Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Szerbiában alig múlik el egy-két hónap, hogy valaki ne akarná meggyilkolni Aleksandar Vučićot, vagy hogy a kormányzat ne játszaná el, hogy már megint el akarják tenni láb alól az államfőt ilyen-olyan személyek. Az viszont nem mindennapos fejlemény, hogy valaki távcsöves puskával a hátsó ülés alatt repeszt Belgrád felé a barátnőjével egy leharcolt Citroënnel, hogy részt vegyen az elnöki hivatal elé tervezett „szélsőjobbos parádén”. Az utóbbi időben ekkora antagonizmus nem alakult ki szerb és szerb között, mint most, és egyáltalán nem kizárt, hogy egyszerűen szólva, megkezdődött a „wagnerozás” Szerbiában, miközben a Nyugat nem akarja megérteni, hogy nem most jött el a pillanat a koszovói helyzet megoldására, de nem azért mert az orosz nagykövet ezt mondja.

Felvezetés

Mielőtt felgombolyítanák a szerdai nap történéseit, előre kell bocsátanunk, amire imitt-amott a BALK-on már utaltunk, hogy a szerbiai szélsőjobb nem szereti Aleksandar Vučićot, és amikor csak teheti, megpróbálja besározni nemcsak otthon, hanem Oroszországban is. Mások sem szeretik, de másoknak legalább megvan rá az okuk, egyrészt a szerb elnök múltja, másrészt pedig a politikai ellenfelek folyamatos gyalázása miatt, amit sportként űz szinte minden nyilvános szereplése alkalmával.

Ebből következik, hogy a szerb szélsőjobb igazi gazdái nem Szerbiában, hanem Oroszországban vannak, és hogy az egész szerb „vadnacionalista hacacárét” Moszkvából, vagyis inkább Szentpétervárról irányítják, miközben Oroszország bájolog a szerb vezetés felé: Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerb nemzeti ünnep alkalmából például nagyra értékelte Szerbia „kiegyensúlyozott külpolitikáját”, miközben „Wagnerék” ráküldték szerbiai követőiket Vučićra.

Ez a diszharmónia aligha a véletlen műve, és aligha hihető, hogy akik „Szerbiát Oroszország fontos és megbízható partnerének nevezik”, mint maga Putyin, nem akarják leterelni Belgrádot az Európába vezető útról, ha egyáltalán még van ilyen.

A BALK-on ugyan bíráljuk a szerb elnököt tekintélyelvű politikája miatt, azt viszont be kell látnunk, hogy Aleksandar Vučićnál senki sincs nehezebb helyzetben a balkáni vezetők közül: ami némileg eddigi „hintapolitikájának a következménye”, miközben „gyógyuló nacionalista habitusával” is meg kell küzdenie, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei folyamatosan „koszovóznának” vele.

Lehet, hogy ennek a helyzetnek van megoldása, csak még nem látszik, merthogy annyira messze van.

Továbbra sem tudjuk azonban elképzelni, hogy Aleksandar Vučić a legmegfelelőbb személy arra, hogy feloldja a szerbek és a koszovói albánok közötti konfliktust – merthogy maga is a konfliktus része volt, és még talán ma is az: miközben a jelenlegi „geopolitikai konstelláció” sem a legmegfelelőbb arra, hogy a Nyugat most fejezze be „koszovói nagy művét”.

Erről még hosszan lehetne beszélni, de nézzük inkább azt, hogy mi történt szerdán, és hogy miként kezdődött meg „Szerbia wagnerozása”.

Most még csak melegítenek

Szerbiában két napos nemzeti ünnep van, az első szerb felkelés és az első szerb alkotmány okán, amiből következik, hogy két munkaszüneti nap követi egymást, ami kitűnő lehetőséget kínál(t) minden szabadnapos őrültek, hogy egy eldöntse a világ sorsát, főleg ha elhiszi magáról, hogy világmegváltó tettekre képes.

A belgrádi félliberális Blic már napközben azt jósolta, hogy a „szerbiai oroszbarát szélsőséges és klerofasiszta szervezetek”, amelyek tagjai a hírhedt Wagner zsoldoscsoport megszállottjai, a szerda estét arra használják fel, hogy az elnöki hivatal előtt tobzódjanak.

Wagnerozás: Koszovó Szerbia szíve – olvasható a transzparensen

A demonstrációt a BALK olvasói számára sem ismeretlen Népi Járőrség szervezte, amelynek vezetője Damjan Knežević, különböző RT-produkciókban (Russia Today) uszított már, és egyúttal bejáratos a szentpétervári Wagner-központba is, ráadásul más orosz helyszíneken is ócsárolta már a belgrádi vezetést, és személyesen Vučić elnököt.

Az előbb említett „Blic” úgy értesült, hogy a szervezők elképzelése szerint a szerdai találkozó akár nagyobb méretű zavargások előzménye is lehet, amelyeket szerb szélsőjobbos nacionalista csoportok igyekeznek előidézni február 24-ig , vagyis az Ukrajna elleni orosz invázió/agresszió első évfordulójáig.

A szerb hírportál úgy tudja, hogy az orosz invázió napján – vagyis február 24-én – Belgrádban a szélsőjobb Oroszországot támogató nagygyűlést szervez, amelytől az demonstráció előkészítésében résztvevő csoportok azt várják, hogy „masszív lesz, és több embert vonz majd be, nem csak azoknak a szervezeteknek a tagjait”, akik a szerdai akció során ápolták magukban a nemzeti gyűlöletet.

Távcsöves puska az ülés alatt

A szerda esti (február 15-i) csődület tehát csak amolyan melegítés volt: a mostani megmozdulás során Damjan Knežević „népi járőreihez” csatlakoztak ugyan más ideológiák követői is, de még mielőtt belemélyednék a belgrádi események ismertetésébe, nézzük, hogy mi történt Kamanc (Sremska Kamenica) környékén.

A szerbiai Biztonsági Tájékoztatási Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) által megtámogatott szerbiai rendőrség a Belgrádba vezető úton őrizetbe vette Dejan Bobočeket, a Népi Járőrség szélsőjobboldali csoport bácspalánkai (Bačka Palanka) tagját, aki egy hölgyutas társaságában a szerb főváros felé autózott.

Wagnerozás: A távcsöves puska, amellyel Belgrádba indultak vadászni (Forrás: Twitter)

A rendőrök az autó átkutatása során egy lepedőd csavart távcsöves puskát és öt darab golyót találtak. Itt el kell mondani, hogy a rendőrök pontosan tudták, hogy mit keresnek, a BIA ugyanis levideózta azt a pillanatot, amikor Boboček betette a fegyvert az autóba.

A szerbiai belügyminisztérium azt gyanítja, hogy a szóban forgó két személy édeskettesben a szerb elnöki hivatal épülete előtti „nyilvános összejövetelre igyekezett”, ami könnyen hihető, a Blic szerint ugyanis Boboček rendkívül közeli kapcsolatot tart fenn a Népi Járőrség előbb már említett vezetőjével, Damjan Kneževićtyel.

Boboček előállítása után azzal védekezett, hogy a távcsöves puska a vadászfelszerelésének a része, arról viszont nem érkeztek információk, hogy kit akart levadászni Belgrádban.

Az esettel kapcsolatban az egyre inkább pártkatonává silányuló Ana Brnabić szerb miniszterelnök a Twitteren elővette a régi slágert, amely szerint megint valaki, ezúttal például a bácspalánkai „népi járőr” a szerb elnök életére akart törni. Akármennyire is elcsépelt ez a sláger, most nem mondanánk, hogy nincs némi valóságalapja.

Golyók helyett tojásokat vetettek be

A szerbiai parlament és az elnöki hivatal közötti Úttörő parkban (Pionirski park) este hat óra körül mintegy ezer ember gyűlt össze a „Stop az árulásnak” elnevezésű nagygyűlésen, amelynek vezérszónoka a már említett Damjan Knežević volt.

A Népi Járőrség vezetője azt mondta az egybegyűlteknek, hogy a szerb elnöknek le kellene mondania, vagy pedig módosítania kellene a Koszovóval kapcsolatos politikáját, miközben a tömeg Szerbia és Oroszország nevét skandálta (Srbija- Rusija).

Damjan Knežević a helyszínt felkereső külföldi újságíróknak angolul magyarázta el, hogy mi a teendő, és hogy ő az „orosz javaslatot” preferálja a francia-német kezdeményezéssel szemben, ezért semmi szükség a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására, merthogy Koszovó egyébként is Szerbia része.

Konkrét orosz javaslatról ugyan nem tudni, ha csak nem tekintjük annak azt a miazmás felvetést, amelyet Alekszandr Bocan- Harcsenko orosz nagykövet a napokban vázolt fel a belgrádi Beta hírügynökségnek adott interjújában, miszerint a koszovói kérdést majd azután oldják meg, hogy Oroszország megnyeri a Nyugat elleni háborút, amely Ukrajna területén folyik, akkor ugyanis egészen mások lesznek a geostratégiai körülmények.

A belgrádi szélsőjobbos nagygyűlésen elhangzott az is, hogy a koszovói helyzettel kapcsolatban meg kellene hallgatni a Szerb Ortodox Egyház véleményét is.

Az egyébként előfordulhat, hogy az egyházi vezetés neheztel a kormányra és esetleg magára Vučić elnökre is, aki a korábbiaktól eltérően most „mintha némileg mellőzte volna a pópákat”, vagy ha esetleg ez nincs is így, az teljesen világos, hogy a szélsőjobbnak ezzel a felvetéssel az a szándéka, hogy szembe fordítsa egymással az állami és egyházi vezetést.

Wagnerozás: Rendőrök védik a szerb elnöki palota bejáratát, amelyet a tüntetők tojásokkal dobáltak meg

A nagygyűlést követően a szerb szélsőjobbos erők ledöntötték a szerb elnöki palota körüli kerítést, és a bejárat felé indultak azt kiáltozva, hogy hol van Vučić, és hogy árulás, árulás, de végül nem hatoltak be az épületbe, csak tojással dobálták meg a bejáratot, ha már a rendőrök délután einstandolták tőlük a távcsöves puskát.

A történtek miatt a szerb elnök sürgősen összehívta a szerb rendőrség, és mindhárom szerb titkosszolgálat vezetőit (két katonai és egy civil szolgálatról van szó).

Vučić a találkozó után úgy fogalmazott, hogy mindenkit felelősségre vonnak, akik gyilkosságokkal, zavargásokkal és emberek bántalmazásával fenyegetődztek.

Hasonlóan nyilatkozott Nenad Stefanović belgrádi főügyész is, aki közölte, hogy az ügyészség büntetőeljárást indít mindazok ellen, akik a legmagasabb állami tisztségviselőket fenyegetik, és azoknak a szélsőségeseknek is felelniük kell, akik veszélyeztetik az állampolgárok biztonságát.

A szerb elnök és Wagnerék

A szerb elnök az esti felfordulást követően megjelent a kormánypolitikusok fészkének számító Pink Televízió képernyőjén, és kijelentette, hogy „sajnos, vannak, akik úgy gondolják, hogy az erőszakkal bármit is elérhetnek”.

Vučić ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a szerda esti tüntetés résztvevői őt is halálosam megfenyegették, ha elfogadja a koszovói helyzet rendezésére vonatkozó európai tervet.

– Nem tudom, hogy oroszbarát személyek-e, de azt tudom, hogy szerbellenesek. Ahhoz, hogy valaki más népet szeressen, először a saját népét kell szeretnie, és nem a másokhoz fűződő kapcsolataival kell dicsekedni, miközben a saját népe és a saját hazája ellen dolgozik

– jelentette ki a szerb államfő, aki talán most először nyilvánosan is kiejtette a Wagner Csoport nevét.

– Nincs szükségem senkire sem a Wagnertől, aki megveregeti a vállam, és elmagyarázza, mit tehetek, és mit tehetek. Nekem elég, ha hiszek abban, hogy mi az igazság, és mi a legjobb Szerbia számára

– mondta Vučić elnök, aki ezáltal maga sem tagadta, hogy Szerbiában jelen van a Wagner Csoport, vagy legalábbis vannak olyan személyek, akik által megpróbál nyomást gyakorolni a belgrádi vezetésre.

– Csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy valótlan állításaikkal, brutális hazugságaikkal megbuktathatják Szerbiát, akik azt hiszik, hogy néhány fegyverrel, valamilyen idegen országban fennálló kapcsolataikkal lerombolhatnak egy komoly államot. Soha nem tudják legyőzni Szerbiát abból a pénzből, amit többnyire cashben kapnak néhány külfölditől nagy hazaszeretetük okán

– nyilatkozta a szerb elnök, aki még hozzátette, hogy a szerb állam nem engedi meg, hogy akár nyugatról, akár keletről érkező erőszakos személyek veszélybe sodorják az ország integritását és alkotmányos rendjét.

Mindezek után vissza is jutottunk ahhoz a cikk elején kifejtett tézisünkhöz, amely szerint Moszkva kétszínű politikát folytat Belgráddal szemben, hivatalosan, diplomáciai szinten simogatja és magához édesgeti a szerb vezetést, miközben más csatornákon keresztül súlyosan fenyegeti Belgrádot, amiből az következik, hogy folyamatban van Szerbia „megwagnerozása”.