Szlovákia
Ócskavasnak minősített MiG-ekkel kötött bombaüzletet Szlovákia

Harkiv légterét védi már a négy MiG–29-es, amelyet Szlovákia Ukrajnának adományozott – mondta Olena Kondratiuk, az ukrán parlament alelnöke, aki személyesen jött Pozsonyba megköszönni a gesztust. Szlovákiában hosszú út vezetett a kudarcos haderőreformtól a jogi akadályokon keresztül addig, hogy a vadászgépek ukrán pilótákkal a fedélzetükön elhagyták a szlovák légteret.
Kétszer ad, aki gyorsan ad
Szlovákiára ebből a szempontból nem lehet panaszuk az ukránoknak, hiszen nem a MiG-ek voltak az első eszközök, amelyeket Szlovákia átadott Ukrajnának az orosz invázió kezdete óta, és szinte mindig az elsők között volt az egyes fegyverfajták esetében.
Az elsők között a Zuzana 2 önjáró lövegeket, illetve az S300-as légvédelmi rendszereket küldték a szlovákok keleti szomszédjuknak (utóbbi 67 millió eurós árának 60 százalékát kifizette az Európai Unió).
Ezt követte mintegy 30 páncélozott szállítójármű (ezek helyére 2023 végéig 15 darab Leopard 2A4 harckocsi érkezik Németországból), számos helikopter, legújabban pedig két Kub közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakétaüteg.
A tervek között szerepel harminc darab szovjet gyártmányú T–72-es tank átadása is, amelyért cserébe Szlovákia ugyanannyi nyugati harckocsit kér.
Szlovákia emellett segít az ukrán haditechnika javításában, a nyugatról érkező fegyverek transzportjában, megosztja Ukrajnával az EU- és NATO-csatlakozási folyamat során szerzett védelmi tapasztalatait, cserébe az ukránok viszonossági alapon tájékoztatást adnak az orosz kapcsolatokkal rendelkező szélsőséges csoportokról és pártokról.
Szlovákia a lőszergyártás szempontjából is kulcsfontosságú ukrán szempontból: ötszörösére kívánják növelni a 155 mm-es lőszer gyártási mennyiségét, és ehhez EU-s támogatást is szeretnének szerezni.
Elhúzódó haderőreform
A szlovák hadsereg reformjáról a 2010-ben felálló Radičová-kormány idején kezdődött nyilvános vita, amikor kiderült, hogy a szárazföldi erők felszerelésének több mint 70%-a elavult.
A repülőgépek lecserélésére az előző kormányzati ciklusban érett meg az idő.
2018-ban az amerikai F-16-osok és a svéd Gripenek versenyfutása elhúzódott, és ennek köszönhetően továbbra is a MiG-ek maradtak használatban, amelyeket az oroszok tartottak karban.
2018-ban végül F16-osokat rendeltek meg, de ezeket mai napig nem szállították le, így fordulhatott elő, hogy egy NATO-tagállam hadserege környékén rendszeresen jelentek meg orosz szakemberek.
A MiG-ek alkonya
Az átmeneti állapotnak Oroszország Ukrajna elleni támadása vetett véget, amikor beszüntették a MiG–29-esek használatát, már csak azért is, mert nem tudtak alkatrészekhez jutni, a szervizelést végző orosz technikusokat pedig 2022 szeptemberében hazaküldték.

A szlovák védelmi miniszter szerint Ukrajna megsegítése összhangban van az ENSZ-alapokmányával (Forrás: Facebook, Jaroslav Nad’)
A döntés azonban nem volt magától értetődő, hiszen így Szlovákia nem tudta ellátni saját légterének védelmét, és ezért a lengyelek, csehek és magyarok segítségére szorult.
Március elején a szlovák megbízott honvédelmi miniszter megbeszélést folytatott lengyel kollégájával, és megegyeztek, hogy meglépik azt, amit eddig egyik NATO-tagállam sem mert megtenni.
A lengyelek jelentették be először 30 darab MiG–29-esük átadását, de már akkor tudni lehetett, hogy a szlovákok is követni fogják őket.
Szlovákia összesen 13 vadászrepülő átadását vállalta, amelyből négy a levegőben hagyta el Szlovákiát ukrán pilóták vezetésével, a többi valószínűleg földön, szétszerelve követte őket.
A maradék kilencből egyes források szerint még három, más források szerint még hat lehet működőképes.
De ki döntsön?
A szándék a megbízott honvédelmi miniszter részéről határozott volt, de a kormány 2022 decemberi bukása óta közjogi szempontból nem is olyan egyszerű válaszolni arra, hogy ki dönthet a kérdésben.
A kormány ugyanis azóta megbízott kormányként működik, csak a köztársasági elnöknek köszönhetően maradt hivatalban, és elvileg alapvető külpolitikai kérdésekben nem dönthet.
Kapcsolódó cikk
Zuzana Čaputová köztársasági elnök egyetértett a vadászgépek átadásával, de szerette volna, ha a parlament is jóváhagyja a döntést.
Sokáig úgy tűnt, hogy a parlament zárt ülésen megvitatják a kérdést, de végül csak a kormány és a parlament honvédelmi bizottsága hagyta jóvá.
A megbízott kormányfő, Eduard Heger jogászokkal konzultálva úgy vélte, hogy az alkotmány alapján erre mégiscsak felhatalmazása van a megbízott kormánynak is, de az is lehet, hogy egyszerűen nem merték az előrehozott választások lázában égő parlament elé vinni a dolgot.
Jó biznisz volt, de vajon jogsértő-e?
A döntés végül hivatalosan is megszületett, és hamar kiderült, hogy Szlovákia rendkívül kedvező feltételekkel kötötte meg a tranzakciót.
Ahogy már fentebb említettük, a rendelkezésre álló MiG–29-esek rövid időn belül ócskavassá váltak volna, amelyeknek még a szétszerelése is költségekkel jár.

Bell AH-1Z Viper támadóhelikopter (Forrás: YouTube, screenshot)
Az üzlet részeként Szlovákia 12 vadonatúj Bell AH-1Z Viper támadóhelikoptert kap az Egyesült Államoktól teljes felszereléssel, a pilóták és a műszak kiképzésével, ezen felül pedig 500 AGM-114 Hellfire II. rakétát, amiért Szlovákia 340 millió eurót fizet, de ezzel csaknem 900 millió eurót spórol.
Az ellenzék második legerősebb pártjának elnöke, a volt kormányfő, Peter Pellegrini is jó üzletnek nevezte a megállapodást.
Az ellenzék legerősebb pártjának vezetője, a korábbi háromszoros kormányfő, Robert Fico azonban alkotmánysértőnek tartja a MiG-ek átadását, ezért pártja feljelentést tett a kormány tagjai ellen hatalommal való visszaélés, hűtlen kezelés és szabotázs miatt.
Fico Ukrajna kapcsán Orbán álláspontjára helyezkedett, és kijelentette, hogy ha kormányra kerül, még egy töltényt sem adna Ukrajnának, csak humanitárius segítség jöhet szóba.
Oroszország a neki kedves szavak mellett saját maga is reagált a szlovák lépésre.
Barátságtalan lépésnek és a nemzetközi kötelezettségek megsértésének nevezte a MiG-ek átadását, arra hivatkozva, hogy 1997 áprilisában a két ország szerződést kötött, amely megtiltja haditechnika átadását a másik fél írásos beleegyezése nélkül.
A döntés utóéletéhez tartozik még, hogy egy orosz hackercsoport túlterheléses támadást indított a szlovák parlament és más közintézmények ellen, ami akár az oroszok bosszújának is tekinthető.

Szlovákia
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt

Május utolsó három napján a világ majd 70 országából 1500 vendég érkezett a pozsonyi Globsec politikai fesztiválra, hogy meghallgassák a 160 előadót és megbeszéljék a világ legfontosabb biztonságpolitikai kérdéseit. A középpontban természetesen az orosz–ukrán háború és a vele szorosan összefüggő témák álltak, de a Balkán is szóba került. Az idén 18. alkalommal megrendezett Globsec biztonságpolitikai konferenciát először besztercebányai egyetemisták szervezték meg ugyanezzel a címmel. Az évek során nem csak a név nem változott, de a főszervező személye sem.
Átütemezés a kormányváltás miatt
Robert Vasséknak idén olyan világpolitikai nagyágyúkat sikerült Pozsonyba hozniuk, mint Emmanuel Macron francia elnököt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Roberta Metsolát, az Európai Parlament elnökét, de jelen volt az orosz és belorusz ellenzék, Mihail Hodorkovszkij és Szvjatlana Cihanovszkaja vezetésével, valamint egy erős ukrajnai küldöttség is.
A hazai politikai elit is a legmagasabb szinten képviseltette magát. Zuzana Čaputová köztársasági elnök rendszeres résztvevője a találkozónak, annál nagyobb szervezést igényelt, hogy a frissen kinevezett kormányfő, Ódor Lajos, illetve az új honvédelmi és külügyminiszter is tiszteletét tegye a rendezvényen.
Ez volt tulajdonképpen az új szlovák szakértői kormány első igazi bemutatkozása nemzetközi szinten. Gyakorlatilag házhoz jöttek a világpolitika szereplői, szakértői.
Ódor azért is szakított a szokásjoggal, és nem utazott Csehországba kinevezése után, mert a cseh miniszterelnök, Fiala amúgy is részt vett a Globsecen. Ódor, Petr Fiala és Andrej Plenković, horvát miniszterelnök egy szekcióban szerepeltek, nyilván a találkozókat zárt ajtók mögött is folytatták.

Ódor Lajos szlovák és Andrej Plenković horvát miniszterelnök egy szekcióban szerepeltek (Forrás: Globsec)
A Globsec portfóliójában fokozatosan a világ öt legfontosabb találkozója közé került, de nem csupán tematikus előadások sora, amelyen az előadók elemzik, értékelik a biztonságpolitikai helyzetet vagy osztják meg meglátásaikat, koncepcióikat, terveiket egyes témákban, de legalább ennyire fontosak a konferencia idején tartott szűkkörű találkozók, folyosói beszélgetések is.
A Globsec tulajdonképpen egy háromnapos biztonságpolitikai fesztivállá vált, ahol kicsit kötetlenebb módon is tárgyalhatnak a résztvevő politikusok, szakértők és újságírók, maguk az előadások is kötetlenebbek, hiszen a közönség is tehet fel kérdéseket.
Társadalmi megosztottság Szlovákiában
2012-ben Robert Fico hivatalban lévő miniszterelnökként még szlovák diplomáciai sikerként tekintett a Globsecre, ma mára legerősebb ellenzéki párt vezetőjeként a szélsőjobboldali pártokkal egyetemben nemzetellenesnek tekinti. Óriásplakátokon is tiltakoztak a rendezvény ellen. Különösen nehezen viselték, hogy pár hétre visszaállították a határellenőrzést a határokon.
Egy hackercsoport pozsonyi honlapokat is megtámadott, többek között a város parkolási rendszeréét is.
Robert Vass főszervező megjegyezte, hogy nyilván a meghívottak miatt komoly biztonsági intézkedéseket kellett foganatosítani, de nem csak a Globsec, hanem az ebben az időszakban tartott más kiemelt rendezvények is indokolták a határellenőrzés ideiglenes bevezetését. Hozzátette, hogy Ficoék éppen az egységes Európa szétverésén munkálkodnak, aminek a határellenőrzések állandó bevezetése lenne az egyik következménye.
A szervezők a konferencia előtt hozták nyilvánosságra egy kutatásuk eredményét, mely szerint Szlovákia az információs hadviselés frontvonalában helyezkedik el, és a társadalom jelentős része az orosz propaganda befolyása alatt áll. Szlovákia lakosságának mindössze 34%-a tartja Oroszországot felelősnek a 2022-ben eszkalálódó háborúért, 51% szerint a nyugat, illetve Ukrajna a hibás a konfliktusért. Ennél már csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a felmérés szerint.
Ugyancsak kiemelkedő Szlovákiában az intézmények iránti rendkívül alacsony bizalmi index is, amelyhez hozzájárult a 2020-ban győztes, alkotmányos többséggel kezdő, majd 2022 decemberében a parlament bizalmát elveszítő, idén májusban pedig teljesen megbukó szlovák kormány teljesítménye is.
Mit kezdjünk az oroszokkal? Merre tovább Európa?
A rendezvény legtöbbször használt kifejezése a béke volt, amelyhez mindenki hozzátette, hogy csupán a fenntartható és igazságos béke hozhat megoldást, nem egy tűzszünet. Ennek megfelelően a legtöbb előadás Ukrajnával és Oroszországgal foglalkozott.

Az idei Globsec sztárja, Macron hitet tett az egységes Európa mellett (Forrás: Globsec)
Az idei Globsec sztárja, Macron hitet tett az egységes Európa mellett, és kijelentette, nem szabad hagyni Oroszországnak, hogy ezt megbontsa. Elmondása szerint azért jött, hogy meghallgassa Közép-Európát, ugyanakkor saját korábbi kijelentését is felülvizsgálta, hiszen az elmúlt majd másfél év megmutatta, hogy a NATO nem halott az oroszoknak köszönhetően.
Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy nem lehet Ukrajnáról Ukrajna nélkül dönteni. Az orosz viszonyokat testközelből ismerő és megszenvedő Hodorkovszkij szerint csak Putyin halála hozhat változást Oroszországban.
Európa jövője kapcsán Macron egyik legfontosabb megjegyzése szerint az EU-nak meg kell találnia az EU-tagság innovatív formáit. Ezzel részben egybecseng Ursula von der Leyen megszólalása is, aki a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos kezdeményezését mutatta be.

Aleksandar Vučić szerb elnök a koszovói helyzet miatt lemondta részvételét a Globsecen, Albin Kurti koszovói miniszterelnök viszont nem (Forrás: Globsec)
A rengeteg előadás természetesen érintette a világ további biztonságpolitikai kihívásait is, így szó esett a NATO jövőjéről, az orosz propagandáról, dezinformációkról, energetikai kérdésekről, a mesterséges inelligenciáról, globális felmelegedésről, a globális kölcsönös gazdasági függőségről, stb.
Jövőre veletek máshol?
A Globsec valószínűleg elérte pozsonyi kapacitásainak határait, a szervezők a fizikai akadályok miatt egyszerűen nem tudnak több vendéget fogadni. Robert Vass ugyanakkor arra is panaszkodott, hogy a szlovák fővárosban nincs alkalmas konferenciahelyszín, ahol megfelelő körülmények között lehetne lebonyolítani egy ilyen magas presztízsű rendezvényt.
Vass hangsúlyozta, hogy a Globsec Szlovákia számára is egy rendkívül fontos projekt, amely bizonyítja, hogy egy ilyen kis ország is a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet, aktívan hozzájárulhat az események alakulásához, de egy interjúban azt már nem merte kijelenteni, hogy 2024-ben is Pozsony ad otthont a rendezvénynek.
Talán nem mellékes ezért megjegyezni, hogy az idei konferencia megszervezéséből Ausztria is kivette a részét.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt