Montenegró
A montenegrói elnök harmadszor is indul az államfői posztért, de van rá mentsége
Megint államfő akar lenni! Európában aligha van olyan politikus, akinek a jelenléte annyira rányomta a bélyegét egy ország életére, mint a montenegrói Milo Đukanović. Amikor először megjelent a politikai színtéren, Slobodan Milošević közeli szövetségese volt, az általa vezetett kormány aktívan részt vett Dubrovnik ostromában, ma pedig már egy NATO-tagország elnöke. Đukanović hétszer volt a kis balkáni ország miniszterelnöke, kétszer az elnöke, az utóbbi a posztért most harmadszor is indul a március 19-re kiírt elnökválasztáson.
Nem a fiataloké a világ
A Szocialisták Demokratikus Pártja (Demokratska partija socijalista, DPS) ismét az ország elnökének jelölte vezetőjét, Milo Đukanovićot, és ezzel megnyitotta a kérdést, hogy vajon ellentétes-e az alkotmánnyal Đukanović újbóli indulása az államfői posztért.
A jelenlegi elnök saját kezűleg nyújtotta be a jelöltségi kérelmet az Állami Választási Bizottsághoz (Državna izborna komisija, DIK), aminek tanúja volt pártjának több tisztségviselője, és az a nagyszámú ifjúsági különítmény, amely elkísérte az eseményre: vagy vitte az aláírásokat tartalmazó dobozokat, vagy csak jelenlétével emelte a “díszes társaság” fényét.
Đukanović ki is emelete, hogy jól érzi magát a fiatalok körében, és azt is hangsúlyozta, hogy “folytatja az állami intézmények iránti tisztelet fenntartásának” gyakorlatát: ezért választotta az indulási szándékát kifejező dokumentum személyes átadását, amit legkésőbb február 26-ig tehető meg.
– Megugrottam már a nagykorúságot, egész életemben Montenegróban éltem, és csak montenegrói állampolgárságom van. Úgy gondolom, hogy jó dossziét készítettünk az indulásomhoz
– nyilatkozta a harmadszor is újrázni kívánó elnök, aki nem csak túlhaladott ifjúsága felett siránkozott, hanem némileg kompenzált is a fiatalok felé.
A montenegrói elnök és a nagyszámú ifjúsági különítmény (Forrás: Vijesti)
A Szocialisták Demokratikus Pártjának főbizottsága pénteken este egyhangúlag támogatta a párt elnökségének javaslatát, így a párt nevében újból Đukanović indul az államfői tisztségért folyó küzdelemben, vagyis Montenegróban felhagytak az őrségváltás & fiatalítás gondolatával, amivel maga Đukanović is játszadozott.
A pártvezetés egyes tagjaival találkozva a végül az újraindulás mellett döntő elnök még húsz nappal ezelőtt is arról beszélt, hogy a fiatal vezetőknek kell a felelősséget magukra vállalniuk a közelgő elnökválasztáson, és ezzel összefüggésben potenciális jelöltként a párt alelnökét, Ivan Vukovićot nevezte meg.
Ellentétes az alkotmánnyal, de van kibúvó
Fent már említettük, hogy Đukanović a harmadik elnöki mandátumát igyekszik megszerezni a március 19-re tervezett választásokon, ami ugyan alkotmányellenes, de egy “pragmatikus politikus” mindig megtalálja a kibúvót.
Milo Đukanović először 1998-tól 2002-ig volt elnök, jelenlegi, második mandátuma 2018 óta tart.
Először azután szerezte meg az államfői posztot, hogy az 1997-es választásokon legyőzte akkori párttársát, Momir Bulatovićot, akitől azidőtájt vette át a DPS vezetését is.
Második alkalommal, 2018-ban hat ellenfelet múlt felül, akkor több mint 180 000 szavazatot szerzett, és ezzel 53,9 százalékos diadalt aratott.
Đukanović újbóli jelölése potenciálisan felvetheti az alkotmányosság kérdését, tekintettel arra, hogy a montenegrói alkotmány szerint ugyanaz a személy legfeljebb kétszer lehet az ország elnöke.
Csakhogy van egy “enyhítő körülmény”, miszerint Đukanović első mandátuma arra az időszakra esett, amikor Montenegró még az úgynevezett Kis- Jugoszlávia, vagyis a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része volt.
Az általában “ronaldói kisterpeszbe” beálló montenegrói elnök (Vijesti)
Vagyis a független Montenegró 2006-os kikiáltását követően a jelenlegi elnök most indul másodszor az államfői tisztségért, a többi pedig jogutódlás és jogértelmezés kérdése.
Az államfői poszt körüli alkotmányossági probléma nem először merül fel, tíz évvel ezelőtt ugyanez volt a helyzet Filip Vujanović esetében is, aki háromszor volt Montenegró elnöke.
– Elfogadtam a jelöltséget, teljes meggyőződéssel, hogy alkotmányos jogom van rá. Úgy gondolom, hogy jogom van még egy ciklusra
– mutatott rá akkor Vujanović, akit 2013-ban 51,2 százalékkal meg is választottak államfőnek a Demokrata Front ellenzéki szövetség jelöltjével, Miodrag Lekićtyel szemben.
Miután van precedens, ezen a kérdésen Đukanović is könnyen túllendülhet, ahogy a fiatalítás kérdését is egy laza félmondattal sutba vágta, az erre vonatkozó kijelentésével egyúttal a “szerénység gyanúját” is elvetette.
– Az elemzésünk azt mutatta, hogy a legerősebb ütőkártyánkkal kell előjönnünk. Nem hiszem, hogy bárkit is meglepne, ha azt mondom, hogy a párt elnöke a párt legerősebb aduja
– mondta az általában “ronaldói kisterpeszbe” beálló montenegrói államfő, akinek ugyan néha rövid ideig nem jutott állami tisztség, de a Szocialisták Demokratikus Pártjának vezetését sohasem engedte át senkinek sem, amióta azt 1997-ben kicsavarta elődje Momir Bulatović kezéből.
A legerősebb farba
A montenegrói választási bizottság eddig két jelölt indulását hagyta jóvá, bár ezt többen is kérvényezték.
Így a jelek szerint Đukanovićnak a szerb többségű, és Belgrád által is támogatott Demokrata Front jelöltjével, Andrija Mandićtyal, és Draginja Vuksanović- Stankovićtyal, a Szociáldemokrata Párt képviselőjével kell megküzdenie, a jelöltségét erősítette meg, de ez a lista még nem végleges.
Vuksanović- Stanković a Montenegrói Egyetem jogászprofesszora, aki anyai ágon ugyan szerb származású, de saját elmondása szerint az anyja ortodox montenegróinak nevelte, aki montenegrói nyelvet beszél, és a montenegrói ortodox egyház tagjának tekinti magát.
A szociáldemokrata politikus 2018-ban is indult az államfői posztért, és ezzel ő volt az első női elnökjelölt az igencsak hímsoviniszta Montenegróban. Akkor 8,2 százalékkal a harmadik helyen végzett, mögötte már csak a futottak még kategóriához tartozók “lihegtek”.
A podgoricai sajtó arról számolt be, hogy várható a Demokraták vezetőjének, és a montenegrói parlament volt elnökének, Aleksa Bečićnek az indulása is, aki a “Tisztelj meg” (Časti mi) jelszóval kampányol, és azt hirdeti, hogy készen áll harcba szállni az ország becsületéért – ami Montenegróban hagyományosa és kiemelten fontos – valamint a szabadságért, az államiságért és az egység megteremtéséért.
Egyelőre még nem alakult ki az államfői bársonyszékét indulók végleges listája, az viszont már most gyanítható, hogy a jelenlegi felfokozott helyzetben szorosabb küzdelem várható, mint öt évvel ezelőtt, és ezért netalán még második fordulóra is sor kerülhet.
A szerb elnök kitünteti a montenegrói államfői posztért induló montenegrói szerb politikust 2021-ben
A 2006-ban függetlenné vált Montenegró történetében viszont még nem fordult elő, hogy az elnökválasztást nem a Szocialisták Demokratikus Pártjának jelölte nyerte, de most nem biztos, hogy bekövetkezik ez a forgatókönyv.
Egyrészt a Balkánon újonnan fokozódó nacionalista őrületben jó eséllyel indul a szerb Andrija Mandić, akivel Aleksandar Aleksandar Vučić szerb elnök is gyakran egyeztet, 2021-ben pedig szerb állami kitüntetésben is részesítette.
Ha viszont valami csoda folytán netalán a 36 éves Aleksa Bečić nyerné meg az elnökválasztást, akkor bekövetkezhetne a várva várt fiatalítás, amiről korábban Đukanović papolt, de aztán lesöpört az asztalról.
Persze Montenegró akkor nem úgy fiatalítana, mint azt a kilencvenes évekből visszamaradt “politikai kövület”, Milo Đukanović elképzelte.
Montenegró
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
Név szerint három-négy szerbiai állampolgárt gyanúsítanak azzal, hogy alagutat ástak a podgoricai felsőbíróság raktáráig, ahonnan legalább 19 fegyver tűnt el. A harminc méteres földalatti járat ásásával kapcsolatban további személyek is gyanúba kerültek, mind a kilenc szerbiai állampolgár, akik valószínűleg Bosznia-Hercegovina irányából érkeztek Montenegróba, és ugyanabba az irányba is távoztak. A megbízott montenegrói rendőrségi vezető szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan hányan vettek részt a nem mindennapi bűncselekmény elkövetésében, az viszont biztos, hogy a fenti szám még növekszik.
Menyasszonyi ruhaboltot készültek nyitni
Nikola Terzić, a montenegrói rendőrkapitányság megbízott igazgatója a TV Vijesti csatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az akciót minden bizonnyal az egyik legismertebb montenegrói bűnözői csoport rendelte meg, és egyúttal finanszírozta is.
Nikola Terzić szerint szerbiai bányászok ásták az alagutat, tehát szakemberek voltak (Forrás: Vijesti)
A nyomozás csaknem tíz napja tart, miután a podgoricai felsőbíróság munkatársai szeptember 11-én egy leltározás során véletlenül egy lyukat fedeztek fel a raktárban, ahol a büntetőeljárások tárgyi bizonyítékait őrzik.
Az oda vezető alagút felfedezésének másnapján Boris Savić, a felsőbíróság elnöke nem akarta elárulni, hogy az alagút hová vezetett.
Azóta azonban már kiderült, hogy az egyik szemközti épület alagsori lakásához, amelyet egy Andrijana Marić névre szóló, hamis igazolvánnyal rendelkező nő bérelt ki július 23-án.
Montenegrói lapértesülések szerint a nő a tulajdonosnak azt mondta, hogy ruhaszalont szeretne nyitni, amelyben menyasszonyi ruhákat árulna, és kéthavi bérleti díj címén 2800 eurót fizetett ki.
A nő (fényképe) eredeti, az adatok hamisak (Forrás: Vijesti)
Az alagsori helyiség bérlésével kapcsolatban állítólag három évre szóló szerződést is aláírtak, amelyet azonban jegyző által nem hitelesítettek.
Terzić azt mondta, hogy a tulajdonos benyomása szerint a hamis okmányokkal rendelkező nő Szerbiából vagy Bosznia-Hercegovinából érkezhetett, amire a hanghordozásból következtetett.
Nem rekreáció gyanánt ástak
A felsőbíróság vezetője korábban azt állította, hogy a raktárból semmi sem hiányzik, a rendőrigazgató ezzel kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, hogy szerinte az elkövetők nem rekreáció gyanánt ástak.
Kapcsolódó cikk
Alagút vezet a montenegrói bíróság épületéhez, a kriptokirály számítógépe nem tűnt el
Ezt azzal támasztotta alá, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint 13 pisztoly, három revolver és három puska tűnt el, ebből hat pisztoly, három revolver és két puska a már jogerősen lezárt ügyek bizonyítékai közé tartozott, a többi viszont értelemszerűen még folyamatban lévő ügyekhez kötődik.
Nikola Terzić szerint különösen érdekes az időpont gondos megválasztása, a bíróság épületébe történt behatolást ugyanis az évi szabadságolások ideje alatt hajtották végre, amikor elkezdődött az épület renoválása, így teljesen természetes volt, hogy bárki is munkaruhában járkált a környéken.
A rendőri vezető szerint nem könnyű megszervezni egy ilyen bűncselekmény elkövetését, végrehajtásához pedig komoly támogatásra, infrastruktúrára és nem kevés pénzre volt szükség, viszont megkönnyíthette az elkövetők dolgát, hogy ha valaki a bíróságon belülről segített nekik.
A raktár falán tátongó lyukat szinte műtéti pontossággal nyitották meg, két polc között található, és az ügyiratokat valószínűleg belülről helyezték vissza, így nem lehetett látni a nyílást, amíg valaki nem távolította el a regisztereket, ráadásul az ásás során keletkezett törmeléket is eltávolították.
Miért volt szükség az alagútra?
A Podgorica központjában található alagút ásásának indítékaival kapcsolatban csak találgatások léteznek, a földalatti járat szolgálhatta (volna) bizonyítékok ellopását, de egy bűnöző szökését vagy meggyilkolását is, amikor az a bíróság épületében tartózkodik.
A podgoricai Vijesti hírportál szerint a kavači klán elleni ügy volt az egyike azoknak, amelyeknek a bizonyítékait a raktárba bejutó személyek átkutattak, konkrétan a Slobodan Kašćelannal, a csoport egyik legfőbb vezetőjével kapcsolatos bizonyítékok érdekelték a hívatlan vendégeket.
Kapcsolódó cikk
A behatolók hozzányúltak ahhoz a drónhoz (drónokhoz) is, amely(ek) a kavači klán 17 tagja elleni vizsgálat részét képezik. A vizsgálat a škaljari klán két vezetőjének meggyilkolása miatt indult, az egyiküket, Jovan Vukotićot várandós felesége és kiskorú lánya szeme láttára ölték meg Isztambulban.
Ha viszont az átvitt és szó szerinti értelemben végzett földalatti tevékenységnek az volt a célja, hogy kokaint lopjanak a bírósági raktárból, akkor eltévesztették a helyiséget, így viszont nem merül fel, hogy volt valaki, aki belülről segítette ennek a bűncselekmény elkövetését.
A rendőri vezető úgy fogalmazott, hogy személy szerint ő sem tudja, hogy hol örzik a kokaint, de ha tudná, akkor sem mondaná meg.
A megbízott rendőrigazgató azt is kijelentette, hogy a podgoricai felsőbíróság telephelye alatti alagút ásásában gyanúsítottakat több bűncselekmény elkövetésével vádolhatják meg, mint például bűnszövetség létrehozása, nyomozás akadályozása és minősített lopás, a megbízók pedig – ha egyszer netalán a nyomukra jutnak – még súlyosabb vádakkal találhatják magukat szemben.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?