevonása lényegében az együttműködés folytatását jelenti, mivel ez a gyártó az LNG Croatia fedélzetén meglévő újragázosító rendszer gyártója.

A technológia ugyanaz marad, ezért nincs szükség környezeti hatástanulmányokra, ami felgyorsítja az LNG-terminál kapacitásának növelésére irányuló projektet. A modul gyártása a tervek szerint 22 hónap alatt fejeződik be, és várhatóan 2025 nyarán helyezik üzembe.

Az LNG-terminál kapacitásának növelése és a gázvezeték-hálózat kiépítése a Zlobin – Bosiljevo útvonalon 180 millió eurós beruházás – közölte a horvát gazdasági miniszter a Twitteren (Forrás: Twitter, Davor Filipović)

A szerződés aláírásakor Davor Filipović gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel egyidőben a gázhálózat is készen áll majd az új mennyiségek szállítására, a Plinacro ugyanis már tevékenyen készül a Zlobin–Bosiljevo gázvezeték bővítésére.

Elmondása szerint a tényleges munka hamarosan megkezdődik, és ugyancsak hamarosan várható a szomszédos országokkal való más szakaszok és összeköttetések bővítése is. Filipović arra is rámutatott, hogy a kormány uniós forrásokból származó társfinanszírozásra is számít a projekt minden részében, vagyis Brüsszel küldi a pénzt.

A Plinacro vezérigazgatója, Ivica Arar arra számít, hogy a Zlobin–Bosiljevo gázvezeték 2025-re elkészül, a Szlovéniába tartó új gázvezetékre pedig már megszerezték az építési engedélyt, és a szlovéniai szállításirendszer-üzemeltetővel éppen most állapodtak meg az ütemtervről.

Ezekben a napokban várható egyébként a 60. hajó érkezése Omišaljba a terminál üzembe helyezése óta, amely így már több, mint 4,9 milliárd köbméter földgázt továbbított a hálózatba.

Rimac-féle sci-fi önvezető járművekkel

Végezetül pár érdekesség, amiről nem számoltam be ez idáig.

A horvát parlament a közeljövőben tárgyalja a közúti forgalomról szóló törvény módosítását, ami lehetővé teszi a vezető nélküli járművek forgalmát Horvátországban.

A törvénymódosítás egyértelműen a Rimac-féle robot-taxi projekttel van összefüggésben, amely a tervek szerint a horvát fővárosban 2025-től önvezető járművek flottáját üzemelteti.

A sci-fi számba menő hírek közül mindenképpen említésre méltó az is, hogy a Deutsche Telekom és az Európai űrügynökség (ESA) Isztriában tesztelte a mobiltelefonos 5G kapcsolatot.

A tesztelés során a világon először sikerült hibátlanul elérni az 5G kapcsolatot a különböző hálózati rétegeken keresztül a sztratoszférában, az űrbe és onnan vissza.

A folyamat során a sztratoszférából nyújtott mobilszolgáltatást műholdakon és azok földi infrastruktúráján keresztül csatlakoztatták az átviteli földi hálózathoz vagy közvetlenül a földi állomáshoz.

Az adatátvitel egy szabványos 5G mobiltelefonnal kezdődött 20 MHz-es csatornán, amelyen a Deutsche Telekom 2023 februárjában a Póla feletti légtérben végzett tesztelés során a 200 Mbit/s adatátviteli sebességet is elérte.