Egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek, amikor egy férfi felrobbantotta magát a podgoricai alapbíróság bejáratánál. Az áldozat a 39 éves Mladen Bulatović, aki minden bizonnyal egy kézigránátot hozott működésbe. Bulatović nem volt ismeretlen a rendőrség előtt, az viszont egyelőre nem világos, hogy magával akart-e végezni, vagy támadást kívánt intézni a bíróság ellen, miután végrehajtási szakaszba érkezett egy ellene korábban hozott ítélet.

Az indíték nem ismert

Mladen Bulatović akkor vesztette életét, amikor dél körül egy kézigránátot hozott működésbe az első és a második üvegajtó közötti bejárati folyosón, még mielőtt az épületben posztoló rendőrökhöz ért volna.

Ezen az üvegajtón haladt át a férfi, aki felrobbantotta magát (Forrás: Twitter)

Ljiljana Radulović, a podgoricai Klinikai Központ igazgatója elmondta, hogy kilenc személyt vitt be a mentő a sürgősségi osztályra, akik közül ötnek voltak sérülései.

A beszállított emberek közül négyet bennfogtak, egy női páciens esetében pedig sürgősségi sebészeti beavatkozást hajtottak végre, állapota azóta stabilizálódott.

Egyelőre nem világos, hogy Bulatović miért robbantotta fel magát, vagyis az indíték nem ismertek, ahogy az sem, hogy esetleg valóban öngyilkosságot akart-e követett el, vagy a kézigránát működésbe hozásával esetleg más volt a szándéka/célja.

Annyi azonban már kiderült, hogy egy bűnözőről van szó, aki rendőrök elleni erőszak, okirathamisítás, valamint kábítószerkereskedelem miatt vált ismerté rendőri körökben.

Az alapbíróság közölte, hogy Bulatovićot tavaly júniusban közérdekű munkára ítélték, mert nem fizette a rá kirótt tartásdíjat, az ügyet azonban azóta az igazságügyi minisztériumhoz utalták az ítélet végrehajtása érdekében.

Podgoricai jelentések szerint a magát felrobbantó férfinak ma (március 3-án) nem volt semmiféle tárgyalása, és nem is idézték be az igazságszolgáltatási intézménybe.

Biztonsági problémák

Željka Jovović, a podgoricai alapbíróság elnöke az esettel kapcsolatba elmondta, hogy évek óta figyelmeztettek az intézményben uralkodó rossz biztonsági helyzetre, és hozzátette, hogy a mostani eset akár súlyosabb következményekkel is járhatott volna.

– mondta az alapbíróság elnöke a podgoricai Vijesti hírportálnak nyilatkozva.

Az egyik sebesültet viszik el a bírósági robbantást követően (Forrás: Twitter)

Zdravko Begović, a montenegrói ügyvédi kamara elnöke ugyanennek a hírportálnak kijelentette, hogy a robbanás következtében egy ügyvéd is megsebesült.

Begović információi szerint az ügyvéd lábát és a hátát több szilánk találta el, de nincs életveszélyben, viszont szörnyű traumát élt át.

Az ügyvédi kamara elnöke szerint a sebesültek között két bírósági alkalmazott van, a többiek civilek, vagyis polgári személyek.

– tette hozzá Begović, akinek a megítélése szerint a biztonsági helyzetről komolyan el kellene gondolkodni.

A podgoricai alapbíróság bejáratánál történt robbanás következtében Montenegróban eddig az nem merült fel, hogy az esetnek bármiféle köze lenne a közintézmények ellen az utóbbi időben divatossá vált internetes fenyegetésekhez.

---

---

A montenegrói kormány csütörtökön megerősítette, hogy 50 millió eurós magyar hitelt vett fel a CKB banktól, három nappal azután, hogy egy másik magyar bank, az EXIM, 110 millió eurós kölcsönt adott a boszniai Szerb Köztársaságnak az ottani költségvetési hiány ellensúlyozására. A Dodik-féle boszniai szerb entitás magyar részről történő meghitelezéséről a BALK már december 10-én beszámolt. A magyar OTP 2006 augusztusában 105 millió euróért vásárolta meg a Montenegrói Kereskedelmi Bank (CKB) 100 százalékát, amely akkoriban a balkáni ország legnagyobb bankja volt 44 százalékos piaci részesedéssel és 150 ezer ügyféllel. Azóta a „szorgalmas montenegróiak” jó része „magyar pénztárcában” tartja az euróját.

Magyar kölcsön Montenegrónak is

Aleksandar Damjanović, a podgoricai kormány pénzügyminiszter a magyar hitel „beszerzésével kapcsolatban” úgy nyilatkozott, hogy az ország az OTP bank tulajdonában lévő Montenegrói Kereskedelmi Banktól (Crnogorska Komercijalna Banka, CKB) kapja a pénzt, egy éves türelmi idővel és 7,5 százalékos fix éves kamattal.

– mondta Damjanović a podgoricai kormány ülésén.

A boszniai Szerb Köztársaság ezek szerint jobban járt, mint Montenegró, mert 110 millió eurót „vágott zsebre”, 5%-os kamatra, és tíz éves futamidőre, vagyis az OTP-CKB hitelhez képest az jóformán „ajándék” volt, tekintettel a rohanó inflációra.

A montenegrói pénzügyminiszter november első felében járt Budapesten, és találkozott Csányi Sándorral, az OTP-csoport vezérigazgatójával, akivel a kétoldalú hitelmegállapodásról tárgyaltak. A BalkanInsight ezt a megbeszélést november 11-re teszi, Damjanović viszont már december 8-án a magyar fővárosban „lébecolt”, merthogy aznap tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel.

Ha jók a BalkanInsight információi, akkor felvetődik a kérdés, hogy Damjanović miért csak három nappal később találkozott Csányival, netalán lassan haladtak a hitel körüli tárgyalások, és megkésve került az ügy jóváhagyásra a magyar „bankbirodalom” feje elé, esetleg Csányinak közben más teendői voltak, vagy netalán csak előszobáztatták a montenegrói minisztert egy kicsit.

Természetes útvonal, vagy mégsem

Visszatérve Damjanović és Szijjártó megbeszélésére, illetve az azt követő sajtótájékoztatóra, azon semmi különös nem hangzott el, a magyar tárcavezető szokásához híven „utálta egy kicsit Brüsszelt”, és támogatásáról biztosította a balkáni barátokat, vendégével például megvitatta a magyar cégek részvételét a montenegrói infrastrukturális projektekben, ami elég sok mindent jelenthet, de nem következik belőle semmi konkrét.

MAGYAR HITEL: Magyar malacuk van

Szijjártó akkor (is) sürgette a „balkáni bővítést”, mert ezáltal jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei, és újabb magyar „külgazdasági sikereket” lehetne elérni, merthogy a magyar kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külföldi terjeszkedését.

A magyar miniszter ezzel kapcsolatban külön megemlítette, hogy Montenegróban egy magyar bank a piacvezető, amelyet ugyan nem nevezett meg, de nem kellett sokáig találgatni, hogy vajon melyik bankról is van szó, mivel a montenegrói pénzügyminiszter a gyengébbek kedvéért a sajtótájékoztatón név szerint emlegette a szóban forgó magyar bankot, arról viszont ő sem beszélt, hogy Magyarország, illetve az OTP meghitelezi Montenegrót, bár lehet, hogy ebben akkor még ő sem lehetett biztos.

– mondta Damjanović, aki ezt követően elegáns átsiklott közlekedési és egyéb infrastrukturális projektekre, vagyis „mandarin nyelven” ugyan sejtetett valamit, de abból túl sok konkrétumot nem lehetett kiérteni, pedig aligha kétséges, hogy a hitelfelvétel szóba került, ha éppenséggel nem az volt az egyik legfőbb téma.

A pongoricai vendég mantrázott egyet arról is, hogy Montenegró számára az európai csatlakozás „természetes útvonal”, ami azonban már akkor sem hatott valami meggyőzően, merthogy az Európai Unió az összes csatlakozási fejezetet megnyitotta ugyan a kis balkáni országgal, de ezen a téren az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zárt le, vagyis némi malíciával jegyezhetjük meg, hogy a csatlakozás ügyében „egyetlen kapavágás” sem történt.

Ami Montenegró uniós csatlakozását illeti, és ami a hitel folyósítása szempontjából sem kedvező előjel, hogy Tanja Fajon szlovén külügyminiszter szerint az Európai Unió felfüggesztheti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval az ottani belpolitikai válság miatt, az országnak ugyanis nincs törvényesen megválasztott kormánya, és az alkotmánybíróság sem működőképes.

Fajon szavaira nem csak azért érdemes figyelni, mert egy volt jugoszláv tagállam külügyminisztere, és ebből kifolyólag jobban érti a balkáni eseményeket, mint mások, hanem azért is, mert külügyminiszterré történt kinevezése előtt az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője volt, így ismeri az európai gondolkodási módot is.

---

---

Egy montenegrói hajózási portál hivatalos adatokra hivatkozva a napokban írt arról, hogy melyik országból származnak a montenegrói zászló alatt hajózó jachtok tulajdonosai. Magyarok elvben, illetve papíron nincsenek a tulajdonosok között. Ugyanez a portál számolt be arról is, hogy a montenegrói állam felvásárolja a bari kikötő (Luka Bar) szinte összes részvényét.

A jachtok

Montenegróban a hét méternél hosszabb hajókat tekintik jachtoknak, és ezekről a járművekről külön nyilvántartást vezetnek, amely szerint 354 jachton lobog a kis balkáni ország zászlaja, a tulajdonosok majdnem 90%-a azonban nem hazai állampolgár.

A montenegrói kormány hivatalos nyilvántartása szerint csak 41 montenegróinak van jachtja, amivel a 12 százalékot sem érik el, miközben az orosz és a szerb állampolgárok összesen 99 luxusjárművel rendelkeznek.

Érdekes, hogy minden érintett országot precízen megneveztek a kimutatás készítői, a szerbeket és az oroszokat azonban egy kalap alá vették, így csak sejteni lehet, hogy az oroszok, és nem a szerbek vezetik a jachttulajdonosok listáját, de lehet, hogy ezt kínos lett volna beismernie az Európai Unióba igyekvő balkáni törpeállamnak.

Viszont az már számra pontosan kiderült, hogy az ukránok 17 jachtot regisztráltak Montenegróban, kilenc tulajdonosnak pedig brit útlevele van, heten érkeztek Csehországból, nyolcan-nyolcan pedig Bosznia-Hercegovinából és az Egyesült Államokból, de öt fehérorosz is van a tulajdonosok között.

Nem soroljuk fel az összes országot, csak annyit jegyzünk meg egy jachtnak dél-afrikai, egy másiknak pedig hongkongi tulajdonosa van, magyarok birtokában nincs egyetlen jacht sem Montenegróban, legalábbis ez derül ki a kimutatásból.

A kikötő

A montenegrói állam egy másik közleményben arról is tájékoztatást adott ki, hogy megerősíti pozícióit a bari kikötőben, és felvásárolja a kikötő részvényeinek jó részét.

Ennek szellemében pénteken (december 9-én) az állam kilencmillió részvényt vett meg a Luka Bar papírjaiból, összesen 8,18 millió euróért.

Ezzel a tranzakcióval az állam 54 százalékról csaknem 70 százalékra növelte tulajdonrészét a kikötőben, amely eddig a részvények 86,84 százalékát tudta értékesíteni, a 13,16 százalékot még nem talált gazdára.

Az előrejelzések szerint azonban erre nem kell sokáig várni, mert a montenegrói állam várhatóan már hétfőn besöpri ezeket a részvényeket is.

A podgoricai kormány csütörtöki ülésén elfogadta a kikötővel kapcsolatos tájékoztatót, amely szerint Bar kikötőjéből kivásárolják a kisbefektetőket is, a tervek szerint a kormány tőlük legfeljebb 10,46 millió részvényt vesz meg 90 eurocentes áron.

---

---