Szerbia
A szerb elnök hazugnak és csalónak nevezte a Nyugatot a koszovói választások okán

A szerb elnök nem válogatta meg a szavait az észak-koszovói helyhatósági választásokkal kapcsolatban, amelyeket Albin Kurti és mindazok vereségének minősített, akik a koszovói miniszterelnököt támogatják, ezzel kapcsolatban pedig a Quintát, vagyis az öthatalmi tanácsot nevezte meg, amelynek az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy- Britannia a tagja. A szerb államfő szerint az észak-koszovói önkormányzati választások a koszovói szerb nép „politikai lázadását” hozták, miután csak 13 szerb járult az urnákhoz, azok közül is kettő „tévedésből”. Aleksandar Vučić egyúttal azzal vádolta meg a nyugati és európai közvetítőket, hogy tíz éven keresztül hazudtak neki és a szerb delegációknak.
Becsapták és hazudtak neki
A koszovói önkormányzati választási színjátékot, vagy inkább cirkuszt követően a szerb elnök sajtótájékoztatót tartott, ami két célt szolgált: az egyik a koszovói szerbek és általában a szerb nép felmagasztalása, a másik pedig a koszovói albánok és az azokat támogató nyugati országok, valamint az európai közvetítők gyalázása.
Miután a koszovói szerbek bojkottálták a vasárnapi önkormányzati választásokat, a részvételi arány mindössze 3,47 százalékos volt, és ennek alapján kapott a négy szerb többségű önkormányzat albán polgármestereket és tanácstagokat.

GYAKORI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK: Rácuppant a média (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)
Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy a koszovói szerbek 99,97 százaléka nem vett részt a koszovói miniszterelnök által szervezett választásokon, amelyeket „megszálló jellegűnek” nevezett.
A szerb elnök azt mondta, hogy ennek következtében „új politikai valóság alakult ki, amit másoknak is – ha akarják, ha nem – meg kell érteniük, mert a szerbek hallatni kívánják a hangjukat, és nem lehet azt tenni velük, amit ők nem akarnak”.
Vučić hozzátette, hogy a koszovói nemzettársai nem kívánják „legitimálni a megszállást”, és egyetlen szerb sem akar visszatérni a koszovói intézményekbe. A szerb elnök által használt kemény szavak közé tartozik az is, hogy többször is megszállásnak nevezte az északi szerb területek feletti koszovói fennhatóságot, és talán most először beszélt felkelésről a „megszállással” szemben.
– Békés politikai felkelés történt a koszovói és metóhiai szerb nép részéről, amely többé nem tűri el a kegyetlenkedést, sem azt hogy meglőjék és megsebesítsék a tagjait, csak azért, hogy Brüsszeltől dicséretben részesüljön
– jelentette ki a szerb államfő, aki még hozzátette a „bújtatott alanyt” használva, hogy tíz évig hazudtak neki, és ezért nem írt alá semmit, amit azzal is megtoldott, hogy Szerbiának esze ágában sincs támogatni az „úgynevezett Koszovó” felvételét az Európa Tanácsba.

Žaklina Tatalović: A szerb elnök fél az újságíróktól (Forrás: Lola)
Amikor az egyik újságíró rákérdezett arra, hogy konkrétan kikre gondol, amikor arról beszél, hogy hazudtak neki és a szerb delegációknak, Vučić úgy fogalmazott, hogy ez a nyugati és az európai képviselőkre vonatkozott, amit „mindenki értett a teremben”, de azt már nem tette hozzá, hogy csak az általa, és a más kormányzati szereplők által gyakran bírált N1 televízió újságírónője nem, aki a kérdést intézte hozzá. Žaklina Tatalović ezúttal megúszta a verbális fejmosást.
A szerb elnök szerint a koszovói szerbek vasárnap azt is megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak a vezetőjűknek.
Vučić ezúttal sem említett neveket, de a teremben anélkül is mindenki értette, hogy Szerbiáról és önmagáról beszél.
Pristina és a Nyugat hazugságai
A koszovói önkormányzati színjáték ürügyén tartott „csapaterősítő sajtótájékoztató” során a szerb elnök arra emlékeztetett, hogy mind Pristina, mind a nyugati országok hányszor hazudtak a szerbeknek, és hányszor tévesztették meg őket.
– Minden, amit mondtak nekünk, az hazugság volt. Nem fogom vissza magam, pedig tudom, hogy a politikai túlélésemet veszélyeztetem, ugyan még nem döntöttem el, de valószínűleg május 2-án elmegyek Brüsszelbe
– használta a „lebegtetéses politikai technikát” a szerb elnök, aki még hozzátette, hogy csak azért utazna el Brüsszelbe, hogy hallja, mit akarnak mondani neki, miután a szerbek már világosan kifejezték az elvárásaikat, amelyek közül az egyik a Szerb Községek Közösségének megalakítása, a másik pedig a koszovói rendőrség speciális erőinek kivonása az északi szerb területekről.
– Nem teszitek meg, akkor csak folytassátok a megszállást, és hazudjatok továbbra is nekünk. Nem fogtok, mert Vučić nem engedi? Le kell váltani Vučićot! Én nem engedem meg, hazugok és csalók (vagytok)
– hergelte bele magát a Nyugat és az Európa gyalázásába Vučić, aki az utóbbi napokban nem először kelt ki ilyen vehemensen a koszovói albánok, és az őket patronáló nyugati politikai tényezőkkel szemben.
A nagy dilemma
A szerb elnök vélhetően nagy dilemma előtt áll, aminek szintén nem először ad hangot, tisztában van ugyanis azzal, hogy nem mehet neki a NATO-nak, ugyanakkor ennek gyakori emlegetése azt jelzi, hogy ez folyamatosan foglalkoztatja, mi több, frusztrálja.
– Nincs szükségünk arra, hogy konfliktusba keveredjünk a NATO-val, mert arra nem vagyunk képesek, de nem vagyunk abban a helyzetben sem, hogy további támadásokat engedjünk meg a népünk ellen
– jelentette ki a szerb elnök, és elmondása szerint mindezzel kapcsolatban attól tart, hogy ami most történik, az csak egy jóval nagyobb válság kezdete, az pedig akár hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat, amiért szerinte azokat terheli a felelősség, akik nem hallgatták meg sem Belgrádot, sem a koszovói (és metóhiai) szerbeket.
Vučić elnök ugyan elmondta az európai útról szóló mantráját, és azt az egyre gyakrabban emlegetett kívánságát is, hogy a szerbeket tekintsék partnernek, de a korábbiaktól eltérően ehhez már hozzátette, hogy ha ez nem történik meg, akkor mindenki nehéz helyzetbe kerül.
Egy rossz hasonlattal élve, ez az „erőszakos szerető” esete, aki fenyegetés által szeretné belopni magát a kedvese szívébe, mondván, hogy „vagy szeretsz, vagy megjárod”!
Ne érezze ezt senki sem túlzásnak, a következő mondat ugyanis erre rímel: Vučić szerint ugyanis „ami most történik, az a demokrácia alkonya, de a megszállásnak is egyszer véget kell érnie”, és mint fogalmazott – azt ők, vagyis a szerbek döntik el, hogy mikor ér véget.

Szerbia
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon

A szerb elnök szerint most már világos, hogy előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, Aleksandar Vučić pontos időpontot azonban nem mondott, csak annyit árult el, hogy ez mindössze hónapok kérdése. Ana Brnabić miniszterelnök, akivel Vučić közösen tartott „nemzeti sajtótájékoztatót”, bejelentette, hogy bármely pillanatban hajlandó benyújtani a lemondását, és hozzátette, hogy a választásokat az év végéig mindenképpen megtartják.
Megint egy „nemzeti sajtótájékoztató”
Szerbiában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a szerb elnök meghívja az elnöki palotába az újságírókat, ahol sajtótájékoztatót tart valami nagy bejelentést ígérve, amire kicsődül az összes tévécsatorna, hogy élőben közvetítse az elnöki mondókát.
Ez történt szerdán este is, amikor legalább hat csatorna közvetítette a sajtótájékoztatónak nevezett szeánszot, ezek közül több is országos frekvenciával rendelkezik, vagyis egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy Vučić „nemzeti sajtótájékoztatót” tartott.
A napokban előfordult, hogy a szerb államfő 24 óra leforgása alatt két-három televízióban vendégeskedett, a „nemzeti sajtótájékoztató” azonban sokkal jobb módszer arra, hogy Vučić megsokszorozza magát, és megsokszorozza Ana Brnabićot, merthogy szerdán este őt is kiültette maga mellé.
A „nemzeti sajtótájékoztatót” legalább hat csatorna közvetítette, a Pink, a Prva, a Happy, a Studio B, a közszolgálati RTS, valamint az ellenzéki N1, de itt valószínűleg nem fejeződik be a sor.
Elnöki szempontból ez nagyon jó, mert Vučićnak nem egy nap alatt kell hat, vagy annál is több stúdióba befáradnia ahhoz, hogy üzenjen a mindenféle nézőknek, ráadásul a tévécsatornák házhoz jönnek, hogy lessék a szavait.
A „nemzeti sajtótájékoztatók” további haszna, hogy a néző nem tud elugrani elölük, mert bármelyik csatornára kapcsol, mindegyiken Vučićot látja, a szerb elnök egyszere folyik a csapból, lép ki a hűtőszekrényből, ugrik elő a mosógépből és bújik elő a lerniből, ennél tökéletesebb médiadiktatúrát kitalálni sem nagyon lehet.
Jönnek a választások
A szerb elnök az utóbbi napokban többször is tárgyalásokra hívta az ellenzéket, de eddig senki sem akadt, aki hajlandó lett volna szóba állni vele, ami miatt Aleksandar Vučić nagyon egyedül érezhette magát.
Ezért a szerda esti „nemzeti sajtótájékoztatón” a szerb államfő nagy szomorúságában arra fanyalodott, hogy meglebegtette az új választások kiírását, mert szerinte kormányt csakis választásokkal lehet váltani, ezt az utca nem teheti meg.
Lehet, hogy felderengett előtte a nagy előd, Slobodan Milošević esete, de azért ott még nem tartunk, ha abba az irányba is haladunk, merthogy egyre többen és többen elégelik meg a káoszt.
– Várunk még egy kicsit, hogy valaki jöjjön tárgyalni, de mivel tisztában vagyunk azzal, hogy ők olyasmiben bíznak, ami nem fog bekövetkezni, merthogy soha nem fog megtörténni, hogy az utca vegye át a hatalmat… bár remélem hogy lesznek olyanok, akik érzik a maguk felelősségét, és bejönnek tárgyalni, de ha nem, akkor megyünk a választásokra
– mondta a szerb államfő, aki általában a választásokat arra használja , hogy elmeneküljön a tornyosuló problémák elől, a választási időszakban az ország a „béna kacsa” állapotban leledzik, nincs parlament, a kormány ügyvivő üzemmódban működik, így államfőként ő az egyetlen választott közjogi méltóság, aki az ország nevében dönthet, mondjuk Koszovó esetében, vagy éppen nem dönt, mert netalán nem akar dönteni a kormány és a parlament hiányában.
A választások arra is jók, hogy lerázza magáról az egyre inkább hangoskodó ellenzéket, Szerbiában ugyanis régi gyakorlat, hogy az ellenzéki pártok egymás torkát is szorongatják, és amíg egymás fojtogatásával vannak elfoglalva, addig sem az ő lemondását követelik.
– Ez azt jelenti, hogy hamarosan feloszlatjuk a parlamentet, mert vannak törvényes határidők. Ha Ana Brnabić benyújtja a lemondását, akkor nekem harminc napom van arra, hogy valakit kormányalakítással bízzak meg, aki biztosítani tudja a többséget a parlamentben
– mondta a szerb elnök, aki ugyanakkor biztos abban, hogy a Szerb Haladó Párt nem akar új kormányfőt jelölni, mert elégedett Ana Brnabić tevékenységével.
Ne feledjük, hogy Vučić a múlt hónap végén lemondott az említett párt éléről, ami persze nem jelent semmit, merthogy továbbra is a párt nevében beszél, arra viszont ne is számítsunk, hogy a Szerb Haladó Párt névleges elnöke, Miloš Vučević, akit mi csak Kisfarkasnak nevezünk, megrója emiatt a Nagyfarkast, vagyis Aleksandar Vučićot.

A Kisfarkas (Forrás: Szerb Haladó Párt)
Átmeneti kormány nem lesz
A szerb elnök elmagyarázta, hogy miután Ana Brnabić helyett nincs, aki kormányt alakítson, ezért nem marad más hátra, minthogy legfeljebb hatvan napon belül új választásokat tartsanak, így jön ki a három hónap, vagyis Szerbiában legkorábban szeptemberben, esetleg októberben választások lehetnek, ami attól függ, hogy a szerb elnök mikor fogadja el a miniszterelnök lemondását.
– Most már világos, hogy előrehozott választások lesznek Szerbiában, már csak az a kérdés, hogy melyik hónapban, mert – ahogy Ana is mondta – a társadalomban uralkodó feszültségeket mindig választásokkal kell megoldani
– állapította meg a szerb államfő, aki úgy fogalmazott, hogy az iskolai erőszak okán tüntető ellenzéknek egyetlen olyan követelése sincs, ami a gyerekekkel vagy a tanárokkal lenne kapcsolatos, mert minden ellenzéki követelés hátterében egy szerb oligarcha, illetve médiamágnás, Dragan Šolak áll, akit nyugodtan nevezhetünk a szerb Soros Györgynek, vele riogatják a jóravaló és kevésbé jóravaló embereket.
Vučić egyúttal elutasította az átmeneti kormány megalakítására vonatkozó ellenzéki követeléseket, szó szerint azt mondta ugyanis, hogy átmeneti kormány nem lesz, mert ahhoz az ő beleegyezésére volna szükség, ő pedig ilyen döntést nem hoz, mert az Szerbia lerombolásához és megsemmisítéséhez vezetne.
A szerb elnök ezt részletezve annak a véleményének adott hangot, hogy az átmeneti kormány engedélyezése azt jelentené, hogy Szerbia felett egy oligarcha és több külföldi hatalmi központ venné át az irányítást a nép választott képviselőitől.
Az előre hozott választások kiírása, illetve mindaz, amit fent leírtunk, arra enged következtetni, hogy az új szerb kormány jó esetben valamikor jövő tavaszra alakul meg, természetesen csak akkor, ha addig minden simán megy.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt