Connect with us

Szerbia

Magyar nem a koszovói ET-tagságra, Vučić hálálkodik

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

tagság
A szerb elnök elégedett Magyarországgal, amely nem támogatta Koszovó tagságát az ET-ben (Forrás: Screenshot)
A cikk meghallgatása

Szavazott az Európa Tanács a koszovói tagsági kérelem megnyitásával kapcsolatban – ami kedden a legfontosabb téma volt Szerbiában, még kormányülést is szenteltek neki, ezt követően a szerb elnök név szerint elemezte, hogy melyik országgal elégedett, és melyikkel nem. Ennek megfelelően Aleksandar Vučić hálálkodott egyet azoknak az országoknak, amelyek nemet mondtak. Az ET 46 tagú miniszteri bizottsága 33 igen és hét nem szavazat mellett fogadta el Koszovó tagfelvételi kérelmét, amelyet a közgyűlésnek továbbított, és ezzel gyakorlatilag elindult Koszovó felvételi folyamata.

Hála Magyarországnak

Vučić háláját fejezte ki Magyarországnak, amiért nemmel szavazott Koszovó felvételére. Mint mondta, Koszovó támogatói arra számítottak, hogy Budapest igennel szavaz, így a magyarok lépése váratlanul érte őket.

A szerb elnök elmondta: a Belgrádba látogató Orbán Viktort a múlt szombaton megkérte, hogy vegye figyelembe a szerb álláspontot, de ezt követően mindössze arra számított, hogy Magyarország legfeljebb tartózkodik.

Szerbia legnagyszerűbb barátainak bizonyultak, ellene szavaztak

– örvendezett Vučić, aki Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is köszönetet mondott azért, mert ilyen egyértelműen kiálltak Szerbia mellett.

tagság

Mindennapi sajtótájékoztatónkat add meg nekünk ma… (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Magyarország ezáltal Spanyolországgal, Ciprussal, Romániával, Azerbajdzsánnal és Grúziával szavazott együtt, Vučić szerint ezek az országok Szerbia igazi barátai.

Az uniós tagállamok közül Románia, Spanyolország és Ciprus mellett Görögország és Szlovákia sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de a szlovákok és a görögök ennek ellenére tartózkodtak, ám a görögök magatartása nem lepte meg a szerb elnököt.

A tartózkodók között volt Ukrajna is, amire a szerb elnök külön is kitért, és csalódottságának adott hangot, nagy valószínűség szerint azért mert bizonyos értelemben Ukrajnát Szerbia sorstársának tekinti, nyilván más-más nagyhatalom által veszélyeztetve.

– Ha valaki nem tartja tiszteletben Szerbia területi integritását, akkor miért lennénk mi kötelesek arra, hogy tiszteletben tartsuk az ő területi integritásukat?

– tette fel a kérdést a szerb elnök, aki ezzel párhuzamosan valószínűleg már félig-meddig megbánta, hogy tavaly az ENSZ-közgyűlésében tartott szavazáson Szerbia támogatta Ukrajna területi integritását, nem kevés önös érdektől vezérelve, miután az ukránok sem ismerték el a koszovói függetlenséget.

A hétfői strasbourgi szavazást követően nem zárható ki, hogy a szerb álláspont némileg változni fog Ukrajnát illetően.

– Ukrajna képviselői tegnap szünetet kértek a munka során, hogy a szavazás előtt egyeztessenek az amerikai és európai szövetségeseikkel és segítőikkel, és csak ezt követően döntöttek úgy, hogy tartózkodnak Szerbia területi integritását illetően

– mondta a szerb elnök, aki elégedetlenségét fejezte ki a szintén tartózkodó Bosznia- Hercegovinát illetően is, és bírálta Montenegrót, mert egyértelműen Koszovó felvételére szavazott, egyúttal furcsállóan jegyezte meg, hogy Örményország “eltűnt” a szavazás idejére.

Mi lesz a következménye?

A szerb elnök és a szerb külügyminiszter között nincs egyetértés abban, hogy mi lesz az Európa Tanácsban tartott szavazás következménye, amiről a szerb kormány kedden az államfő jelenlétében tárgyalt, de ez volt a beszédtéma a szerbiai hírcsatornák főbb műsoraiban is.

Ivica Dačić a szerb állami televízió képernyőjén tűnt fel, ahol a reciprocitás elvének alkalmazását helyezte kilátásba azokkal az országokkal szemben, amelyek nem viseltetnek megfelelő tisztelettel a szerb problémák iránt.

– Kijelenthetem, hogy nekünk itt a reciprocitás elve alapján kell fellépnünk, szükségük lehet még nekik a mi szavazatunkra, de arra (ezek után) biztosan nem számíthatnak

– jelentette ki a szerb külügyminiszter, akinek a nyilatkozatából inkább a “szemet szemért, fogat fogért” elvet lehet kiolvasni, és nem a reciprocitásét.

Dačić külön kiemelte a Koszovó felvételét támogató Montenegrót, amellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kis balkáni ország akár tartózkodhatott is volna.

Itt kell visszautalnunk arra, hogy a szerb külügyminiszter tavaly októberben azt sem zárta ki, hogy Szerbia kilép az Európa Tanácsból, ha Koszovót felveszik az összeurópai testületbe.

Belgrádban ettől függetlenül tisztában vannak azzal, hogy Koszovó ET-tagságát akkor sem tudják megakadályozni, ha megfeszülnek is, akkor pedig miért hoznának messzemenő következményekkel járó döntést. Körülbelül ezen az állásponton lehet a szerb elnök, aki az ET-szavazással kapcsolatban tartott kormányülést követően nyilatkozott.

– Szerbia nem az az ország, amely egyetlen szavazás miatt egy nap, vagy egy éjszaka alatt minden kapcsolatát megváltoztatja az egész világgal

– mondta az szerb államfő, aki szerint hazájában tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió országai elismerik Koszovó függetlenségét, és Szerbia mégis az “európai úton” halad.
Vučić ezúttal tehát a másik arcát mutatta ahhoz képest, hogy egy nappal korábban “hazugoknak és csalóknak” nevezte a nyugati és az európai közvetítőket.

A szerb elnök az Instagramon közzétett bejegyzése szerint “gondoskodni fognak arról, hogy ne lépjék túl a kölcsönösség és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának határait, amikor más államok területi integritásának tiszteletben tartásáról van szó”, jelentsen ez bármit is.

Ugyanitt arról is értekezett, hogy ezentúl “még jobban tisztelik azokat, akik barátságosan fordulnak Szerbia irányába, és akik ezt ki is mutatták”.

Szerinte tisztában kell lenni azzal, hogy ezek a baráti országok megelőzik a többieket a Szerbia által felállított sorrendben – ami után úgy tűnik, hogy vannak baráti és barátibb országok.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava