Szerbia
Koszovót akkor is felveszik az Európa Tanácsba, ha Magyarország ellene szavaz

Koszovónak van elegendő szavazata ahhoz, hogy felvegyék az Európa Tanácsba. Erről a szerb külügyminiszter beszélt a belgrádi Politikának adott interjújában. Ivica Dačić nemrég járt Budapesten, ekkor a Szijjártó Péterrel tartott közös sajtótájékoztatón a magyar külgazdasági és külügyminiszter részéről elhangzott, hogy Magyarország Koszovó tagsága ellen szavaz az európai testületekben, amíg nem születik átfogó megállapodás a terület (ország/tartomány) kérdésben, de az Európa Tanács esetében ez gyenge vigasz a szerbek számára.
Koszovónak csak az Európa Tanácsnál vannak esélyei
A Politika által készített interjú során az újságíró arra emlékeztetett, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter ígérete szerint Magyarország nem szavazza meg Koszovó felvételét az Európa Tanácsba. A Dačićhoz intézett kérdés szó szerint az volt, mennyire reális Koszovó felvétele az Európa Tanácsba, figyelembe véve azokat a feltételeket, amelyeket a jelentkezőnek teljesítenie kell az emberi jogok és a vallásszabadság tiszteletben tartása tekintetében?
A szerb külügyminiszter azzal kezdte a válaszát, hogy a Koszovó függetlenségét elismerő országok tekintetében Szerbia „Európában áll” legrosszabbul.
– Koszovó elegendő számú szavazattal rendelkezik az Európa Tanácsba történő felvételhez, figyelembe véve azon országok számát, amelyek elismerték Koszovót
– mondta Dačić, aki szerint azonban nem átlátható, hogy ebben a pillanatban minden ország úgy gondolja-e, hogy szükséges van-e Koszovó témájának a megvitatására, mivel a kérést a miniszteri bizottság egyelőre „nem aktiválta”, illetve nem tűzte napirendre.
– Írország ezt nem tette meg elnöksége alatt, most pedig Izland elnököl
– tájékoztatta a Politikát a szerb külügyminiszter, aki szerint Koszovónak lényegében nem is lenne joga a tagságra az Európa Tanácsban, merthogy (szerb megítélés szerint) nem tekinthető államnak, a tagok közé pedig csak azok léphetnek be, akik rendelkeznek államisággal, Koszovó ezért nem lett az ENSZ tagja sem.

Magyarország rajta tartja a szemét, a magyar-szerb külügyi találkozón az Európa Tanács is szóba került
A sajátos szerbiai érvelés szerint ha Koszovót felveszik az Európa Tanácsba, akkor először fordulna elő, hogy a belépés szavazattöbbséggel történik, mert a döntés hátterében nézeteltérések, vagyis Dačić megfogalmazás szerint „összetűzések” vannak, és a szerb politikus szerint „ezzel magyarázható, hogy sok ország nem lelkesedik az ötletért”.
Véleménye szerint ami az EU-ra, vagyis Koszovó uniós tagságára vonatkozik, ott sokkal világosabb a helyzet, mert a döntéseket konszenzussal hozzák meg, és a jelen pillanatbabn öt ország nem ismeri el „Koszovó és Metóhia” függetlenségét, ezért lehetetlen, hogy ez a döntés pozitív legyen.
A szerb külügyminiszter tovább sorolta az európai testületeket, és megállapította, hogy ami az EBESZ-t illeti, ott is ugyanez a helyzet, mert ott is konszenzussal hozzák meg a döntéseket, ezért Koszovó annak a szervezetnek sem lehet a tagja, így csak az Európa Tanácsban vannak esélyei.
Izland szerepe a világpolitikában
Dačić szerint az elnöklő Izlandra nagy nyomás nehezedik, elsősorban Németország részéről, akárcsak korábban Írországra is, mégpedig annak érdekében, hogy mielőbb indítsa be a felvételi procedúrát.
– Mivel azonban Izland áprilisban tartja az Európa Tanács tagállamainak csúcstalálkozóját, ezért felmerülhet: érdekükben áll-e egyáltalán, hogy erre a találkozóra nézeteltérések közepette kerüljön sor
– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki azonban nem alhat nyugodtan, merthogy a „procedúra” bármikor „beindulhat”, a kérdés napirendre tűzéséről ugyanis a miniszteri tanács, vagyis a misszióvezetők döntenek, akik hetente ülnek össze Strasbourgban.

„Drága Barátunk, Dačić!” De vajon mit szól hozzá az Európa Tanács? (Forrás: Facebook)
Ez azt jelenti, hogy bármelyik héten napirendre tűzhetik Koszovó tagságának kérdését, amelyet ezt követően vihetnek a parlamenti közgyűlés elé.
Dačić úgy fogalmazott, hogy ha Koszovó tagságának kérdése a csúcs előtt napirendre kerülne, akkor Szerbia számára már az a kérdés, hogy egyáltalán részt akar-e venni az izlandi találkozón, miután az Európa Tanácsban széthúzás tapasztalható.
Vajon Magyarország, Szerbia „lelkes támogatójaként” megteszi-e azt, hogy nem képviselteti magát a csúcstalálkozón, ha a szerbek netalán a távolmaradás mellett döntenek?
– Szerintem az Európa Tanácsnak az áll érdekében, hogy demonstrálja az egységet. Nem hiszem, hogy az lenne az érdekük, hogy Ukrajna mellett még egy téma uralja a csúcstalálkozót
– állapította meg a hosszú-hosszú interjúban a szerb külügyminiszter, aki azonban arra a kérdésre nem adott egyenest választ, hogy Szerbia kilép-e az Európa Tanácsból Koszovó felvétele esetén.
Szerinte ebben az esetben „fel kell mérni, hogy mi Szerbia érdeke”, de hozzátette, hogy „harc nélkül nem adják a hozzájárulásukat Koszovó tagságához az Európa Tanácsban”, merthogy az államiságon, mint formai feltételen kívül Koszovó a politikai feltételeknek sem felel meg ahhoz, hogy egyáltalán jelölt lehessen.
Kapcsolódó cikk
KÖVETKEZMÉNY: Szerbia kilép-e az Európa Tanácsból, ha Koszovót felveszik a testületbe?
Itt jegyzendő meg, hogy a „harcos kedvű” Dačić, ezzel hagyott egérutat magának és Szerbiának, miután korábban már kilátásba helyezte, hogy Szerbia kilép az Európa Tanácsból, ha Koszovót felveszik a testületbe.
Így az újságírói kérdés jogos volt, mert közvetlenül a külügyi tárca visszaszerzését, vagyis inkább újbóli megkaparintását követően Dačić „még harciasabb volt”: október végén ugyanis a kormánybarát Prva Televíziónak nyilatkozva nem zárta ki, hogy Szerbia kilép az Európa Tanácsból, ha Koszovót beemelik a szervezetbe.

Koszovó
Gyanús albán ellentüntetés és Wagner-pólós férfiak Koszovóban

A koszovói albánok is demonstráltak a megosztott Mitrovica déli részén. A megmozdulást a világháló felhasználásával készítették elő, és annak ellenére megtartották, hogy a koszovói belügyminisztérium „szükségtelennek” minősítette a demonstrációt, mert állítólag rosszindulatú portálok szervezték. Közben a koszovói portálok arról számoltak be, hogy a Wagner Csoport szimbóluma is feltűnt a szerbek lakta észak-koszovói területeken.
Az interneten szervezték a „szerbezést”
Annak ellenére, hogy a koszovói rendőrség felszólította a koszovói albánokat, hogy ne reagáljanak a közösségi médiában közzétett „szükségtelen gyülekezésre” vonatkozó felhívásra, csütörtökön mégis kisebb tüntetés volt Mitrovicában (Kosovska Mitrovica), az Ibar folyó déli oldalán.
Mitrovicát az Ibar folyó szeli ketté, az északi, dombosabb oldalon a szerbek élnek, a déli, jóval simább terület lakossága ugyanakkor albán.
A délben kezdődött és körülbelül egy órás megmozduláson mintegy száz személy, többnyire fiatal férfi vett részt, akik kifejezték támogatásukat Albin Kurti koszovói miniszterelnöknek, és azt üzenték neki, hogy megvédik Koszovót, ha arra szükség mutatkozna.
A hét elején Zvečanban, Mitrovica észak-nyugati szomszédságában, a szerbek és a KFOR-csapatok tagjai csaptak össze, ennek következtében a közösségi médiában szerdától felhívások jelentek meg, amelyek a „Menetelés Északért” elnevezésű megmozdulásra szólítottak fel.
A tiltakozásokat Koszovóban is be kell jelenteni a rendőrségnek ahhoz, hogy jogszerűek legyenek, erre a tiltakozásra senki nem kért, és nem is kapott engedélyt.
A koszovói belügyminiszter közlése szerint a megmozdulással kapcsolatos információkat megosztó profilok közül több is „rosszindulatúnak” tekinthető.
– A dél-mitrovicai tüntetésre és az ország északi részébe történő menetelésre vonatkozó felhívások szükségtelenek, és nem segítik Koszovót
– jelentette ki Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter, aki szerint a felhívásokat ismeretlen személyek tették közzé és osztották meg a közösségi médiában különböző „gyanús profilokon”, amelyek külföldi csoportok befolyása alatt állnak.
A belügyminiszter a közösségi médiában, vagyis a Facebookon, felszólított minden állampolgárt, hogy ne üljön fel ezeknek a gyanús felhívásoknak.
A helyszínen készült riportokból kiderült, hogy a résztvevőknek fogalmuk sincs arról, hogy ki szervezte a megmozdulást, viszont közölték, hogy ők mindig készen állnak, ha hív a haza.

Fáklyát is gyújtottak a mitrovicai „gyanús” tüntetésen résztvevő albánok (Forrás: N1)
Fokozott rendőri jelenlét
A tüntetésen fokozott rendőri és KFOR-jelenlét volt, talán úgy is lehetne fogalmazni, hogy több volt a rendőr, mint a résztvevő.
A demonstráción megjelenők azt kiabálták, hogy „a rendőrség a miénk”, és időnként szitkozódások és szerbeket becsmérlő szavak is elhangzottak.
A megmozdulás résztvevői albán zászlót, valamint Nagy-Albánia és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) zászlaját lengették vagy feszítették ki.
A tiltakozók felszólították Koszovó szövetségeseit, hogy állítsák helyre a „normális állapotokat” északon.
Énekeltek és skandáltak, de nem indultak el a két városrészt elválasztó híd felé, amelyet a KFOR olasz tagjai egy időre teljesen lezártak.
A BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) oknyomozó civilszervezet szerint a koszovói rendőrség nyomozást indított annak kiderítésére, hogy valójában ki kezdeményezte a megmozdulást.
A Wagner Csoport is jelen van?
A koszovói szerbek három helyszínen tüntetnek, a Leposavićban készült felvételek szerint az ottani megmozduláson négy olyan személy is megjelent, akik az orosz Wagner Csoporthoz kapcsolódó szimbólumokkal ellátott pólót viseltek.
A felvételeket szerdán készítették a BIRN munkatársai.
Adelina Ahmeti, a BIRN újságírója az esettel kapcsolatban elmondta, hogy négy személyre lettek figyelmesek, akik a Wagner Csoport jelvényeivel ellátott ruházatot viseltek.
– Egy belgrádi rendszámú autóból szálltak ki a leposavići önkormányzat közelében, ott sikerült kettőt közülük lencsevégre kapni
– jelentette ki a BIRN munkatársa.

Wagner-pólós férfiak Koszovóban
Kreshnik Gashi, a koszovói Kallxo hírportál főszerkesztője arra figyelmeztetett, hogy a Wagner Csoportot az Egyesült Államokhoz hasonlóan a koszovói kormány is terrorista szervezetnek minősítette, ezért a jelképével ellátott pólót viselő személyeket le kellene tartóztatni.
A másik – kevésbé erőteljes megoldásként Gashi azt ajánlotta, hogy a rendőröknek legalább igazoltatniuk kellene a Wagner Csoport jelvényeit viselő személyeket, és meg kellene kérniük őket arra, hogy a szóban forgó jelvényeket távolítsák el a ruházatukról.
A hétfői összecsapások helyszínén a korábbi szerb polgármester Dragiša Milović elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a szerbek között a Wagner Csoport tagjai is ott vannak.
– Nincsenek itt közöttetek illegális struktúrák, nincsenek szervezett bűnbandák, és az úgynevezett Wagner Csoport tagjai, fiatal férfiak, akik – ahogy Pristinában állítják – mindent fel akarnak égetni, ami nem szerb

Dragiša Milović korábbi polgármester azt bizonygatja, hogy a demonstrációnak nincs „wagneros” résztvevője
– mondta a szerdán, a hétfőitől sokkal békésebb szerb megmozdulás résztvevőihez szólva a volt polgármester, aki a tavalyi „nagy szerb lemondások” alkalmával távozott posztjáról.
Milović szerint Zvečanban csak azok a helyi polgárok demonstrálnak, akik évek, évszázadok óta ott élnek, no meg az észak-mitrovicai testvérek.
A volt polgármester – a szerb elnökhöz hasonlóan – azt üzente, hogy a tiltakozások nem a KFOR és a NATO ellen irányulnak, és sajnálja, hogy nekik tulajdonítják a konfliktus előidézését.
Most már csak az a kérdés, hogy akkor hétfőn ki verte a KFOR-katonákat, akik a szerbiai udvari sajtó szerint rátámadtak a védtelen szerbekre, vagyis a „meztelen kezű népre” (goloruki narod)?
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English2 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia3 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben