Horvátország
ZOKI BOND A SZOMSZÉDBAN: Milanović tavalyelőtt még bohócnak nevezte Orbánt

Mint ezt a magyar média jobbára az MTI jelentését közölve hírül adta, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, Budapestre látogatott, ahol a Sándor-palotában Novák Katalin magyar elnök fogadta. Ez annyiban tartozik a BALK-ra, hogy ismertesse az olvasókkal azokat a részleteket, amelyek a magyarországi hírekből kimaradtak. Merthogy a horvát elnök korábban ambivalens kijelentéseket tett Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatban. Amire mi még emlékszünk, mivel nálunk az írás megmarad, máshol meg a szó elszáll.
Olajbogyó a vodka-martiniban
Aki emlékszik James Bond kedvenc italára, amelyet mindig keverve, és nem összerázva kér, az tudja, hogy a martini a kánon szerint a száraz olasz ürmösbor mellett gint tartalmaz, és két dolog kerülhet bele: vagy pici savanyított gyöngyhagyma, vagy olajbogyó, mindkettő elegáns szurkapiszkára tűzve, hogy ne kelljen kézzel kihalászni az italból.
Ahogy “romlásnak indult a nyugati világ”, Amerikában feltalálták a vodka-martinit, nem is sejtve, hogy egykor milyen stílusos lesz. Mert Zoki Bondhoz egyértelműen a vodka-martini illik jobban, olajbogyóval. A vodka itt az oroszokat jelképezi, míg az olajbogyó a mediterrán kultúrát, amelynek Horvátország is az egyik leágazása.

KÉZ A KÉZBEN: Zoki Bond és Novák Katalin
Zoki Bond szépeket mondott a magyar köztársaságielnök-asszonynak. Azzal kezdte, hogy Magyarország Horvátország jó szomszédja. A történelem folyamán voltak kisebb nézeteltérések, de Magyarország soha nem támadta meg Horvátországot, inkább segítette, ha segítségre volt szüksége, mint legutóbb a horvát-szerb háborúban.
Hogy a ma divatos szófordulattal éljünk, Antall József annakidején úgy határozott, hogy a történelem “jó oldalára” áll, és – valószínűleg Graham Greene Havannai emberünk című regényétől inspirálva – több részletben tízezer Kalasnyikov típusú géppisztolyt küldött Horvátországnak Rakéta porszívónak álcázva.
Milanović szerint a magyar segítség részarányosan a legnagyobb volt.
A horvát elnök az INA-MOL sztorit egyszerűen lesöpörte az asztalról, mondván, hogy itt nincs semmilyen új fejlemény, nincs miről beszélni. Viszont annál inkább volt mit mondania a kisebbségvédelemről, különösen az időszerű ukrán-magyar disputára való tekintettel.
Az N1-es televíziónak nyilatkozva, a horvát elnök felhívta a figyelmet a dicső horvát múltra, amikor az újdonsült ország háborúban állt, miután egy nála erősebb ellenség támadta meg.
– nyilatkozta Milanović, alias Zoki Bond, aki ugyan beismerte, hogy ezt néha kicsit a nemzetközi közösség nyomására tették.
Kapcsolódó cikk
MÁR NEM ÍRNAK CIRILLÜL: Vukováron eltörölték a kétnyelvűséget
– kérdezte a horvát elnök. És ez lenne az olajbogyó vagy a savanyított gyöngyhagyma a vodka-martiniban.
Horvátországban élő, egykori vajdasági magyarként tanúsíthatom, nekünk soha nem volt bajunk a horvát kormánnyal, állami szervekkel, sőt a szomszédjainkkal sem nagyon.
Az ukránok nagyon bután csinálják, az EU nemkülönben, mert itt nem arról van szó, amit a magyar sajtóban idézett Mykola Siruk katonai elemző mondott, hogy “Orbán Viktor magyar miniszterelnök aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért”. Siruk szerint senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy “tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul”.

Vajon Zoki Bond járt Cérnán?
De öntsünk tiszta martinit a pohárba! Itt inkább arról van szó, hogy a magyarok ne tanuljanak meg magyarul, hanem legyenek “jó ukránok”, mint a többiek. A kisebbségi ember a környezet nyelvét még akkor is megtanulja, ha ezt nem ambicionálja különösképpen, ezt persze azok nem értik, felfogni sem tudják, akik soha nem éltek kisebbségben.
Mondjuk, én gyermekkoromban, az utcán, játék közben tanultam meg szerbül, illetve huszonévvel később, kemény másfél éves munkával horvátul (azóta már nem csak a zágrábi nyelvjárást sajátítottam el, de a cérnai, szlavóniai tájszólást is).
A baj mindig az anyanyelvvel van, különösen azokon a helyeken, ahol nincs magyar iskola, magyar pap. Az ukránok jelenleg a magyarokkal és az oroszokkal problémáznak, de ebből egyenesen következik, hogy esetleg később az ukrajnai lengyel, román, stb. kisebbségek sem számíthatnak semmi jóra. De ne legyen így!
Mint ezt éppen a horvát példán láthattuk, a haza védelmének semmi köze sincs a kisebbségi jogok betartásához, még akkor sem, ha az ellenség, azaz a szerbek kisebbségi jogairól van szó, bár ezt időnként Horvátországban is elfelejtik, lásd a legfrissebb vukovári példát, miután mindig lesznek “hazafias fiúk”, akik gondoskodnak arról, hogy a kisebbségek ne érezzék jól magukat.
Pár szó a “proxy” háborúról
Milanović ugyanakkor pedzegette, hogy ellenzi Magyarország brüsszeli egzercíroztatását.
– jelentette ki Milanović, és példának a lengyeleket hozta fel, akik ugyan a háború miatt most “jó fiúkká” váltak, de véleménye szerint nem kell sokat várni arra, hogy ismét napirendre kerüljenek.
Végül a sokat támadott, Lavrov orosz külügyminiszter által viszont nyilvános dicséretben részesített nyilatkozatáról is szólt pár szót.
– mondta Milanović, majd Zoki Bondként hozzátette:

Zoki Bond az általa korábban bohócnak nevezett Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt (Forrás: MTI, Screenshot)
A horvát elnök a cikk keletkezésének időpontjában éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel vacsorázott, holnap-holnapután talán erről is megtudunk majd valami érdemlegeset, miután ők ketten leginkább evés közben szeretnek beszélgetni, valahol Magyarországon, vagy éppen a “Pokoli szigeteken”, amiről a sajtót nemigen tájékoztatják, pedig érdekelne bennünket, hogy a martinit savanyított gyöngyhagymával vagy olajbogyóval szolgálták-e fel nekik.
Kapcsolódó cikk
De nem volt mindig ekkora a barátság.
Zoki Bond, az “igazság bajnokaként”, 2021 nyarán azt mondta, hogy Magyarországot ma (2021-ben) a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele, majd a mostanában az Európai Parlament által is gyakran elővett Várhelyit emlegetve megjegyezte, hogy az Európai Bizottságba “mindenféle silány kishal kerül”.
– mondta akkor a magát “karakteres elnökként” meghatározó Zoki Bond, aki tőlünk “lehengerlő stílusa miatt” kapta ezt a nevet. Egyszer azonban a horvát államfő megfogadta, hogy ezentúl “ügyel arra, amit mond”.
Nem sokkal később azonban úgy fogalmazott, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség egykori bosnyák tagja “a mudzsahedinek hosztesze volt” Zenicában, majd egy kanyarral kitért a magyar miniszterelnökre is.
Kellemes hétvégét kívánunk! És csirió!
Horvátország
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet

Zoran Milanović megint olyat mondott, ami a “politikai Nyugaton” kiverte a biztosítékot, és amit csak Moszkvában szeretnek hallani, Ukrajnában viszont egyáltalán nem. A horvát elnök legutóbbi, igencsak “zokibondos” kijelentése, miszerint “Koszovót a Nyugat elrabolta Szerbiától”, a “Krím félsziget pedig soha többé nem lesz Ukrajna része”, Milanović nyilatkozatainak újabb díszítő eleme, amely csak azokat dühíti, akik abból indulnak ki, hogy az élet, vagy a háború egy sakkjátszma, amelyben csak fehér és fekete figurák vannak. Ugyanakkor a nyughatatlan Zoki Bond üzenetei már régen nem Koszovónak és Szerbiának, vagy Ukrajnának és Oroszországnak szólnak, hanem a horvát közvéleménynek, ezen nyilatkozatok által teszi ugyanis magát észrevehetővé, miután az elnöki felhatalmazások nem túl nagy mozgásteret biztosítanak számára.
Zoki Bond ismét akcióban
Az általunk gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök ismét akcióba lépett, vagy ahogy a cikk címében fogalmaztunk, megint kiverte a biztosítékot.
Milanović a korábban földrengés, a kilencvenes években pedig háború sújtotta Petrinyában (horvátul Petrinja) szónokolt a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján, és tette közkincsé, sőt a szájhagyomány által terjedő “horvát & világörökség részévé” a két inkriminált mondatot, illetve gondolatfoszlányt.

A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot (Forrás: Nova TV)
– fogalmazott a horvát elnök, és hozzáette, hogy valójában nem a koszovói kérdéséről beszél, hanem arról a koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az “bűncselekmény”.
Aligha lehet félreérteni a célzást, az bizonyára a “politikai Nyugat” vezető országának, a Egyesült Államoknak szólt, amelynek a koszovói megbízottjai éppen a napokban vetették papírra, illetve a számítógépek képernyőjére, hogy Koszovó “legközelebbi barátjának és szövetségesekének” tekintik magukat.
Kapcsolódó cikk
UKRAJNA ELLENSÉGE LETT: Feketelistára tette a horvát elnököt az ukrán szélsőséges Mirotvorec Központ
– jelentette ki a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a horvátok nem gyűlölték annyira a szerbeket, mint amennyire “ezek ott fönt gyűlölik az oroszokat”.
Zoki Bond jövőlátásáról is tanúbizonyságot tett, mivel megjósolta, hogy “a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.
– magyarázta a horvát elnök, hogy mekkora különbségek vannak közte és az oroszok között – és hogy szerinte mi az oroszok érdeke.
Akik a történelem jó oldalára “estek”
Horvátországban azzal reklámozzák az Argeta tyúkpástétomot, hogy a kenyér jó oldala (dobra strana kruha). Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostanában azt kezdte hirdetni magáról, hogy ő pedig “a történelem jó oldala”, amiből következik, hogy akik nem úgy gondolják, mint ő, azokat szépen felcímkézik.
Ebben az olvasatban az élet, a politika és a háború valóban olyan mint egy sakkjátszma, amelyen a fehér oldalon álló huszárok Argeta tyúkpástétommal kent kenyeret esznek, a rossz oldalon állók pedig az ukrajnai sárban dagonyáznak.
– mondta Plenki (Plenx), aki ezáltal némileg fényezte a horvát kormánypártot, majd megjegyezte, hogy az elnöki álláspont nem esik egybe a horvát külpolitika törekvéseivel, de egyúttal azt is megmutatta, hogy melyik oldalon osztják a pástétomos kenyeret.
– jelentette ki a horvát miniszterelnök, kijelölve a jó oldal helyét a sakktáblán.
A Horvát Demokratikus Közösség is reagált Zoki Bond nyilatkozatára, és megjegyezte, hogy “amikor Putyin védelméről van szó, akkor Milanovićnak nem okoz gondot, hogy szégyent hozzon magára, és vitába szálljon a szövetségeseivel”.
A HDZ közleménye szerint ebben a “kicsik” továbbra is szó nélkül követik őt. A “kicsik” szó minden bizonnyal a “káriesz kicsinyeire” történő utalás.
A “káriesz egyik kicsinye” is elítélte a horvát elnököt
A horvát miniszterelnök két héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy a Most (Híd) képviselőjét, Nikola Grmoját és a hozzá hasonlókat, mondjuk Peđa Grbin szociáldemokrata vezetőt, akit a HDZ közleménye néven is nevez, a kormányban csak a “káriesz kicsinyeiként” emlegetik.
Plenković akkor Grbint is és Grmoját is szinte egy kalap alá vette Milanović államfővel, akivel együtt ők sem állnak a történelem jó oldalán.
A jelek szerint azonban Grmoja az uzsonnaszünetig javítani akart a bizonyítványán, ezért ő is elítélte a horvát elnököt.

Nikola Grmoja, a káriesz egyik kicsinye (Forrás: Nova TV, screenshot)
– üzente a “történelem jó oldala felé kacsingatva” Zoki Bondnak a most éppen ellenzéki Grmoja.
Miután a horvát elnök részéről nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilatkozata kiverete a biztosítékot, ezért a horvát Szociáldemokrata Párt álláspontja már korábbról ismert.
Peđa Grbin, a legnagyobb horvát ellenzéki párt vezetője, aki szintén a “káriesz társaság tagja”, tíz nappal ezelőtt (január 22-án) úgy írta le Milanović Ukrajna iránti politikáját, hogy az államfő szerint Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél.
Ehhez hozzátette, hogy a szociáldemokraták vezetőjeként semmi okát sem látják annak, hogy miért ne támogatnák Milanovićot a horvát elnöki poszt újbóli megszerzésében.
A legújabb közvéleménykutatásokból arra lehet következtetni, hogy Milanović taktikája bevált, a nevét sokszor emlegetik a történelem rossz és jó oldalán, és ami még ennél is fontosabb, gyakran kezdődnek vele a horvát televíziók híradói.
A zágrábi Nova Televízió egy héttel ezelőtt tette közzé a “cro-barométer” néven ismert közvéleménykutatását, amely szerint – nyilván a gyakori szereplésnek is köszönhetően -, a horvát elnök igencsak jó pozíciókból mehetne neki a következő elnökválasztásnak, ha azokat most tartanák, a pozitív kedveltségi listát ugyanis vezeti, a legkevésbé szimpatikus öt politikus közé pedig be sem került.
Kit szeretnek a horvátok és kit nem?
Alább látható a zágrábi Nova TV által készített “cro-barométer”, a felső sorban az öt leginkább kedvelt politikus látható, ezen Zoki Bond az első helyet foglalja el.
Az alsó sorban látható az öt legkevésbé kedvelt horvátországi politikus, megjegyzendő, hogy ezen a listán az első helyet Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője foglalja el, messze leszakadva tőle a “horvát mezőny”, amelyben Milanović nem szerepel, sem dobogós, sem listás nem lett.
Szerbia
“Nemzeti front” létrehozását kezdeményezi 3 erősen jobboldali szerbiai párt

Nemzeti Front létrehozását fontolgatják a kormányzó Szerb Haladó Párttól is jobbra lévő szerb parlamenti pártok, amelyeket egy paraszthajszál választ el a szélsőjobbtól. A tervezett Nemzeti Front gerincét az utóbbi időben szorosan együttműködő NADA (Remény) szerb koalíció, valamint a Zavetnici (Védelmezők) és a Dveri (Ajtó, régies) párt adja. Ehhez a társasághoz csatlakozott a Mozgalom a Koszovó és Metóhia Védelméért (Pokreta za odbranu KiM ) és a Szerb fiatalok Kosmetért (Srpska omladina za Kosmet, a Kosmet a Koszovó és Metóhia rövidítése) nevet viselő politikai szervezet.
A szerbek “igába hajtása”
A szerb nacionalista társaság a szombati napot arra használta ki, hogy a szerbiai elnöki palota előtt demonstráljon a koszovói kérdés megoldására irányuló francia-német terv elutasítását követelve, amit úgy ítéltek meg, hogy az “Szerbiai kapitulációjának a terve”.
A NADA szerb koalícióhoz tartozó Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS, nem keverendő össze a liberális Demokrata Párttal!) elnöke kijelentette, hogy a francia-német tervet sürgősen, határozottan és teljes egészében el kell utasítani, mert az Koszovó feladásáról és a szerbek “végső leigázásáról” szól.
– mondta Jovanović, aki szerint Koszovó feladása utána a “következő áldozat” a boszniai Szerb Köztársaság lenne, majd “tovább mennének államunk és nemzeti lényünk megcsonkításában”.

Három erősen nemzeti párt vezetője és sok zászló (Forrás: Blic)
Jovanović a szerb elnökhöz hasonlóan “bújtatott alanyt” használt, a jelek szerint ez a “ragozás” divat a szerb jobboldal körében.
A szerb “nacionalista demokrata” azt is elmondta, hogy a fent felsorolt pártok és szervezetek hétfőtől akcióznak, vagyis újabb megmozdulásokat terveznek.
Milica Đurđević Stamenkovski a Zavetnici Szerb Párt elnöke kijelentette: azért vonultak ki a szerbiai elnöki palota elé, hogy ismételten felszólítsák Szerbia elnökét, hogy utasítsa el a nyugati “ultimátumot”, védje meg az alkotmányt és tartsa magát a szerb nép többségi akaratához.
– jelentette ki a szerb “Nemzeti Amazon”, mert hogy az alkotmány védelmét ők nem párt-, hanem nemzeti ügynek tekintik.
Đurđević Stamenkovski azért ennyire alkotmány- & törvénytisztelő személyiség, mert Szerbia alapokmánya kimondja, hogy Koszovó Szerbia része.
A Harcias Amazon jogkövető magatartást tanúsított azzal a nyilatkozatával is, hogy nekik nem céljuk senki megbuktatása sem, mert tudják, hogy a hatalom a választásokon elnyert bizalommal szerezhető meg. Talán ez az egyetlen állásfoglalása választja el a Zavetnici vezetőjét a klasszikus értelemben vett szélsőjobbtól.
– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel is bizonyította, hogy csakis az amazonokra jellemző halált megvető bátorsággal verte/áldotta meg a sors.
Nagy nemzeti összeborulás
A csoport legtapasztaltabb politikusa Boško Obradović, a Dveri vezetője, aki szerint amit most látunk, az egy nagy “nemzeti front” kialakításának a kezdete “Koszovó és Metóhia megőrzésének és védelmének” részeként.
Számára nem az az igazi kérdés, hogy milyen következményekkel jár, ha Szerbia nem írja alá a francia-német javaslatot, hanem éppenséggel az, hogy milyen következményekkel jár, ha aláírja a felkínált tervet.
– állapította meg a szófacsarásban már régóta jártas szerb politikus, akinek az ajtaja nagyon, de nagyon jobbra nyílik, és aki “képletesen szólva” szintén a francia-német, illetve a nyugati terv elutasítására szólított fel.
Obradović meg is adta az általa felvetett dilemmára a “magától értetődő választ”, miszerint a francia-német terv aláírása nem lehet megoldás, mert azáltal Szerbia lemond arról, hogy meghiúsítsa a “hamis koszovói állam” felvételét a nemzetközi szervezetekbe, mindenekelőtt pedig az ENSZ-be.
Amikor a haladók jobbra támadnak ki
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szerb kormány kihelyezett részlegének számító Pink Televízió a napokban nekiment a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő erők vezetőinek, akiknek a nemzeti öntudatát amiatt becsmérelte, hogy egyik legutóbbi találkozójukon horvát ásványvizet ittak. Vagy nem ittak. De maradjunk annál a változatnál, ami a Pink kiindulópontja volt!

A Pink Televízió nemzeti híradója a nemzetietlen horvát ásványvízbe kötött bele (Forrás: Screenshot)
Az említett televízió tudósítás is szentelt a horvát ásványvíznek, a riportban gúnyosan megjegyezte, hogy a szerb nemzeti erők “régi szerb szokás szerint” horvát ásványvizet isznak. Ezzel kapcsolatban megszólították az Infromer egy kis uszításra mindig kész főszerkesztőjét, aki nem akarata kimondani a tudósításban emlegetett Jana ásványvíz nevét, de azért “jól informáltnak” bizonyult.
– jelentette ki Dragan J. Vučićević, az Informer főszerkesztője, aki majdnem annyiszor jelenik meg a Pink Televízió képernyőjén, mint a szerb elnök, pedig ez ebben nehéz vele versenyezni.
Vučićević szerint a horvát ásványvíz fogyasztása is bizonyíték arra, hogy mennyire “romlott, rosszindulatú és képmutató” a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő ellenzék, amely a Nyugat által Szerbiára kényszerített káoszt arra használja fel, hogy erőszakkal ragadja magához a hatalmat.
A szerb szélsőjobb gyalázásába a Pink bevonta Saša Milovanovićot, a magát függetlennek tartó Srpski Telegraf és a Republika.rs igazgatóját és társtulajdonosát is, aki szerint, azok a “patrióták”, akik horvát vizet isznak, nem törődnek a nemzeti érdekekkel.
Horvátország
IRINA VU: Négy horvát tengerész ellen tettek feljelentést az orosz jacht miatt

A horvát lapok szombaton (január 28-án) hozták nyilvánosságra azt a rendőrségi közleményt, amely az orosz elnök egyik oligarchájának a jachtjával kapcsolatos. A horvát állam tavaly márciusban foglalta le Aliser Uszmanov üzbég származású oroszországi oligarcha jachtját, amely a Murter szigetén lévő Betina üdülőfalunál vesztegelt egy ideig, majd kereket, vagyis inkább kötelet oldott. A tulajdonlás kérdése – mint ilyenkor lenni szokott – eléggé bonyolult, és sok adóparadicsomon átívelő, mint az majd alább kiderül. Az Uszmanov feleségének nevét viselő Irina VU egyébként egy 35 méter hosszú jacht, értékét ötmillió euróra becsülik.
Feljelentés az Irina VU miatt
A rendőrségi közlemény szerint a horvát zászló alatt közlekedő jacht 2022 októberében hagyta el a horvát felségvizeket, és mint arról a BALK korábban beszámolt, Törökországban kötött ki.
Tengerészeti portálok szerint az Irina VU október kilencedik kelt útra, és két nappal később érkezett meg a törökországi Didim kikötőjébe, ahol jelenleg is horgonyoz.
A szóban forgó jachtra a tulajdon használatát korlátozó nemzetközi intézkedés vonatkozik, amely alapján nem hagyhatta volna el a Murter szigetén lévő betinai hajógyárat, ahonnan a horvát legénység közreműködésével hajózott ki.
A most közzétett közlemény szerint a rendőrség befejezte a bűnügyi nyomozást négy horvát állampolgár ellen, miután nemrég kiderült, hogy az orosz luxusjacht eltűnt a betinai kikötőből.
A nyomozást a Split-Dalmáciai Rendőrkapitányság, valamint a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság folytatta le, lezárását követően pedig négy személy ellen tettek feljelentést a nemzetközi korlátozásokról szóló törvény 15. cikkelyében foglalt bűncselekmény elkövetése miatt.

Irina jachtja (Forrás: SuperYacht Times)
A közlemény szerint a nyomozás során bizonyítást nyert, hogy az elsőrangú vádlott egy 58 éves kapitány, akinek a nevét nem közölték, ahogy a többiét sem, és aki a lefoglalt vagyonnal való rendelkezés korlátozását célzó nemzetközi intézkedések végrehajtásáról szóló korábban kézbesített rendelkezés ellenére megszervezte az Irina VU kihajózását, amihez legénységet is toborzott.
A legénységet a másodfokon gyanúsított 35 éves kapitány, valamint egy 50 éves férfi és egy 34 éves nő alkotta, továbbá még két személy, akik nem értesültek a korlátozó intézkedésekről, vagyis a hajó “megszankcionálásáról”, így az szerepük valószínűleg enyhébb elbírálást nyert.
A fent említett legénység 2022 októberében kivitte az orosz tulajdonban lévő hajót a nemzetközi vizekre, holott a szóban forgó jachtra vonatkozott egy vagyonelidegenítést korlátozó nemzetközi intézkedés, amely szerint nem hagyhatták volna el a Murter szigetén lévő Betina Hajógyár kikötőjét.
A nyomozás befejezése után a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság a négy gyanúsítottat őrizeti felügyelet alá helyezte, és büntetőfeljelentést tett ellenük a šibeniki ügyészségen, valószínűleg nekik kell “elvinniük a balhét”, pedig felelősök a “felsőbb körökben” is netalán előfordulhatnak.
Biztonsági mulasztás
A horvát sajtó korábban arról írt, hogy “hihetetlen biztonsági mulasztás” történt Murter szigetén, miután eltűnt az Irina VU nevet viselő Sunseeker 115 típusú sportjacht, amely egy Aliser Uszmanov és Irina Uszmanova birtokában lévő cég tulajdona, de majd mint látni fogjuk, ez nem ennyire egyszerű.
A történet attól válik igazán bizarrá, vagyis még bizarrabbá, hogy nemrégiben egy majdnem ugyanolyan jacht érkezett a betinai kikötőbe, mint az Irina VU, amivel az elkövetők állítólag meg akarták téveszteni a hatóságokat és a nyilvánosságot, vagyis egy “Patyomkin-jachttal” kívánták színlelni, hogy az Irina VU még mindig oda van kikötve.
Kapcsolódó cikk
LOVAK KÖZÖTT A GYEPLŐ: A horvát titkosszolgálatok (SOA, VSOA) irányelvek nélkül működnek
Kérdés, hogy az ügyben történik-e egyéb feljelentés is, miután az egész rendszer csődöt mondott a betinai hajógyártól a legfelsőbb szervekig, nem véletlenül vonták be az ügy kivizsgálásába a horvát titkosszolgálatot (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) is, de erről végképp nem lehet tudni semmit sem.
Egy horvát biztonsági szakértő szerint a horvát minisztériumok közötti kommunikációs zavar miatt “lóghatott meg” a jacht a betinai kikötőből.
Tonći Prodan véleménye szerint előfordulhat, hogy a tengerügyi minisztérium nem tájékoztatta a belügyminisztériumot, illetve a parti őrséget, hogy “vegye őrizetbe” a hajót, vagyis hogy tartsa rajta a szemét.
Oleg Butković, tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter január közepén megerősítette az orosz jacht rejtélyes eltűnéséről szóló információkat, de “első nekifutásra” azon kívül nemigen kívánt többet mondani, minthogy tud az ügyről.
Némileg bőbeszédűbb volt Alen Gospočić, aki az említett minisztériumot képviseli a szankciók ellenőrzésével és végrehajtásával foglalkozó bizottságban, és aki a zágrábi Večernji listnek nyilatkozva elmondta, hogy összesen öt olyan jacht horgonyos a horvát partoknál, amelyek tulajdonosai az orosz elnök környezetéhez tartoznak.
– mondta akkor Gospočić, aki kitért arra is, hogy ők csak az ingatlanok felderítéséért és lezárásáért felelősek, és nem rendelkeznek biztonsági őrökkel, akik a nap 24 órájában felügyeljék, vagyis őrizzék az elkobzott vagyont.
– monda a minisztériumi alkalmazott, aki biztosat ugyan nem tudott mondani, de feltételezte, hogy egy összehangolt éjszakai akcióról van szó.
– tette még hozzá Gospočić a titokzatos jachttal, és annak még titokaztosabb eltűnésével kapcsolatban.
Az Uszmanov család és Horvátország
A 2012-ben készült és Splitben regisztrált Irina VU a tulajdonosi adatok alapján elég kalandos utat járt be, nem a tengeren, hanem a tulajdoni lapokon, ezért nem könnyű kibogozni, hogy valójában ki is a valódi tulajdonos, és hogy a jacht milyen célokat szolgált.

Az Oštro horvát oknyomozó hírportál szerint a jacht a Leraux nevet viselő horvát cég tulajdonában volt, amelyet viszont a Cipruson bejegyzett Leraux Investment birtokolt. Négy évvel később átment a szintén ciprusi Leraux Yachts Leasing birtokába, egy év múlva viszont már a brit koronához tartozó Kajmán-szigeteken bejegyzett Leraux Yachts lett a tulajdonos, az említett cégek közül egyik-másik már meg is szűnt, mint az a ciprusi cégjegyzékből kitűnik.
De ezt még lehet tovább bonyolítani azzal, hogy a Leraux Yachts Leasing, amely 2015 és 2016 között volt a “boldog tulajdonos”, a Leraux Holdings birtokában volt, amely felett korábban a Leraux Investments diszponált, ma viszont már a Man-szigetén bejegyzett Bridgewater alá került, amely a Leraux Trust megbízottja, és valahol itt zárul be a kör, merthogy a Panama Papírok (iratok, akták, kinek hogy tetszik) szerint Irina Uszmanovával hozható összefüggésbe.
A horvát nyilvántartás szerint a Leraux Holdings végső tulajdonosa is Uszmanov (volt) felesége, a (volt) férjéhez hasonlóan üzbég származású Irina Alekszandrovna Viner, korábban Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova, tehát valószínűnek tűnik, hogy az övé az Irina VU nevet viselő jacht is, de oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy ki adta ki az utasítást a luxusjacht elkötésére a betinai kikötőből.
A részletekbe nem belemenve megjegyzendő, hogy Irina Uszmanova és (volt) férje Aliser Uszmanov szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Uszmanova a gimnasztika terén tüntette ki magát, az orosz ritmikus gimnasztika edzője, az orosz válogatott vezetőedzője, az Orosz Ritmikus Gimnasztika Szövetség elnöke címeket viselte. Egyes számítások szerint lányai 17 olimpiai arany- és ezüstérmet “szállítottak” Oroszországnak, és még sok érmet más versenyekről. Kegyetlen edzői módszereiről Marta Prus fogatott dokumentumfilmet “Over the Limit” címmel, amely itt nézhető meg.

Az Everton sereghajtó a Premier League-ban (Forrás: Twitter)
Uszmanov az orosz “Metaloinvest” kohászati cég tulajdonosa, de az ő kezében van a befolyásos internetes portál a “Komerszant”, valamint a legnagyobb orosz internetes levelezőcég, a “Mail.ru Group”, de köze volt az angol Arsenalhoz, mostanában pedig az Everton csapatához, az utóbbi tavaly márciusban függesztette fel kapcsolatait az Aliser Uszmanovhoz köthető orosz cégekkel. Bár ebben nem lehetünk teljesen biztosak, mert a Guardian egyik mostanában megjelent cikke szerint számos futballmenedzser azt állította, hogy tárgyalásokat folytatott az Evertonnál az immár szankcionált oligarcha, Alisher Usmanov jelenlétében.
Ami Horvátországot illeti, itt is vannak még érdekességek, amelyek szerint az Uszmanov-családot más szálak is kötik Horvátországhoz, Uszmanov nővérének nyaralója van a Pelješac-félszigeten, ahol erdőtulajdonos is, Irina Uszmanova pedig a tengerparti Orebićban működtetett egy nyaralót, ahol sporttevékenység is folyt.
A négy házból álló orebići központot a “Kisik” (Oxigén) nevet viselő cég vezette, amelynek a tulajdonosa a fent már említett Leraux Holdings, és általában azok az orosz lányok nyaraltak ott, akiknek Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova az edzője.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel
-
Szerbia5 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szerbia7 nap telt el azóta
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Elutasították a feljelentéseket az orosz nagykövet, a BIA igazgatója és a Népi Járőrség ellen
-
Szlovénia1 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Bosznia2 nap telt el azóta
Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját
-
Koszovó1 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le
-
Szerbia3 nap telt el azóta
“Nemzeti front” létrehozását kezdeményezi 3 erősen jobboldali szerbiai párt