Európai Unió
MILANOVIĆ: Magyarországot ma a brüsszeli repülőtérre sem engednék, nemhogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjenek vele

Zoran Milanović horvát elnök tavaly év eleji beiktatása óta most fogadott előszőr külföldi látogatót Sztevo Pendarovszki macedón elnök személyében. Az egyik fő téma természetesen Észak- Macedónia uniós csatlakozása volt, és ezzel kapcsolatban felmerült a magyar bővítési biztos személye, és ezzel kapcsolatosan Magyarország is. Milanović sokszor támadta már Magyarországot, viszont az utóbbi napokban nem csatlakozott „ahhoz a falkához„, amely elítélte a magyar vezetést az LMBT-törvény miatt.
„Silány kishalak”
A Szociáldemokrata Párt támogatásával hatalomra került Milanovićnak nincs szőr a nyelvén, amikor Magyarországról esik szó, a macedón elnök látogatása pedig kitűnő alkalom volt Magyarország felemlegetésére, főleg Várhelyi Olivér bővítési biztos közelmúltban tett nyilatkozatát követően, amely szerint az EU megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Albániával akkor is, ha a bolgár blokád miatt ezt Észak- Macedóniával nem tehetné meg.
A horvát elnök szerint ugyanakkor Magyarországnak a jelen állapotában erre nem lenne esélye.
– Magyarország ma nem tudna tárgyalásokat kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról, még a brüsszeli repülőtérre sem engednék be
– nyilatkozta a horvát elnök szerdán, hozzátéve ugyanakkor, hogy az európai intézmények továbbra is túllépik hatáskörüket Magyarországgal kapcsolatban.
– A bővítési biztos, aki véletlenül Magyarországról származik, és véletlenül Orbán küldte oda. És mindez véletlen
– jegyezte meg Milanović, aki szerint Várhelyi említett nyilatkozatával nem az Európai Bizottság álláspontját ismertette, a magyar bővítési biztos ugyanis egy (bizonyos) politikai opciót képvisel az Európai Bizottságban, és ez nem jó.
– Igyekszem a bizottságot nemzetek feletti testületnek tekinteni, amely ideális módon az európai értékek és az európai szerződések érdekében dolgozik, de ez nem így van. Mert mindenféle silány kishal kerül oda
– fejtette ki igencsak „plasztikusan” a véleményét a horvát elnök.
– Az az állam, ahonnan az említett biztos érkezik, ma egyáltalán kezdhetne-e tárgyalásokat az uniós tagságáról? Nos, nem engednék őket a brüsszeli repülőtérre sem
– mondta Milanović, aki úgy vélte, hogy Magyarországnak, de nem csak Magyarországnak, akadna problémája, ha most akarna tárgyalásokat kezdeni az uniós tagságról.
Az unió és a nemzeti szuverenitás
A horvát elnök ugyanakkor azt is megjegyezte: továbbra is vitatott, hogy Brüsszel és az Európai Bizottság „mennyire avatkozhat be a tagállamok belügyeibe.
– Azt hiszem, hogy még akkor is túllépik a határt, amikor Magyarországról van szó
– mondta Milanović, aki rámutatott, hogy az Európai Unió „nem egységes, nem volt, és nem is lesz az”, mivel „a nemzetek, vagyis a különbözőségek közössége”.
– Az Európai Unió régóta nem egységes értékeket képviselő közösség, hanem bizonyos hasonlóságok, közös nevezők, szükség esetén a legkisebb közös nevező mentén működik
– fogalmazta meg véleményét a horvát elnök, aki úgy vélte, hogy az Európai Uniónak „megvannak a maga korlátai”, vagyis nem lépheti túl a nemzetállamok és a nemzeti szuverenitás határait.
Kellenek muszlimok az EU-ban?
Milanović megjegyezte, hogy az uniós biztosokat a tagállamok delegálják, és ezúttal úgy tekint a kinevezett biztos (Várhelyi Olivér) kijelentésére, mint egy „olyan politika megnyilvánulására, amely nem kíván nagy számú muzulmán lakossággal rendelkező országokat az Európai Unióban”.
A horvát elnök, aki Edi Rama albán miniszterelnök nagy barátja, úgy vélte, hogy „Albánia jegelése” igazságtalan, és nem intelligens lépés, mert ezzel arra történik utalás, hogy Albániában a muzulmánok vannak többségben.
– El kell dönteni, hogy lehet-e egy muszlim többségű ország az Európai Unió tagja, mert folyamatosan azt az üzenetet kapja, hogy nem lehet. Véleményem szerint lehet, és kell is, hogy az legyen
– mondta Milanović, aki szerint ha folytatódik ez a gyakorlat, akkor az emberek ezt előbb vagy utóbb felfogják, és más irányba fordulnak. Vagy ha nem fogják fel, akkor majd jön valaki, aki elmagyarázza nekik, hogy ez nem az ő irányuk.
– Melyek azok a feltételek, amelyek elválasztják Albániát (az Európai Uniótól), ki oktatja ki Albániát a jogállamiságról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a szabad médiáról? Talán csak nem azok, akik eltörlik az egyetemeket Közép- Európában
– jegyezte meg a horvát államfő, aki ezzel a Soros György milliárdos által alapított és finanszírozott Közép-európai Egyetem (CEU) működésének ellehetetlenítésére utalt.
Sztevo Pendarovszki macedón elnök az elmondottakkal szemben úgy fogalmazott, hogy „minden egyes elért eredményt értékelni kell”, és hogy „soha nem szerette, ha valaki csomagban mozog ide-oda”.
Szerinte ha Észak- Macedónia blokádja tartósan fennáll, Albániának ennek ellenére haladnia kell az uniós tagsága felé, ha megfelel a feltételeknek.
Ez nemigen tér el Várhelyi Olivér véleményétől, és az is előfordulhat, hogy a magyar biztos Pendarovszki szavait ismételte el, nem sokkal az inkriminált nyilatkozat elhangzása előtt ugyanis éppen Észak- Macedóniában járt. De az is lehet, hogy Budapestről kapott ezzel kapcsolatban instrukciókat, mint ahogy azt Milanović feltételezi.
Mindkét elnök ugyanakkor bízik az Európai Unió soros elnöki tisztségét ma átvevő Szlovéniában, amely véleményük szerint biztosan „objektív és barátságos ország lesz” a csatlakozás tekintetében, a kérdés azonban továbbra is az, hogy a szlovénok mit tudnak kezdeni a bolgár blokáddal, amely ki tudja milyen sugallatra merült fel.
________________________________________________
Forrás: Nova TV, Index, Twitter, Horvát Elnöki Hivatal, stb.

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
English2 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia5 nap telt el azóta
VÁLTÁS: A Kisfarkas váltja a Nagyfarkast a Szerb Haladó Párt élén
-
Bosznia3 nap telt el azóta
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben