Az EU 598 millió eurót ad Szerbiának a Belgrád–Niš gyorsvasút megépítésére

Az Európai Unió és Szerbia megállapodást írt alá a Belgrád és Niš közötti nagysebességű vasútvonal megépítéséhez nyújtott uniós támogatás első részletének folyósításáról. Ez a szakasz a Közép- Európát Szalonikivel összekötő1 10-es számú páneurópai vasúti folyosó része, a ráfordított uniós pénz a legnagyobb pénzügyi hozzájárulás egy szerbiai projekthez, amelyet az Európai Unió valaha is nyújtott Szerbiának. Az EU ennek a vasútszakasznak a finanszírozásával két évvel ezelőtt a kínaiakat ütötte el az üzlettől.

Vonatozva írtak alá

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a Belgrád Centar pályaudvaron üdvözölte az Európai Bizottság bővítési biztosát, Várhelyi Olivért, ahonnan vonattal a szerb fővárostól délre lévő ripanji állomásra utaztak.

A gyorsvasút első szakaszának finanszírozásáról szóló megállapodás aláírása a vonaton (Forrás: Twitter)

Vučić és Várhelyi a vonatban négyszemközti tárgyalt, majd jelenlétükben ünnepélyesen aláírásra került annak a pénzügyi csomagnak az első részletére vonatkozó megállapodás, amellyel az Európai Unió a 10-es számú vasúti folyosó megépítésének szerbiai szakaszát támogatja.

A megállapodást az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) nyugat-balkáni regionális képviseletének vezetője, Alessandro Bragonzi és Goran Vesić szerbiai építésügyi miniszter írta alá.

A Belgrád és Niš közötti gyorsvasút 230 kilométer hosszú, a három szakaszban zajló munkálatok várhatóan 2029-ben fejeződnek be.

A projekt finanszírozáshoz az Európai Unió 2,2 milliárd eurós pénzügyi csomagot biztosít: ebből az Európai Beruházási Bank 1,1 milliárd eurót, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) 550 millió eurót folyósít, ehhez adódik még hozzá az Európai Unió 598 millió eurós, vissza nem térítendő támogatása, amelyből 265 milliót már jóváhagytak.

A most aláírt első részlet 82,8 millió euró folyósításáról szól, és a Stalać-Đunis szakasz megépítésére vonatkozik, ez a leendő gyorsvasút harmadik szakasza, amely elsőként épül meg.

– Azért választottuk ezt a projektet, mert ez megváltoztathatja a realitásokat Szerbia és az ország déli részén élők, valamint az egész régió lakosságának esetében

– jelentette ki Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos a Prokop vasútállomáson tartott sajtótájékoztatón.

A szerbek köszönik szépen

Vučić az aláírást követően köszönetet mondott az Európai Uniónak, és hangsúlyozta, hogy a közel 600 millió a legnagyobb vissza nem térítendő összeg, amelyet Szerbia eddig kapott.

Az EU hozzájárulása a szerbiai vasútépítéshez (Forrás: Twitter, Várhelyi Olivér)

A szerb elnök azt mondta Várhelyinek, hogy ennek a nagysebességű vasútnak a megépítését követően mindössze három óra alatt lehet jutni Nišből Újvidékre, Budapestről pedig körülbelül négy és fél óra lesz az út a dél-szerbiai városba.

A 10-es számú vasúti korridor az egyik páneurópai folyosó, amely Közép- Európát Szalonikivel köti össze, és része az Unió Nyugat- Balkánra vonatkozó Gazdasági és Beruházási Tervének 30 milliárd euró értékben.

A terv célja a közlekedés, az energia, a zöld és a digitális átállás területén történő beruházások támogatása a fenntartható növekedés térhódítása és új munkahelyek teremtése érdekében, a fenti összeg eléri a nyugat-balkáni országok GDP-jének egyharmadát.

Az EU aláment a kínaiaknak

Kezdetben arról volt szó, hogy a Belgrád és Niš közötti vasúti szakaszt a kínaiak építik meg, két évvel ezelőtt azonban az Európai Unió aláment a kínaiaknak, amitől a szerb elnök akkor „szuper happy” lett.

Vučić 2021 áprilisában járt Brüsszelben, ahol olyan ajánlatot kapott, amilyenről „nem is álmodott”.

– Olyan árat kínáltak, ami szinte hihetetlen, és ami drasztikus változásokat hoz az országban, meg is tudom mutatni, hogy mit fogadtunk el az öt felkínált lehetőség közül. Ez nekünk legfeljebb 1,2 milliárd euróba kerül, vagyis 35-50 százalékot ajándékba kapunk az Európai Uniótól

– áradozott akkortájt a szerb elnök, aki szerint Szerbia ezzel – az akkori számítások alapján – a legrosszabb esetben is több mint hatszáz millió eurót nyer.

– Ennyi ingyen pénzt kapunk az Európai Uniótól, ehhez a fantasztikus projekthez, amely összeköt bennünket Szófiával és Isztambullal, valamint a másik ágon Szkopjéval, Szalonikivel ás Athénnal

– mondta két évvel ezelőtt a lelkendező szerb államfő.

A mostani számok szerint az összeg némileg ugyan hatszáz millió euró alá csúszott, de ez akkor is rengeteg pénz, amelyért érdemes volt nem nagyon kekeckedni a Koszovóval folytatott tárgyalásokon.

A szerbek némileg „kizsarolták” ezt az összeget az Európai Unióból, Vučić ugyanis 2020 október 6-án felvetette, hogy ha nem kapnak ötven százalékos „grantot” az Európai Uniótól a déli gyorsvasút megépítéséhez, akkor Szerbia a kínai CRBC-nek adja a projektet.

Szerbia korábban a Tarcal-hegyi (Fruška gora) korridor megépítésével éppen ezt a kínai céget bízta meg, akkor a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy a CRBC jó ajánlatott tett a Belgrád és Niš közötti gyorsvasút megépítésére is, amitől az Európai Unió – a jelek szerint – tudott jobbat is.