...
Connect with us

Bosznia

SZISZTEMATIKUS NÉPIRTÁS FOLYT: A holland kormányfő bocsánatot kért a Srebrenicában szolgált katonáktól, de minek?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ELMENTEK: A potočari tábor a hollandok távozása után (A szerző felvétele)
Olvasási idő: 5 perc

Hivatalosan is bocsánatot kért Mark Rutte holland miniszterelnök az 1995 első felében a kelet-boszniai Srebrenicában és környékén az ENSZ kötelékében szolgálatot teljesítő holland békefenntartó katonáktól, amiért a holland kormány a jogtalan vádak ellenére nem állt ki megfelelően a Dutchbat III egység mellett – írta a Dutchnews holland hírportál vasárnap. A hollandok régóta nem tudják feldolgozni a srebrenicai traumát, pedig őket terheli a legkisebb felelősség.

Népirtás folyt

A holland békefenntartó Dutchbat III katonái az ENSZ békefenntartó missziójának részét képezték, akiket azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, illetve az annak közelében lévő Potočari táborba, hogy megóvják a muszlim bosnyák lakosságot a szerb erők agressziójától a boszniai háború alatt.

A boszniai szerb csapatok azonban a holland békefenntartók jelenléte ellenére 1995 júliusában elfoglalták a várost, és mintegy 8700 bosnyák férfit és fiút mészároltak le Srebrenica környékén. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

Mark Rutte a hollandiai Schaarsbergen laktanyájában tartott szombati ünnepségen a Dutchbat III veteránjai előtt elismerte a holland kormánynak a katonai egységgel szembeni tisztességtelen bánásmódját, és azt mondta: „csak egyetlen fél bűnös a srebrenicai enklávé bukásáért és az azt követő népirtásért, mégpedig a boszniai szerbek és nem a Dutchbat III katonái”.

Meg a nemzetközi közöség – de ezt Rutte már nem mondta (ki)! Viszont közölte, hogy a holland katonai misszió az ENSZ keretében volt jelen Srebrenicában, de ez nem von le semmit a holland kormány felelősségéből a katonai egység küldetésének körülményei, a hazatérő katonák fogadtatása, valamint annak tekintetében, hogy nem állt ki a katonák mellett, amikor jogtalan vádakat fogalmaztak meg velük szemben.

Ma, a holland kormány nevében bocsánatot kérek a Dutchbat III minden női és férfi katonájától. A lehető legnagyobb elismeréssel és tisztelettel az iránt, ahogyan az egység a nehéz körülmények ellenére mindig helyesen próbált cselekedni, még akkor is, amikor ez már nem volt lehetséges

– fogalmazott Mark Rutte holland miniszterelnök.

Poszttraumás stressz

A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető hozzávetőleg háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a csak kézifegyverekkel felszerelt holland ENSZ-békefenntartók bázisáról.

Azt is kimondta ugyanakkor, hogy ez a felelősség csak egészen kismértékű, mivel az áldozatokat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak.

Az akkori körülményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a hollandok képtelenek lettek volna bármilyen értelmes ellenállást tanúsítani, viszont azt soha nem tudjuk meg, hogy az esetleges hősies ellenállásuk netalán felnyitotta volna-e a nemzetközi közösség, vagyis a nemzetközi döntéshozók szemét.

A Dutchnews egy korábbi cikkében azt írta, hogy évtizedekkel a történtek után az egységben szolgálatot teljesítő katonák közül sokan még mindig poszttraumás stressztől szenvednek a háború során tapasztaltak miatt. Minden harmadik veteránnak továbbra is pszichológiai támogatásra van szüksége, és az egység 850 tagjának szinte mindegyike úgy érzi, nem ismerték el erőfeszítéseiket.

A holland kormány 2021 februárjában a Dutchbat III veteránjait 5000 euró támogatásban részesítette.

A srebrenicai mészárlás a Drina folyó boszniai oldala mentén zajlott etnikai tisztogatás egyik záróakkordja volt. A boszniai szerb erők elől menekülő bosnyák-muszlim lakosság az ENSZ védelme alá helyezett, és elvileg, de csak elvileg fegyvermentesített srebrenicai enklávéba menekült. Itt érdemes lenne Naser Orić bosnyák szabadcsapatáról beszélni, amely a vérengzést megelőző szerb karácsonykor kitört a városból, és szerb civileket mészárolt le a környező szerb falvakban.

A srebrenicai mészárlást akár a szerbek bosszújának lehetne tekinteni, de nem tekintjük annak, mert csak ürügy volt a mészárláshoz, amely az etnikai tisztogatás szellemében akkor is megtörtént volna, ha bosnyákok nem dobják be, majd nem menekítik ki Orićot még a vérengzés előtt. A népírtás tehát nem a hollandokon, és nem Orić múlott, hanem a szerbek szándékán, hogy végrehajtsák a népirtást, és megtisztítsák a területet a bosnyákoktól.

Elvben a holland erők ellenőrizték Srebrenicát a Potočari táborból, de valójában nem ellenőriztek semmit, semmilyen erőt nem képviseltek, ezért az igazi felelősség azokat terheli, akik oda küldték őket, nevezetesen az ENSZ-t, illetve azokat, akik annak ellenére nem nyújtottak nekik légi támogatást, hogy a nemzetközi közvetítők és döntéshozók tudtak a folyamatban lévő mészárlásról.

Csak ti bombázzatok, de ha egyetlen szerbet is megöltök, mi száz muszlimot gyilkolunk meg cserében. És akkor lássuk: a nemzetközi közösségnek vagy bárki másnak lesz-e bátorsága ahhoz, hogy csapást mérjen a szerb állásokra, és lehet-e így viselkedni a szerb néppel?

– tette fel a kérdést 1995. július 20-án, vagyis kilenc nappal a srebrenicai mészárlás kezdetét követően egy fiatal képviselő a szerbiai parlamentben, akit úgy hívtak, és ma is úgy hívnak, hogy Aleksandar Vučić. Ő nem küzd poszttraumás stresszel, és pszichológiai támogatást sem vesz igénybe.

Hogyan zajlott a mészárlás?

A mészárlást azok a muszlimok élték túl, akik valamilyen őrült ötlettől vezérelve nem a bosnyák fegyveresek által ellenőrzött területek felé menekültek, hanem a Drinán átjutva Szerbiában találták magukat. Onnan tudták, hogy Szerbiában vannak, hogy már nem lőttek rájuk, Szerbia akkor ugyanis még kínosan ügyelt arra, hogy a harcok ne terjedjenek át a területére. Akkor még ügyelt.

A szerbek Srebrenicánál több mint nyolcezer embert öltek meg, miután a hollandok átadták nekik a Potočari tábort, amely a városba vezető út mentén állt. A hollandok távozása után a szerbek szétválasztották a férfiakat és a nőket egymástól. A nőket és az apróbb gyerekeket autóbuszokkal és teherautókkal szállították át a bosnyákok által ellenőrzött területekre. A férfiakat kamionokra tették, és a városon kívülre vitték, ott lövöldözték le őket.

A hegyekben vízfolyásokba terelték a bosnyák férfiakat, fiatalembereket és fiúkat, kézigránátot dobtak közéjük, aki nem halt meg a robbanás következtében, azokat lelőtték. Vagy épületekbe zsúfolták be őket, és kézigránátokat dobtak közéjük. Vagy elengedték őket az erődben, majd vadásztak rájuk, a szó szoros értelmében embervadászat folyt. Napokig tartott az öldöklés.

A boszniai háború során a legnagyobb népírtás a szerbiai-boszniai határ boszniai oldalán zajlott, aminek a célja a területek megtisztítása volt a nem szerb lakosságtól. A szerbek “tiszta helyzetet” akartak teremteni annak érdekében, hogy Szerbia a túloldalon önmagával legyen határos, de túl sok volt a bosnyák. Ezért éveken keresztül százasával, ezresével irtották őket.

A világ pedig nem tett semmit, így a szerbek felbátorodtak. Jóval Srebrenicát megelőzően zajlott a višegradi mészárlás (Pokolj u Višegradu), amikor a szerbek 2-3000 bosnyákot mészároltak le, bosnyák adatok szerint 1992 áprilisában és májusában a szerbek több héten keresztül szinte naponta dobálták a bosnyákok földi maradványait a híres híd (Na Drini ćuprija) alatt hömpölygő Drina folyóba. A világ ezt is szó nélkül tűrte. A BALK-on nemrég írtunk Prijedor esetéről is, ahol szintén 1992. májusának második felében kezdődött a népirtás, amelynek 3176 áldozata volt, köztük 102 gyermekek, itt válogatás nélkül gyilkoltak.

Ha összeadjuk az általunk említett három vérengzés során megölt emberek számát, akkor máris majdnem tizenötezernél tartunk. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője, és a szerbek általában azért utasítják el a népirtás vádját, mert nem csak Srebrenicáról van szó. Több hasonló eset van. A beismerés pedig azt jelentené, hogy azáltal elfogadnák a feltételezést, illetve a gyanút, miszerint a jelenlegi boszniai szerb állam népirtáson alapszik.




Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.




Az olvasás folytatása

Bosznia

A boszniai rendőri szervek 52 kg kokaint foglaltak le egy rajtaütés során

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Továbbra sem sokat tudni a januárban Bosznia-Hercegovinába érkezett kokainról
TITOKZATOS KOKAINFOGÁS: Továbbra sem sokat tudni a januárban Bosznia-Hercegovinába érkezett kokainról (Forrás: SIPA)
Olvasási idő: 3 perc

A boszniai rendőri szervek eddigi második legnagyobb kokainfogása banános ládák mélyéről került elő Szarajevóban, ez elég szokványos szállítási módszer a Latin-Amerikából érkező drog esetében. Fél éven belül ez már a második 50 kilogramm feletti kokain szállítmány, amit a boszniai hatóságok lefoglaltak. Az illegális árú fekete piaci értékel elérheti a 300.000 eurót.

Banánra vártak, kokaint kaptak

A boszniai rendőri szervek eddig nem szolgáltattak részleteket az idén január végén végrehajtott „Kruna” (magyarul korona) fedőnevű akcióról, amivel a drogkereskedelem elleni akciókat szokták felcímkézni.

A rajtaütés amiatt kapott kiemelt figyelmet a kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos elfogásokkal egyébként is gyakran foglalkozó boszniai sajtóban, mert a kiszivárgott információk alapján a lefoglalt 52 kilogramm, első osztályú kokain mennyisége rekord közeli volt.

Kokainra is vadásznak

Az Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség állig felfegyverzett tagjai (Forrás: SIPA)

Az akció kapcsán arra derült fény, hogy abban az áfacsalásokkal és csempészettel foglalkozó Közvetett adózásért felelős igazgatóság (Uprava za indirektno oporezivanje, UIO) mellett a boszniai Hírszerző és Biztonsági Ügynökség (Obaveštajna i Sigurnosna Agencija, OSA), valamint a fegyveres bűnelkövetők elfogását végző Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (Državna Agencija za Istragu i Zaštitu, SIPA) vett részt.

Az eset kapcsán az érintett állami szervek nem adtak részletes tájékoztatást, vélhetően a nemzetközi partnerek kérésére. Ennek ellenére annyi kiderült, hogy ezúttal nem a hatóságok voltak éberek, mert hogy a szállítmányt kicsomagoló cég maga jelezte a hatóságok felé, hogy banánra várt, és kokaint kapott.

A lefoglalt illegális szállítmányról mostanáig kizárólag arra derült fény, hogy több mint 52 kg tömegű, első osztályú kokaint rejtettek banán tárolására szolgáló ládákba, a bennük elhelyezett gyümölcsök alá.

A latin amerikai gyümölcsök importját végző kereskedelmi cég telephelye Szarajevóban van, a kokain pedig vélhetően Ecuadorból érkezett a banánnal együtt, egyes értesülések szerint ezúttal Horvátország érintésével, a fiumei (Rijeka) kikötőn keresztül.

Kokain

A helyi oknyomozó újságírók még keresik a megfejtést arra vonatkozóan, hogy a csempészek miért a „Z-1” és a „D&G Prince” feliratokat tüntették fel a kokaint rejtő csomagolásokon, ezeknek nyilván van valamilyen üzenetük, amit csak a beavatottak ismernek.

Az ügy kapcsán – vélhetően a nyomozás érdekei miatt – az sem vált ismertté, hogy a rajtaütés során hány személyt vettek őrizetbe, illetve volt-e köztük külföldi állampolgár.

Egyes szarajevói médiaértesülések szerint senkit sem tartóztattak le, ezért a kollégák arra a következtetésre jutottak, hogy a szállítmány csak úgy betévedt Bosznia-Hercegovinába, és nem az ottani piacra szánták.

Erre utal a Közvetett adózásért felelős igazgatóság rövid közleménye is, amelyből mindössze annyi derült ki, hogy a lefoglalt kokaint a csempészek nem Boszniában akarták értékesíteni, és ennek érdekében tovább kívánták szállítani más országok felé.

A pontos végcélt azonban az UIO munkatársai sem nevezték meg.

A legnagyobb fogás tavaly volt

Bosznia-Hercegovina már a kilencvenes évek második fele óta fontos részét képezi a latin amerikai államokból és Délkelet-Ázsiából nyugat-európai célországokba irányuló kábítószer-tranzit útvonalnak. A boszniai hatóságok rendre foglalnak le 10-20 kg tömegű keménydrog szállítmányokat.

A sajtóban most ismertetett Kruna akció legújabb felvonása során lefoglalt mennyiséget a tavaly augusztusban, a boszniai Szerb Köztársasághoz tartozó Dobojban elkobzott tétel haladta meg. Akkor a nyomozók 73 kilogramm kokaint vettek zár alá.

A rekordnak számító kokainfogásról akkor is csak minimális információt osztottak meg az illetékesek a sajtóval. A tavaly augusztusban elkobzott kokain kolumbiai eredetű volt, amit cukor és üdítőital szállítmányba rejtve juttattak be Bosznia-Hercegovinába.

Az egy év alatt lefoglalt kábítószer mennyisége kapcsán Bosznia-Hercegovinában nincs az egész országra kiterjedő statisztikai adat, mert a boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma a lefoglalt kábítószer mennyiségét nem hozza nyilvánosságra. Így csak a bosnyák-horvát országrész kapcsán állnak rendelkezésre adatok.

Ott a tavalyi évben 321 kilogrammnyi, kábító hatású tiltólistás anyag került lefoglalásra.

A boszniai rendőri szervek szakemberei egyetértenek abban, hogy a csekély hazai fizetőképes kereslet miatt a kokain és ópium származékok rendre az Európai Unióba való bejuttatás céljával érkeznek Boszniába.

A csempészek a montenegrói és albániai kikötőkből a zöldhatáron át juttatják el a tiltott szereket a nyugat-balkáni csodaországba, ahonnan kisebb mennyiségekre osztva kísérelik meg annak tovább szállítását az EU tagállamokba.

A célországokban pedig már a bosnyák, albán és török diaszpóra végzi el a tiltott szerek fekete piaci értékesítését.




Az olvasás folytatása

Bosznia

Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik ezzel a fényképpel köszönte meg mindenkinek a jókívánságokat, akik 64-dik születésnapja alkalmából felköszöntötték, az USA nagykövete aligha volt közöttük (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik ezzel a fényképpel köszönte meg azoknak a jókívánságokat, akik 64-dik születésnapja alkalmából felköszöntötték, az USA nagykövete aligha volt közöttük (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.

Az amerikaiak kritizálták Dodikot

A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.

A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.

Az USA nagykövetével nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen

Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)

Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.

Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.

Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.

Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.

Dodik meghúzta a vörös vonalat

Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.

Nincs az az ultimátum, ami habozásra késztetne minket a Szerb Köztársaság érdekeinek megvédése terén, így készen állunk arra, hogy elhagyjuk Bosznia-Hercegovinát, ha megkísérlik elvenni tőlünk az entitási vagyonunkat

– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.

Dodik és az USA

Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)

Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.

Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.

A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.

Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.

Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.

Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.

Dodik amerikai szabályozást vezetne be

Az USA igazságügyi minisztériumának "logója"

Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”

Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.

Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.

Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Mihail Hodorkovszkij: Az Oroszország-feladvány

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.