Koszovót akkor is felveszik az Európa Tanácsba, ha Magyarország ellene szavaz

Koszovónak van elegendő szavazata ahhoz, hogy felvegyék az Európa Tanácsba. Erről a szerb külügyminiszter beszélt a belgrádi Politikának adott interjújában. Ivica Dačić nemrég járt Budapesten, ekkor a Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatón a magyar külgazdasági és külügyminiszter részéről elhangzott, hogy Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, amíg nem születik átfogó megállapodás a terület (ország/tartomány) kérdésben, de az Európa Tanács esetében ez gyenge vigasz a szerbek számára.

Koszovónak csak az Európa Tanácsnál vannak esélyei

A Politika által készített interjú során az újságíró arra emlékeztetett, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter ígérete szerint Magyarország nem szavazza meg Koszovó felvételét az Európa Tanácsba. A Dačićhoz intézett kérdés szó szerint az volt, mennyire reális Koszovó felvétele az Európa Tanácsba, figyelembe véve azokat a feltételeket, amelyeket a jelentkezőnek teljesítenie kell az emberi jogok és a vallásszabadság tiszteletben tartása tekintetében?

A szerb külügyminiszter azzal kezdte a válaszát, hogy a Koszovó függetlenségét elismerő országok tekintetében Szerbia „Európában áll” legrosszabbul.

– Koszovó elegendő számú szavazattal rendelkezik az Európa Tanácsba történő felvételhez, figyelembe véve azon országok számát, amelyek elismerték Koszovót

– mondta Dačić, aki szerint azonban nem átlátható, hogy ebben a pillanatban minden ország úgy gondolja-e, hogy szükséges van-e Koszovó témájának a megvitatására, mivel a kérést a miniszteri bizottság egyelőre „nem aktiválta”, illetve nem tűzte napirendre.

– Írország ezt nem tette meg elnöksége alatt, most pedig Izland elnököl

– tájékoztatta a Politikát a szerb külügyminiszter, aki szerint Koszovónak lényegében nem is lenne joga a tagságra az Európa Tanácsban, merthogy (szerb megítélés szerint) nem tekinthető államnak, a tagok közé pedig csak azok léphetnek be, akik rendelkeznek államisággal, Koszovó ezért nem lett az ENSZ tagja sem.

Magyarország rajta tartja a szemét, a magyar-szerb külügyi találkozón az Európa Tanács is szóba került

A sajátos szerbiai érvelés szerint ha Koszovót felveszik az Európa Tanácsba, akkor először fordulna elő, hogy a belépés szavazattöbbséggel történik, mert a döntés hátterében nézeteltérések, vagyis Dačić megfogalmazás szerint „összetűzések” vannak, és a szerb politikus szerint „ezzel magyarázható, hogy sok ország nem lelkesedik az ötletért”.

Véleménye szerint ami az EU-ra, vagyis Koszovó uniós tagságára vonatkozik, ott sokkal világosabb a helyzet, mert a döntéseket konszenzussal hozzák meg, és a jelen pillanatbabn öt ország nem ismeri el „Koszovó és Metóhia” függetlenségét, ezért lehetetlen, hogy ez a döntés pozitív legyen.

A szerb külügyminiszter tovább sorolta az európai testületeket, és megállapította, hogy ami az EBESZ-t illeti, ott is ugyanez a helyzet, mert ott is konszenzussal hozzák meg a döntéseket, ezért Koszovó annak a szervezetnek sem lehet a tagja, így csak az Európa Tanácsban vannak esélyei.

Izland szerepe a világpolitikában

Dačić szerint az elnöklő Izlandra nagy nyomás nehezedik, elsősorban Németország részéről, akárcsak korábban Írországra is, mégpedig annak érdekében, hogy mielőbb indítsa be a felvételi procedúrát.

– Mivel azonban Izland áprilisban tartja az Európa Tanács tagállamainak csúcstalálkozóját, ezért felmerülhet: érdekükben áll-e egyáltalán, hogy erre a találkozóra nézeteltérések közepette kerüljön sor

– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki azonban nem alhat nyugodtan, merthogy a „procedúra” bármikor „beindulhat”, a kérdés napirendre tűzéséről ugyanis a miniszteri tanács, vagyis a misszióvezetők döntenek, akik hetente ülnek össze Strasbourgban.

„Drága Barátunk, Dačić!” De vajon mit szól hozzá az Európa Tanács? (Forrás: Facebook)

Ez azt jelenti, hogy bármelyik héten napirendre tűzhetik Koszovó tagságának kérdését, amelyet ezt követően vihetnek a parlamenti közgyűlés elé.

Dačić úgy fogalmazott, hogy ha Koszovó tagságának kérdése a csúcs előtt napirendre kerülne, akkor Szerbia számára már az a kérdés, hogy egyáltalán részt akar-e venni az izlandi találkozón, miután az Európa Tanácsban széthúzás tapasztalható.

Vajon Magyarország, Szerbia „lelkes támogatójaként” megteszi-e azt, hogy nem képviselteti magát a csúcstalálkozón, ha a szerbek netalán a távolmaradás mellett döntenek?

– Szerintem az Európa Tanácsnak az áll érdekében, hogy demonstrálja az egységet. Nem hiszem, hogy az lenne az érdekük, hogy Ukrajna mellett még egy téma uralja a csúcstalálkozót

– állapította meg a hosszú-hosszú interjúban a szerb külügyminiszter, aki azonban arra a kérdésre nem adott egyenest választ, hogy Szerbia kilép-e az Európa Tanácsból Koszovó felvétele esetén.

Szerinte ebben az esetben „fel kell mérni, hogy mi Szerbia érdeke”, de hozzátette, hogy „harc nélkül nem adják a hozzájárulásukat Koszovó tagságához az Európa Tanácsban”, merthogy az államiságon, mint formai feltételen kívül Koszovó a politikai feltételeknek sem felel meg ahhoz, hogy egyáltalán jelölt lehessen.

Itt jegyzendő meg, hogy a „harcos kedvű” Dačić, ezzel hagyott egérutat magának és Szerbiának, miután korábban már kilátásba helyezte, hogy Szerbia kilép az Európa Tanácsból, ha Koszovót felveszik a testületbe.

Így az újságírói kérdés jogos volt, mert közvetlenül a külügyi tárca visszaszerzését, vagyis inkább újbóli megkaparintását követően Dačić „még harciasabb volt”: október végén ugyanis a kormánybarát Prva Televíziónak nyilatkozva nem zárta ki, hogy Szerbia kilép az Európa Tanácsból, ha Koszovót beemelik a szervezetbe.