Bosznia
A Crvena Zvezda keménymagja jelképesen elfoglalta a Drinán átívelő műemlékhidat
Az “éjszakai farkasok” és a “szurkolói keménymag” riogatta a bosnyákokat a boszniai szerbek “állami ünnepén”. A boszniai Szerb Köztársaság napja alkalmából idén január 9-én is felvonultak a szerb & orosz nacionalista csoportok. A Kelet- Szarajevóban megtartott központi rendezvényen az orosz Éjszaka Farkasai csoport képviseltette magát, míg a Drina-parti Višegradban a Crvena Zvezda Delije nevű ultrái foglalták el a város jelképének számító ottomán kőhidat, amelyet sokan az A híd a Drinán (Na Drini ćuprija) címet viselő Ivo Andrić-regényből ismernek.
Nacionalista “csakazértis”
Január 9-én a boszniai Szerb Köztársaság vezetése Kelet- Szarajevóban ünnepi felvonulással emlékezett meg a szerb entitás függetlenségének 1992. évi kikiáltásáról.
A boszniai alkotmánybíróság által tavaly alkotmányellenesnek minősített eseményt az idei évben a szerb entitás egész területén kisebb-nagyobb megemlékezések kísérték.
A boszniai közvélemény horvát és bosnyák nemzetrészeit a korábbi években is felpaprikázta a szerbség államilag el nem ismert ünnepnapjának megülése, az előző években azonban ez megmaradt a szerb entitásban zajló lokális eseménynek, mert lényegében a Banja Lukában megtartott parádéra szorítkozott.
Az igazi keménymag: az Éjszaka Farkasai, háttérben Milorad Dodik & Co. (Forrás: Twitter)
Az idei évben a boszniai kormány koalícióba újfent bekerülő, Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) dafke igyekezett országos megemlékezéssé duzzasztani a rendezvényt, fügét mutatva ezzel a boszniai alkotmánybíróságnak.
Ennek megvalósítása érdekében a szerbiai nacionalista szervezetek érkeztek a Drina jobb partján élő testvéreik támogatására, beleértve ebbe a Crvena Zvezda keménymagját, a Daliákat (Delije) is.
A Kelet- Szarajevóban megtartott díszszemlén is felvonultak olyan szélsőséges politikai nézeteket valló csoportok, mint a hírhedt Éjszaka Farkasai motoros banda oroszországi, szerbiai és boszniai szerb tagjai.
Keménymag a fáklyák fényénél
A leglátványosabb megmozdulást azonban kétség kívül a nagy múltú belgrádi Crvena Zvezda futball csapat szurkolóinak keménymagja, a Delije mutatta be a szerb entitást és Szerbiát összekötő még nagyobb múltú višegradi hídon, amelyet Mehmet Paša Sokolović neve fémjelez, hasonlóan egy trebinjei hídhoz.
Kapcsolódó cikk
A szerbiai, boszniai szerb és orosz nemzeti színeket egyszerre imitáló fáklyák meggyújtása közben a hídon transzparenseket feszítettek ki a szurkolói csoport tagjai.
Ezeken az “Isten karja erősebb, mint a bíróság” (Božija ruka jača od suda!) és a magyarra kissé nehezen átültethető “Az egyetlen boszniai Szerb Köztársaság te vagy” (Jedina Srpska si ti!) feliratok voltak olvashatók. De ezért átültettük! Lásd a fenti a nyitóképet!
A Zvezda keménymagja
A Zvezda keménymagjának a zászlaja/logója. A Delije szurkolói csoport 1989. január 7-én (szerb karácsony napján) alakult több marakanai (a Zvezda stadionjának közhasználatú neve) tábor egyesülésével egyetlen nagy szervezetté. Tagjai részt vettek a horvátországi és boszniai háborúban többek között Željko Ražnatović Arkan parancsnoksága alatt.
A fáklyás rendezvény helyszínválasztása több okból is komoly indulatokat váltott ki a nacionalista bosnyákok körében.
A Višegradban lévő ottomán kőhíd a bosnyákok egyik legfontosabb nemzeti szimbóluma, ami az ottomán kor legalább annyira fontos építészeti műremeke, mint a világörökségi védelem alatt álló mostari Öreghíd.
A másik fontos tényező, hogy a hídnak helyt adó Višegrad városa közül 1992-1993 között komoly harcok folytak a szerbeket támogató Jugoszláv Néphadsereg és a bosnyák gerillák között.
A városban 1992. júniusában megközelítőleg 3000 bosnyák nemzetiségű lakost öltek meg a szerb félkatonai alakulatok tagjai, ami “višegradi mészárlás” néven (Pokolj u Višegradu) maradt ki a történelemkönyvekből.
Kapcsolódó cikk
A mészárlás csak az egyik mozzanata volt annak a módszeres etnikai tisztogatásnak, amellyel a jórészt a szurkolói keménymagból verbuválódó felkatonai alakulatok és a Jugoszláv Néphadseregből létrejövő boszniai szerb hadsereg rémtettek százával tisztította meg a Drina-medencét a muszlim lakosságtól, amivel végleg megváltoztatták a terület etnikai összetételét. Ennek volt az egyik utolsó akkordja a srebrenicai népirtás.
A hágai bíróság a tömeggyilkosságok kivizsgálását követően 18 személyt ítélt el, és velük szemben összesen 247 évnyi büntetést szabott ki.
Bosznia
Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél
Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.
Fegyver helyett igazolványt találtak
Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.
A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.
Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.
Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)
Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.
Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.
Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.
A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.
Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.
Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.
Hogyan kaphatott igazolványt?
Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.
Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.
Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.
Parlamenti vizsgálat lesz
Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.
Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.
Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.
Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.
Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.
Össze-vissza védekezik
Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”
Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.
Kapcsolódó cikk
A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.
Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.
Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.
Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.
A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.
Megegyezett a szerbekkel
Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.
Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.
Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is