Connect with us

Bosznia

A Crvena Zvezda keménymagja jelképesen elfoglalta a Drinán átívelő műemlékhidat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A "zvezdás keménymag" színes fáklyákkal riogatta a bosnyákokat
A "zvezdás keménymag" színes fáklyákkal riogatta a bosnyákokat Višegradban (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Az „éjszakai farkasok” és a „szurkolói keménymag” riogatta a bosnyákokat a boszniai szerbek „állami ünnepén”. A boszniai Szerb Köztársaság napja alkalmából idén január 9-én is felvonultak a szerb & orosz nacionalista csoportok. A Kelet- Szarajevóban megtartott központi rendezvényen az orosz Éjszaka Farkasai csoport képviseltette magát, míg a Drina-parti Višegradban a Crvena Zvezda Delije nevű ultrái foglalták el a város jelképének számító ottomán kőhidat, amelyet sokan az A híd a Drinán (Na Drini ćuprija) címet viselő Ivo Andrić-regényből ismernek.

Nacionalista „csakazértis”

Január 9-én a boszniai Szerb Köztársaság vezetése Kelet- Szarajevóban ünnepi felvonulással emlékezett meg a szerb entitás függetlenségének 1992. évi kikiáltásáról.

A boszniai alkotmánybíróság által tavaly alkotmányellenesnek minősített eseményt az idei évben a szerb entitás egész területén kisebb-nagyobb megemlékezések kísérték.

A boszniai közvélemény horvát és bosnyák nemzetrészeit a korábbi években is felpaprikázta a államilag el nem ismert ünnepnapjának megülése, az előző években azonban ez megmaradt a szerb entitásban zajló lokális eseménynek, mert lényegében a Banja Lukában megtartott parádéra szorítkozott.

Az igazi keménymag: az Éjszaka Farkasai, háttérben Milorad Dodik & Co.

Az igazi keménymag: az Éjszaka Farkasai, háttérben Milorad Dodik & Co. (Forrás: Twitter)

Az idei évben a boszniai kormány koalícióba újfent bekerülő, Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) dafke igyekezett országos megemlékezéssé duzzasztani a rendezvényt, fügét mutatva ezzel a boszniai alkotmánybíróságnak.

Ennek megvalósítása érdekében a szerbiai nacionalista szervezetek érkeztek a Drina jobb partján élő testvéreik támogatására, beleértve ebbe a Crvena Zvezda keménymagját, a Daliákat (Delije) is.

A Kelet- Szarajevóban megtartott díszszemlén is felvonultak olyan szélsőséges politikai nézeteket valló csoportok, mint a hírhedt Éjszaka Farkasai motoros banda oroszországi, szerbiai és boszniai szerb tagjai.

Keménymag a fáklyák fényénél

A leglátványosabb megmozdulást azonban kétség kívül a nagy múltú belgrádi Crvena Zvezda futball csapat szurkolóinak keménymagja, a Delije mutatta be a szerb entitást és Szerbiát összekötő még nagyobb múltú višegradi hídon, amelyet Mehmet Paša Sokolović neve fémjelez, hasonlóan egy trebinjei hídhoz.

A szerbiai, boszniai szerb és orosz nemzeti színeket egyszerre imitáló fáklyák meggyújtása közben a hídon transzparenseket feszítettek ki a szurkolói csoport tagjai.

Ezeken az „Isten karja erősebb, mint a bíróság” (Božija ruka jača od suda!) és a magyarra kissé nehezen átültethető „Az egyetlen boszniai Szerb Köztársaság te vagy” (Jedina Srpska si ti!) feliratok voltak olvashatók. De ezért átültettük! Lásd a fenti a nyitóképet!


A Zvezda keménymagja

A Zvezda keménymagjának zászlaja/logója. A Delije szurkolói csoport 1989. január 7-én (szerb karácsony napján) alakult több marakanai (a Zvezda stadionjának közhasználatú neve) tábor egyesülésével egyetlen nagy szervezetté. Tagjai részt vettek a horvátországi és boszniai háborúban többek között Željko Ražnatović Arkan parancsnoksága alatt. A Zvezda keménymagjának a zászlaja/logója. A Delije szurkolói csoport 1989. január 7-én (szerb karácsony napján) alakult több marakanai (a Zvezda stadionjának közhasználatú neve) tábor egyesülésével egyetlen nagy szervezetté. Tagjai részt vettek a horvátországi és boszniai háborúban többek között Željko Ražnatović Arkan parancsnoksága alatt.


A fáklyás rendezvény helyszínválasztása több okból is komoly indulatokat váltott ki a nacionalista bosnyákok körében.

A Višegradban lévő ottomán kőhíd a bosnyákok egyik legfontosabb nemzeti szimbóluma, ami az ottomán kor legalább annyira fontos építészeti műremeke, mint a világörökségi védelem alatt álló mostari Öreghíd.

A másik fontos tényező, hogy a hídnak helyt adó Višegrad városa közül 1992-1993 között komoly harcok folytak a szerbeket támogató Jugoszláv Néphadsereg és a bosnyák gerillák között.

A városban 1992. júniusában megközelítőleg 3000 bosnyák nemzetiségű lakost öltek meg a szerb félkatonai alakulatok tagjai, ami „višegradi mészárlás” néven (Pokolj u Višegradu) maradt ki a történelemkönyvekből.

A mészárlás csak az egyik mozzanata volt annak a módszeres etnikai tisztogatásnak, amellyel a jórészt a szurkolói keménymagból verbuválódó felkatonai alakulatok és a Jugoszláv Néphadseregből létrejövő boszniai szerb hadsereg rémtettek százával tisztította meg a Drina-medencét a muszlim lakosságtól, amivel végleg megváltoztatták a terület etnikai összetételét. Ennek volt az egyik utolsó akkordja a srebrenicai népirtás.

A hágai bíróság a tömeggyilkosságok kivizsgálását követően 18 személyt ítélt el, és velük szemben összesen 247 évnyi büntetést szabott ki.

Bosznia

ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bombázó, államelnökség, Cvijanovic
B-1B LANCER: A miheztartás végett az Egyesült Államok erőt demonstrál a Balkánon (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.

Amerikai erődemonstráció

A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.

Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.

A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.

A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”

James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.

A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.

Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

bombázó, Cvijanovic, államelnökség

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)

Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”

A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”

Az amerikai külügy bekeményít

A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy

  • lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
  • lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
  • lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
  • lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
  • az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.

    Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.

    A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.

    Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.

    Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.

    Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.

    De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.

    A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.

    Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.

    Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt

    A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.

    Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.

    Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

    bombázó, Cvijanovic, államelnökség

    RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)

    Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.

    Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.

    A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.

    Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.

    Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.

    Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.

    Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.

    A Crnadak által kora délután adott „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.

    Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.

    Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.

    Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.

    Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava