MÁR NEM ÍRNAK CIRILLÜL: Vukováron eltörölték a kétnyelvűséget

A cikk meghallgatása

A sok jó hír mellett – az euró bevezetése, a schengeni övezetbe történő belépés – bizonyára elsikkad egy döntés, amely még nagy gondot okozhat Horvátország számára, és újabb szerb méltatlankodást válthat ki, de akkor még enyhén fogalmaztunk, mert akár serény usztasázás is következhet. A Koszovó körüli huzavona miatt a szerbek figyelmét elvonta a vukovári közgyűlés döntése, amellyel módosította a város statútumát, és törölte a szerb nyelv és a cirill ábécé hivatalos használatára vonatkozó rendelkezéseket.

Öt százalék

A városi közgyűlésnek ezt nem kellett volna megtennie, de megtette, és aligha járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a város hazafias vezetése örömmel tette meg. Vukovár polgármestere Ivan Penava, a BALK-on néha “Hazafias János”, az erősen jobboldali horvát Hazafias Mozgalom vezetője.

A kelet-horvátországi Vukovár képviselő-testülete többségi szavazattal csütörtökön (december 29-én) úgy döntött, hogy megszünteti a város hivatalosan kétnyelvű – horvát és szerb – státusát, és ezáltal kiiktatja a cirill betűk, és általában a szerb nyelv kötelező használatát.

Ez azt követően vált lehetővé, hogy a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján egyharmad alá csökkent a magukat szerbnek valló vukovári lakosok aránya, és ennek alapján lehetőség nyílt arra, hogy töröljék a szerb nyelvet az önkormányzati ügyek intézése esetében.

A 2021-es népszámlálás számai szerint a szerbek aránya 29,73 százalékra csökkent a 2011-es 34,8 százalékról.

A szerb vezetők közül többen is reagáltak a horvátországi szerb vezetők közül, Srđan Milaković, a Szerb Demokrata Szövetség elnöke, volt vukovári polgármesterhelyettes szerint a testület tagja gúnyosan megjegyezte, hogy “a vukovári szerbek év végi ajándékként ezt kapták Ivan Penava polgármestertől”, vagyis – mint már ezt említettük, Hazafias Jánostól.

Milaković szerint ennek voltak előzményi, és a döntéssel egy tíz évvel ezelőtt kezdődött hadjárat ért véget, amelyet különböző állami testületek folytattak a szerb nyelv és a cirill írás ellen, nehogy a szerb közösség valaha is élni tudjon a nyelvhasználati jogával.

– Már nagyon várták a 2021-es népszámlálást annak reményében, hogy a szerb lakosság arányának csökkenése megoldhatja ezt a küzdelmet. Bár a szerbek aránya majdnem 30 százalék, az fel sem merült a politikai vezetésben, hogy esetleg megtartsa hivatalos nyelvnek a szerbet

– írta Milaković az általa kiadott közleményben, majd azt állította, hogy az egyik horvát tanácstag megjegyezte, hogy “nem lenne feltétlenül szükség” ennek a jognak a megvonására, értsd: a szerb nyelv “kivezetésére”, de ezt meg akarják tenni.

Milaković szerint a kétnyelvűség vukovári megszüntetésének az az üzenete, hogy a törvényben biztosított jogokat “kiskanállal mérik” és eseti alapon alkalmazzák, merthogy nincs jogi védelem a szerbek számára Horvátországban.

A horvátországi szerb politikus hozzátette, hogy a Horvát Köztársaság egyre inkább előre halad az uniós integráció terén, ám civilizációs értelemben és az emberi jogok tekintetében nem azt mutatja, hogy oda tartozna.

A városban évtizedek óta folyamatos a feszültség, miután a nagyszerb nacionalizmust támogató Jugoszláv Néphadsere a szerb félkatonai alakulatokkal közösen 1991 végén elfoglalta a szétbombázott várost, majd közel háromszáz ember ölt meg egy közeli mezőgazdasági birtokon, ami miatt több szerb/jugoszláv katonatisztet ítéltek el Hágában háborús bűnök elkövetése miatt.