Montenegró
A montenegrói elnök június 11-re rendkívüli választásokat írt ki, vasárnap leválthatják
Milo Đukanović montenegrói elnök mindössze három nappal a vasárnapi elnökválasztások előtt feloszlatta a montenegrói parlamentet, miután a kormányalakítással megbízott Miodrag Lekićnek nem sikerült összeeszkábálnia az új kabinetet a csütörtök este lejárt határidőig. Đukanović egyúttal bejelentette, hogy június 11-re kiírta a rendkívüli parlamenti választásokat, miután a felelőtlen többség “mély politikai és intézményi válságot idézett elő az országban”.
A rendkívüli választások kiírása
A montenegrói elnök már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy jogi tanácsadónak jelentős része szerint meglesznek a törvényes feltételei a parlament feloszlatásának, és a rendkívüli parlamenti választások kiírásának, ha március 16-ig nem jön létre az új kormány.
Miodrag Lekić azt követően kapott kormányalakítási megbízást, hogy a most feloszlatott parlament elfogadta az államfői intézményről szóló törvény módosításait, amelyeknek még ki kell állniuk az alkotmánybírósági próbát.
A köztársasági elnökről szóló törvény módosításával a parlament átveszi az államfői jogkörök egy részét, például a kormány összeállításával megbízott személy kijelölését.
Đukanović eleinte nem volt hajlandó aláírni a törvénymódosításokat, de az alkotmány rendelkezései erre rákényszerítették, miután a parlament másodszor is megszavazta a törvénymódosításokat.
A nemzetközi közösség ellenezte a képviselők döntését, és az Európai Unióval folytatott tárgyalások felfüggesztésével fenyegetőzött.
Dritan Abazović miniszterelnök előző kormányától a montenegrói parlament 2022 augusztusában vonta meg a bizalmat, miután Abazović aláírta a Szerb Ortodox Egyházzal kötött alapszerződést. Ez a dokumentum garantálja a Szerb Ortodox Egyház számára a Montenegró területén található templomok és kolostorok tulajdonjogát.
Montenegró vasárnap elnököt választ
Montenegró lakossága azonban nem csak júniusban, hanem most vasárnap is szavaz, március 19-én ugyanis elnökválasztásokat tartanak, amelyeken az a jelölt nyer, aki az első fordulóban megszerzi az urnákhoz járulók szavazatainak több mint a felét. Ha ez nem történik meg, akkor 2023. április 2-án második fordulót tartanak.
A vasárnapi elnökválasztásokon, amelyeken Milo Đukanović egy jogi flikflaknak köszönhetően harmadszor indul, rajta kívül részt vesz Andrija Mandić, a szebbarát Demokratikus Front vezetője, Draginja Vuksanović Stanković, a Szociáldemokrata Párt képviselője, Aleksa Bečić, a centrista Demokratikus Montenegró elnöke, Jakov Milatović az Európa Most Mozgalom jelöltje, és Goran Danilović az Egyesült Montenegró vezetője. A különleges színfoltot az influenszer Jovan Radulović indulása jelenti.
Đukanović az elnökválasztást megelőző utolsó televíziós interjújában hangsúlyozta, hogy az újabb elnöki ciklusra az a gazdaságpolitika hatalmazza fel, amelyet miniszterelnöksége idején folytatott, de e mellett szólnak más politikai döntések is, amelyeket hozott az elmúlt harminc évben, amikor a Szocialisták Demokratikus Pártja hatalmon volt.
Megjegyzendő, hogy ez a párt a Motenegrói Kommunista Szövetség cégérének átfestésével jött létre, amely – Đukanović megfogalmazása szerint – szokatlan módon, egy csepp vér kiontása nélkül állította helyre Montenegró függetlenségét a Balkánon.
A közvélemény-kutatások szerint Đukanović annak ellenére bejut a az elnökválasztások második fordulójába, hogy ellenfelei vele szemben gyakran felvetik a korrupció és a nepotizmus gyanúját, korábban pedig a maffiatevékenység gyanúja is felmerült vele szemben, tetszik ez Brüsszelnek, vagy sem.
A második forduló
A második fordulóba történő bejutásra többen is pályáznak, ezek egyike Jakov Milatović, aki korábban Zdravko Krivokapić kormányának gazdaságfejlesztési minisztere volt.
Pártja, a gazdasági liberalizmust hirdető Európa Most, amelynek egyik alapítója volt, egyre növekvő politikai erőnek számít Montenegróban. A választók különösen azt értékelik, hogy Milatović miniszteri megbízatása idején 220-ról 450 euróra emelkedett a minimálbér, tehát ezúttal is a lé határozza meg a tudatot.
Ellenfelei ugyanakkor azt vetik a szemére, hogy a polgári opció jelöltjének tekinti magát, ugyanakkor közel álla a Szerb Ortodox Egyházhoz, amely erősen befolyásolta annak a kormánynak a megalakulását, amelyben miniszter volt.
Milatović esetleges végső győzelme mindenképpen azt jelentené, hogy végképp lezárulhat egy korszak, amelyet az igencsak ellentmondásos életúttal rendelkező Milo Đukanović neve fémjelzett, és az állam élére egy fiatal és energikus politikus kerül, hogy “alkosson valamit”.
De ezzel még ne siessünk, mert továbbra is létezik a nacionalista opció, amely lehet, hogy nagyobb, mint Milatović tábora.
A szerb kártya
A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy Milo Đukanović mögött nem Jakov Milatović, hanem Andrija Mandić végez, vagyis a “szerb jelölt” fut be a második helyre, és ezáltal az áprilisi második forduló nem gazdasági, hanem nemzeti témákról szól, hanem montenegrói-szerb összecsapást hozhat.
A szerbbarát Montenegró
– Montenegró mindenkinek a barátja, Montenegró Szerbiának is a barátja, de senkinek sem engedi meg, hogy uralkodjon felette
– jelentette ki a montenegrói elnök, aki szerint ez összhangban a “szabadságszerető montenegrói tradícióval”.
A szerbekhez fűződő “viszonyát” Đukanović úgy fogalmazta meg, hogy sem ő, sem Montenegró nem táplál szerbellenes érzelmeket, személyesen pedig korrekt, bár nem annyira szoros viszonyt ápol Aleksandar Vučić szerb elnökkel, mint korábban.
A harmadszor is újrázó montenegrói elnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a Nagy- Szerbia-politikát, ami véleménye szerint abban nyilvánul meg, hogy “Szerbia szükségét érzi, hogy irányítsa, illetve berendezze a Szerbia határain túl élő szerbek életét.
A montenegrói elnök az RTCG állami televíziónak úgy nyilatkozott honfitársai nevében is, hogy “Szerbia barátainak” tekintik magukat, amivel nyilván az ingadozó szerb szavazókat célozta meg.
A szerbek favoritja a korábban szélsőségesebb nézeteket valló Andrija Mandić, a Demokratikus Front vezetője, aki a kampány során azt hangoztatta, hogy ragaszkodik a Montenegróban élő összes nép közötti megbékélés politikájához, és egyértelműen kijelentette, hogy megbánja korábbi szélsőséges megnyilvánulásait.
– Itt az ideje a felépülésen dolgozni, és a közös jövőt építeni. Nincs szükség új konfliktusokra a régi ellentétek mentén
– jelentette ki a megbékélés mezejére lépő Mandić, aki korábban nem csak szerb-, hanem oroszbarát nézeteket is képviselt, ellenezte Montenegró belépését a NATO-ba, és erőszakba torkolló tüntetések szervezésével tiltakozott az ellen, hogy Montenegró elismerte Koszovó függetlenségét.
A harmadik pályázó a második helyre
A montenegrói bosnyákok és horvátok politikai érdekeit képviselő pártok felszólították választóikat, hogy támogassák Milo Đukanovićot a választásokon, ugyanakkor az ottani albán politikai vezetők egy negyedik jelöltben, a centrista Aleksa Bečićben látják a maguk emberét, aki szintén azt vallja, hogy a második fordulóban ő lesz a jelenlegi elnök kihívója.
A centrista Bečić abban bízik, hogy az emberek ezért szavaznak rá, mert ő egyik oldalon sem áll, miközben más jelöltek nehéz terheket hordoznak, neki viszont ilyen problémái nincsenek.
Bečić ezzel az előbb említett Mandićot és a jelenlegi elnököt, Đukanovićot célozta meg, az utóbbival kapcsolatban pedig határozottan kizárta, hogy “bármiféle variációkat” el tudna képzelni az együttműködésre a Szocialisták Demokratikus Pártjával.
Montenegró tehát néhány hónap alatt kétszer is választ, most vasárnap az a tét, hogy sikerül el kibuktatni, vagy legalább megingatni a kilencvenes évekből visszamaradt múmiának számító Đukanović hatalmát.
Ha ez esetleg bejön, akkori viszont az lesz a kérdés, hogy kire bízza Montenegró vezetését az ország lakossága, melyik opciót válassza a felkínáltak, illetve az itt felvázoltak közül.
Az előrehozott választásokról most még korai bármit is mondani, azokkal kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy az elnökválasztások eredménye jelentősen befolyásolja a júniusi parlamenti választások kimenetelét.
Montenegró
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
Név szerint három-négy szerbiai állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy alagutat ástak a podgoricai felsőbíróság raktáráig, ahonnan legalább 19 fegyver tűnt el. A harminc méteres földalatti járat ásásával kapcsolatban további személyek is gyanúba kerültek, mind a kilenc szerbiai állampolgár, akik valószínűleg Bosznia-Hercegovina irányából érkeztek Montenegróba, és ugyanabba az irányba is távoztak. A megbízott montenegrói rendőrségi vezető szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan hányan vettek részt a nem mindennapi bűncselekmény elkövetésében, az viszont biztos, hogy a fenti szám még növekszik.
Menyasszonyi ruhaboltot készültek nyitni
Nikola Terzić, a montenegrói rendőrkapitányság megbízott igazgatója a TV Vijesti csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az akciót minden bizonnyal az egyik legismertebb montenegrói bűnözői csoport rendelte meg, és egyúttal finanszírozta is.
Nikola Terzić szerint szerbiai bányászok ásták az alagutat, tehát szakemberek voltak (Forrás: Vijesti)
A nyomozás csaknem tíz napja tart, miután a podgoricai felsőbíróság munkatársai szeptember 11-én egy leltározás során véletlenül egy lyukat fedeztek fel a raktárban, ahol a büntetőeljárások tárgyi bizonyítékait őrzik.
Az oda vezető alagút felfedezésének másnapján Boris Savić, a felsőbíróság elnöke nem akarta elárulni, hogy az alagút hová vezetett.
Azóta azonban már kiderült, hogy az egyik szemközti épület alagsori lakásához, amelyet egy Andrijana Marić névre szóló, hamis igazolvánnyal rendelkező nő bérelt ki július 23-án.
Montenegrói lapértesülések szerint a nő a tulajdonosnak azt mondta, hogy ruhaszalont szeretne nyitni, amelyben menyasszonyi ruhákat árulna, és kéthavi bérleti díj címén 2800 eurót fizetett ki.
A nő (fényképe) eredeti, az adatok hamisak (Forrás: Vijesti)
Az alagsori helyiség bérlésével kapcsolatban állítólag három évre szóló szerződést is aláírtak, amelyet azonban jegyző által nem hitelesítettek.
Terzić azt mondta, hogy a tulajdonos benyomása szerint a hamis okmányokkal rendelkező nő Szerbiából vagy Bosznia-Hercegovinából érkezhetett, amire a hanghordozásból következtetett.
Nem rekreáció gyanánt ástak
A felsőbíróság vezetője korábban azt állította, hogy a raktárból semmi sem hiányzik, a rendőrigazgató ezzel kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, hogy szerinte az elkövetők nem rekreáció gyanánt ástak.
Kapcsolódó cikk
Alagút vezet a montenegrói bíróság épületéhez, a kriptokirály számítógépe nem tűnt el
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint 13 pisztoly, három revolver és három puska tűnt el, ebből hat pisztoly, három revolver és két puska a már jogerősen lezárt ügyek bizonyítékai közé tartozott, a többi viszont értelemszerűen még folyamatban lévő ügyekhez kötődik.
Nikola Terzić szerint különösen érdekes az időpont gondos megválasztása, a bíróság épületébe történt behatolást ugyanis az évi szabadságolások ideje alatt hajtották végre, amikor elkezdődött az épület renoválása, így teljesen természetes volt, hogy bárki is munkaruhában járkált a környéken.
A rendőri vezető szerint nem könnyű megszervezni egy ilyen bűncselekmény elkövetését, végrehajtásához pedig komoly támogatásra, infrastruktúrára és nem kevés pénzre volt szükség, viszont megkönnyíthette az elkövetők dolgát, hogy ha valaki a bíróságon belülről segített nekik.
A raktár falán tátongó lyukat szinte műtéti pontossággal nyitották meg, két polc között található, és az ügyiratokat valószínűleg belülről helyezték vissza, így nem lehetett látni a nyílást, amíg valaki nem távolította el a regisztereket, ráadásul az ásás során keletkezett törmeléket is eltávolították.
Miért volt szükség az alagútra?
A Podgorica központjában található alagút ásásának indítékaival kapcsolatban csak találgatások léteznek, a földalatti járat szolgálhatta (volna) bizonyítékok ellopását, de egy bűnöző szökését vagy meggyilkolását is, amikor az a bíróság épületében tartózkodik.
A podgoricai Vijesti hírportál szerint a kavači klán elleni ügy volt az egyike azoknak, amelyeknek a bizonyítékait a raktárba bejutó személyek átkutattak, konkrétan a Slobodan Kašćelannal, a csoport egyik legfőbb vezetőjével kapcsolatos bizonyítékok érdekelték a hívatlan vendégeket.
Kapcsolódó cikk
A behatolók hozzányúltak ahhoz a drónhoz (drónokhoz) is, amely(ek) a kavači klán 17 tagja elleni vizsgálat részét képezik. A vizsgálat a škaljari klán két vezetőjének meggyilkolása miatt indult, az egyiküket, Jovan Vukotićot várandós felesége és kiskorú lánya szeme láttára ölték meg Isztambulban.
Ha viszont az átvitt és szó szerinti értelemben végzett földalatti tevékenységnek az volt a célja, hogy kokaint lopjanak a bírósági raktárból, akkor eltévesztették a helyiséget, így viszont nem merül fel, hogy volt valaki, aki belülről segítette ennek a bűncselekmény elkövetését.
A rendőri vezető úgy fogalmazott, hogy személy szerint ő sem tudja, hogy hol örzik a kokaint, de ha tudná, akkor sem mondaná meg.
A megbízott rendőrigazgató azt is kijelentette, hogy a podgoricai felsőbíróság telephelye alatti alagút ásásában gyanúsítottakat több bűncselekmény elkövetésével vádolhatják meg, mint például bűnszövetség létrehozása, nyomozás akadályozása és minősített lopás, a megbízók pedig – ha egyszer netalán a nyomukra jutnak – még súlyosabb vádakkal találhatják magukat szemben.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is