Connect with us

Szerbia

KÖVETKEZMÉNY: Szerbia kilép-e az Európa Tanácsból, ha Koszovót felveszik a testületbe?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

dacic prva
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A belgrádi Prva televíziónak nyilatkozva az új szerb külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a Nyugat inkorrekt hozzáállásával Szerbiát Oroszország, Kína és mások karjaiba kergeti. ugyanakkor úgy vélte, hogy egészen más lenne a helyzet, ha a Nyugat megértést tanúsítana Szerbia irányában, és nemcsak elvárásokat támasztana az országgal szemben, hanem alternatívákat is felkínálna. Az Európa Tanács közelgő ülésével kapcsolatban feltette a kérdést, hogy vajon mit tesz Szerbia, ha Koszovót felveszik az Európa Tanácsba. Ezzel kapcsoltban nem zárta ki, hogy ha ez megtörténik, akkor Szerbia kilép a testületből.

Az Oroszország elleni szankciók esetleges bevezetésére vonatkozó kérdésre – miszerint Moszkva megértené-e, ha Belgrád szankciókat vezetne be ellene – Dačić azzal a viszontkérdéssel válaszolt, hogy van-e valaki, aki azt gondolja, hogy a nemzetközi politikai élet szereplői bármit is megbocsátanak bárkinek is. Arra az észrevételre, hogy korábban Oroszország is vezetett be szankciókat Szerbiával szemben, Dačić csak annyit jegyzet meg, hogy „az Jelcin volt”.

A koszovói Prizrenben született politikus arra a felvetése is kitért, hogy Oroszország precedensként használja fel a Szerbiából kiszakadt Koszovót a saját politikai céljainak eléréséhez.

– Oroszország úgy véli, hogy Koszovó olyan precedens, amely a világ bármely szeparatista területére alkalmazható, a Nyugat viszont azt gondolja, hogy ez sui generis, vagyis csak Koszovóra vonatkozik, és sehol máshol a világon nem valósulhat meg

– állapította meg a szerb külügyminiszteri posztot ismét megszerző/megkapó Dačić, aki hozzátette, hogy Koszovó esetében Szerbia nem támaszkodhat a Nyugat szavazataira, és feltette a kérdést, hogy Szerbiának el kell-e vágnia az egyetlen ágat maga alatt.

– Amit én mondok, azt a józan ész diktálja, és ezt mondtam az amerikaiaknak is: minden ember, de még az állat is, ragaszkodik egy ághoz, amíg nem talál egy másikat. Azt akarják, hogy engedjük el az ágat, ami megtart bennünket a szakadék fölött, mielőtt elkapnánk egy másik ágat?

– formázta meg kérdésbe torkoló mondandóját Dačić. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a szerb külügyminiszter kinevezését követően nem először beszélt az Oroszország elleni szankciókról a fenti kontextusban. Szinte ugyanezekkel a szavakkal mondta el álláspontját a napokban a Pink televízióban is.

Az interjú során az új szerb külügyminiszter többször is kifogásolta, hogy hazájával szemben csak elvárások vannak a Nyugat részéről, és nincs ellenajánlat, amin gondolkodni lehetne, megítélése szerint így nincs egyetlen „értelmes javaslat”, egyetlen csomag sem, amelyet Szerbia esetleg elfogadhatna.

– Eddig nem tettek semmilyen más ajánlatot. Semmi rosszat nem akarok azzal mondani, hogy ajánlat: egy csomagra gondolok, amely jelenthetné például azt, hogy húsz év múlva beléphettek az Európai Unióba, vagy hogy kaptok 100-200-300 milliárd dollárt

– mondta Dačić, aki szerint csak fenyegetődzések vannak, és a Nyugat már nem törekszik a koszovói probléma politikai megoldására, hanem „aneszteziológiai módszert” keres arra, hogy Szerbia könnyebben lenyelje Koszovó függetlenségét.

– Ez egy teljesen helytelen megközelítés, és nem talál pozitív válaszra a mi oldalunkról

– jelentette ki a Ivica Dačić a belgrádi Prva televíziónak nyilatkozva, ami során arra hívta fel a figyelmet, hogy a koszovói kérdést nem lehet megoldani Szerbia kihagyásával, kivéve az erő alkalmazását, de szerinte a háború senkinek sem felel meg.

Koszovó

Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

kívánság, Borrell
BRÜSSZELI KÁPOSZTA: Sajnálom, apa, többé nem csinálok ilyet - hazudja a szerb elnök Josep Borrellnek (Forrás: Twitter, Le Chou News)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.

Három kívánság

Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.

A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

kívánság, Borrell

ÉDES NÉGYES: Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.

– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül

– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.

Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.

Borrell befenyített

Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.

Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.

Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.

A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.

A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava