A szerb elnök hazugnak és csalónak nevezte a Nyugatot a koszovói választások okán

A szerb elnök nem válogatta meg a szavait az észak-koszovói helyhatósági választásokkal kapcsolatban, amelyeket Albin Kurti és mindazok vereségének minősített, akik a koszovói miniszterelnököt támogatják, ezzel kapcsolatban pedig a Quintát, vagyis az öthatalmi tanácsot nevezte meg, amelynek az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy- Britannia a tagja. A szerb államfő szerint az észak-koszovói önkormányzati választások a koszovói szerb nép „politikai lázadását” hozták, miután csak 13 szerb járult az urnákhoz, azok közül is kettő „tévedésből”. Aleksandar Vučić egyúttal azzal vádolta meg a nyugati és európai közvetítőket, hogy tíz éven keresztül hazudtak neki és a szerb delegációknak.

Becsapták és hazudtak neki

A koszovói önkormányzati választási színjátékot, vagy inkább cirkuszt követően a szerb elnök sajtótájékoztatót tartott, ami két célt szolgált: az egyik a koszovói szerbek és általában a szerb nép felmagasztalása, a másik pedig a koszovói albánok és az azokat támogató nyugati országok, valamint az európai közvetítők gyalázása.

Miután a koszovói szerbek bojkottálták a vasárnapi önkormányzati választásokat, a részvételi arány mindössze 3,47 százalékos volt, és ennek alapján kapott a négy szerb többségű önkormányzat albán polgármestereket és tanácstagokat.

GYAKORI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK: Rácuppant a média (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek 99,97 százaléka nem vett részt a koszovói miniszterelnök által szervezett választásokon, amelyeket „megszálló jellegűnek” nevezett.

A szerb elnök azt mondta, hogy ennek következtében „új politikai valóság alakult ki, amit másoknak is – ha akarják, ha nem – meg kell érteniük, mert a szerbek hallatni kívánják a hangjukat, és nem lehet azt tenni velük, amit ők nem akarnak”.

Vučić hozzátette, hogy a koszovói nemzettársai nem kívánják „legitimálni a megszállást”, és egyetlen szerb sem akar visszatérni a koszovói intézményekbe. A szerb elnök által használt kemény szavak közé tartozik az is, hogy többször is megszállásnak nevezte az északi szerb területek feletti koszovói fennhatóságot, és talán most először beszélt felkelésről a „megszállással” szemben.

– Békés politikai felkelés történt a koszovói és metóhiai szerb nép részéről, amely többé nem tűri el a kegyetlenkedést, sem azt hogy meglőjék és megsebesítsék a tagjait, csak azért, hogy Brüsszeltől dicséretben részesüljön

– jelentette ki a szerb államfő, aki még hozzátette a „bújtatott alanyt” használva, hogy tíz évig hazudtak neki, és ezért nem írt alá semmit, amit azzal is megtoldott, hogy Szerbiának esze ágában sincs támogatni az „úgynevezett Koszovó” felvételét az Európa Tanácsba.

Žaklina Tatalović: A szerb elnök fél az újságíróktól (Forrás: Lola)

Amikor az egyik újságíró rákérdezett arra, hogy konkrétan kikre gondol, amikor arról beszél, hogy hazudtak neki és a szerb delegációknak, Vučić úgy fogalmazott, hogy ez a nyugati és az európai képviselőkre vonatkozott, amit „mindenki értett a teremben”, de azt már nem tette hozzá, hogy csak az általa, és a más kormányzati szereplők által gyakran bírált N1 televízió újságírónője nem, aki a kérdést intézte hozzá. Žaklina Tatalović ezúttal megúszta a verbális fejmosást.

A szerb elnök szerint a koszovói szerbek vasárnap azt is megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak a vezetőjűknek.

Vučić ezúttal sem említett neveket, de a teremben anélkül is mindenki értette, hogy Szerbiáról és önmagáról beszél.

Pristina és a Nyugat hazugságai

A koszovói önkormányzati színjáték ürügyén tartott „csapaterősítő sajtótájékoztató” során a szerb elnök arra emlékeztetett, hogy mind Pristina, mind a nyugati országok hányszor hazudtak a szerbeknek, és hányszor tévesztették meg őket.

– Minden, amit mondtak nekünk, az hazugság volt. Nem fogom vissza magam, pedig tudom, hogy a politikai túlélésemet veszélyeztetem, ugyan még nem döntöttem el, de valószínűleg május 2-án elmegyek Brüsszelbe

– használta a „lebegtetéses politikai technikát” a szerb elnök, aki még hozzátette, hogy csak azért utazna el Brüsszelbe, hogy hallja, mit akarnak mondani neki, miután a szerbek már világosan kifejezték az elvárásaikat, amelyek közül az egyik a Szerb Községek Közösségének megalakítása, a másik pedig a koszovói rendőrség speciális erőinek kivonása az északi szerb területekről.

– Nem teszitek meg, akkor csak folytassátok a megszállást, és hazudjatok továbbra is nekünk. Nem fogtok, mert Vučić nem engedi? Le kell váltani Vučićot! Én nem engedem meg, hazugok és csalók (vagytok)

– hergelte bele magát a Nyugat és az Európa gyalázásába Vučić, aki az utóbbi napokban nem először kelt ki ilyen vehemensen a koszovói albánok, és az őket patronáló nyugati politikai tényezőkkel szemben.

A nagy dilemma

A szerb elnök vélhetően nagy dilemma előtt áll, aminek szintén nem először ad hangot, tisztában van ugyanis azzal, hogy nem mehet neki a NATO-nak, ugyanakkor ennek gyakori emlegetése azt jelzi, hogy ez folyamatosan foglalkoztatja, mi több, frusztrálja.

– Nincs szükségünk arra, hogy konfliktusba keveredjünk a NATO-val, mert arra nem vagyunk képesek, de nem vagyunk abban a helyzetben sem, hogy további támadásokat engedjünk meg a népünk ellen

Kapcsolódó cikk

ÉSZAK- KOSZOVÓI VÁLASZTÁSOK: Minden cirkuszhoz kell egy bohóc

– jelentette ki a szerb elnök, és elmondása szerint mindezzel kapcsolatban attól tart, hogy ami most történik, az csak egy jóval nagyobb válság kezdete, az pedig akár hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat, amiért szerinte azokat terheli a felelősség, akik nem hallgatták meg sem Belgrádot, sem a koszovói (és metóhiai) szerbeket.

Vučić elnök ugyan elmondta az európai útról szóló mantráját, és azt az egyre gyakrabban emlegetett kívánságát is, hogy a szerbeket tekintsék partnernek, de a korábbiaktól eltérően ehhez már hozzátette, hogy ha ez nem történik meg, akkor mindenki nehéz helyzetbe kerül.

Egy rossz hasonlattal élve, ez az „erőszakos szerető” esete, aki fenyegetés által szeretné belopni magát a kedvese szívébe, mondván, hogy „vagy szeretsz, vagy megjárod”!

Ne érezze ezt senki sem túlzásnak, a következő mondat ugyanis erre rímel: Vučić szerint ugyanis „ami most történik, az a demokrácia alkonya, de a megszállásnak is egyszer véget kell érnie”, és mint fogalmazott – azt ők, vagyis a szerbek döntik el, hogy mikor ér véget.