Connect with us

Bosznia

SZISZTEMATIKUS NÉPIRTÁS FOLYT: A holland kormányfő bocsánatot kért a Srebrenicában szolgált katonáktól, de minek?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ELMENTEK: A potočari tábor a hollandok távozása után (A szerző felvétele)
ELMENTEK: A potočari tábor a hollandok távozása után (A szerző felvétele)

Kattints ide a cikk meghallgatásához

Hivatalosan is bocsánatot kért Mark Rutte holland miniszterelnök az 1995 első felében a kelet-boszniai Srebrenicában és környékén az ENSZ kötelékében szolgálatot teljesítő holland békefenntartó katonáktól, amiért a holland kormány a jogtalan vádak ellenére nem állt ki megfelelően a Dutchbat III egység mellett – írta a Dutchnews holland hírportál vasárnap. A hollandok régóta nem tudják feldolgozni a srebrenicai traumát, pedig őket terheli a legkisebb felelősség.

Népirtás folyt

A holland békefenntartó Dutchbat III katonái az ENSZ békefenntartó missziójának részét képezték, akiket azzal a céllal küldtek az ENSZ védelme alatt álló Srebrenicába, illetve az annak közelében lévő Potočari táborba, hogy megóvják a muszlim bosnyák lakosságot a szerb erők agressziójától a boszniai háború alatt.

A boszniai szerb csapatok azonban a holland békefenntartók jelenléte ellenére 1995 júliusában elfoglalták a várost, és mintegy 8700 bosnyák férfit és fiút mészároltak le Srebrenica környékén. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

Mark Rutte a hollandiai Schaarsbergen laktanyájában tartott szombati ünnepségen a Dutchbat III veteránjai előtt elismerte a holland kormánynak a katonai egységgel szembeni tisztességtelen bánásmódját, és azt mondta: “csak egyetlen fél bűnös a srebrenicai enklávé bukásáért és az azt követő népirtásért, mégpedig a boszniai szerbek és nem a Dutchbat III katonái”.

Meg a nemzetközi közöség – de ezt Rutte már nem mondta (ki)! Viszont közölte, hogy a holland katonai misszió az ENSZ keretében volt jelen Srebrenicában, de ez nem von le semmit a holland kormány felelősségéből a katonai egység küldetésének körülményei, a hazatérő katonák fogadtatása, valamint annak tekintetében, hogy nem állt ki a katonák mellett, amikor jogtalan vádakat fogalmaztak meg velük szemben.

– Ma, a holland kormány nevében bocsánatot kérek a Dutchbat III minden női és férfi katonájától. A lehető legnagyobb elismeréssel és tisztelettel az iránt, ahogyan az egység a nehéz körülmények ellenére mindig helyesen próbált cselekedni, még akkor is, amikor ez már nem volt lehetséges

– fogalmazott Mark Rutte holland miniszterelnök.

Poszttraumás stressz

A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető hozzávetőleg háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg, miután elhurcolták őket a csak kézifegyverekkel felszerelt holland ENSZ-békefenntartók bázisáról.

Azt is kimondta ugyanakkor, hogy ez a felelősség csak egészen kismértékű, mivel az áldozatokat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak.

Az akkori körülményeket figyelembe véve megállapítható, hogy a hollandok képtelenek lettek volna bármilyen értelmes ellenállást tanúsítani, viszont azt soha nem tudjuk meg, hogy az esetleges hősies ellenállásuk netalán felnyitotta volna-e a nemzetközi közösség, vagyis a nemzetközi döntéshozók szemét.

A Dutchnews egy korábbi cikkében azt írta, hogy évtizedekkel a történtek után az egységben szolgálatot teljesítő katonák közül sokan még mindig poszttraumás stressztől szenvednek a háború során tapasztaltak miatt. Minden harmadik veteránnak továbbra is pszichológiai támogatásra van szüksége, és az egység 850 tagjának szinte mindegyike úgy érzi, nem ismerték el erőfeszítéseiket.

A holland kormány 2021 februárjában a Dutchbat III veteránjait 5000 euró támogatásban részesítette.

A srebrenicai mészárlás a Drina folyó boszniai oldala mentén zajlott etnikai tisztogatás egyik záróakkordja volt. A boszniai szerb erők elől menekülő bosnyák-muszlim lakosság az ENSZ védelme alá helyezett, és elvileg, de csak elvileg fegyvermentesített srebrenicai enklávéba menekült. Itt érdemes lenne Naser Orić bosnyák szabadcsapatáról beszélni, amely a vérengzést megelőző szerb karácsonykor kitört a városból, és szerb civileket mészárolt le a környező szerb falvakban.

A srebrenicai mészárlást akár a szerbek bosszújának lehetne tekinteni, de nem tekintjük annak, mert csak ürügy volt a mészárláshoz, amely az etnikai tisztogatás szellemében akkor is megtörtént volna, ha bosnyákok nem dobják be, majd nem menekítik ki Orićot még a vérengzés előtt. A népírtás tehát nem a hollandokon, és nem Orić múlott, hanem a szerbek szándékán, hogy végrehajtsák a népirtást, és megtisztítsák a területet a bosnyákoktól.

Elvben a holland erők ellenőrizték Srebrenicát a Potočari táborból, de valójában nem ellenőriztek semmit, semmilyen erőt nem képviseltek, ezért az igazi felelősség azokat terheli, akik oda küldték őket, nevezetesen az ENSZ-t, illetve azokat, akik annak ellenére nem nyújtottak nekik légi támogatást, hogy a nemzetközi közvetítők és döntéshozók tudtak a folyamatban lévő mészárlásról.

– Csak ti bombázzatok, de ha egyetlen szerbet is megöltök, mi száz muszlimot gyilkolunk meg cserében. És akkor lássuk: a nemzetközi közösségnek vagy bárki másnak lesz-e bátorsága ahhoz, hogy csapást mérjen a szerb állásokra, és lehet-e így viselkedni a szerb néppel?

– tette fel a kérdést 1995. július 20-án, vagyis kilenc nappal a srebrenicai mészárlás kezdetét követően egy fiatal képviselő a szerbiai parlamentben, akit úgy hívtak, és ma is úgy hívnak, hogy Aleksandar Vučić. Ő nem küzd poszttraumás stresszel, és pszichológiai támogatást sem vesz igénybe.

Hogyan zajlott a mészárlás?

A mészárlást azok a muszlimok élték túl, akik valamilyen őrült ötlettől vezérelve nem a bosnyák fegyveresek által ellenőrzött területek felé menekültek, hanem a Drinán átjutva Szerbiában találták magukat. Onnan tudták, hogy Szerbiában vannak, hogy már nem lőttek rájuk, Szerbia akkor ugyanis még kínosan ügyelt arra, hogy a harcok ne terjedjenek át a területére. Akkor még ügyelt.

A szerbek Srebrenicánál több mint nyolcezer embert öltek meg, miután a hollandok átadták nekik a Potočari tábort, amely a városba vezető út mentén állt. A hollandok távozása után a szerbek szétválasztották a férfiakat és a nőket egymástól. A nőket és az apróbb gyerekeket autóbuszokkal és teherautókkal szállították át a bosnyákok által ellenőrzött területekre. A férfiakat kamionokra tették, és a városon kívülre vitték, ott lövöldözték le őket.

A hegyekben vízfolyásokba terelték a bosnyák férfiakat, fiatalembereket és fiúkat, kézigránátot dobtak közéjük, aki nem halt meg a robbanás következtében, azokat lelőtték. Vagy épületekbe zsúfolták be őket, és kézigránátokat dobtak közéjük. Vagy elengedték őket az erődben, majd vadásztak rájuk, a szó szoros értelmében embervadászat folyt. Napokig tartott az öldöklés.

A boszniai háború során a legnagyobb népírtás a szerbiai-boszniai határ boszniai oldalán zajlott, aminek a célja a területek megtisztítása volt a nem szerb lakosságtól. A szerbek “tiszta helyzetet” akartak teremteni annak érdekében, hogy Szerbia a túloldalon önmagával legyen határos, de túl sok volt a bosnyák. Ezért éveken keresztül százasával, ezresével irtották őket.

A világ pedig nem tett semmit, így a szerbek felbátorodtak. Jóval Srebrenicát megelőzően zajlott a višegradi mészárlás (Pokolj u Višegradu), amikor a szerbek 2-3000 bosnyákot mészároltak le, bosnyák adatok szerint 1992 áprilisában és májusában a szerbek több héten keresztül szinte naponta dobálták a bosnyákok földi maradványait a híres híd (Na Drini ćuprija) alatt hömpölygő Drina folyóba. A világ ezt is szó nélkül tűrte. A BALK-on nemrég írtunk Prijedor esetéről is, ahol szintén 1992. májusának második felében kezdődött a népirtás, amelynek 3176 áldozata volt, köztük 102 gyermekek, itt válogatás nélkül gyilkoltak.

Ha összeadjuk az általunk említett három vérengzés során megölt emberek számát, akkor máris majdnem tizenötezernél tartunk. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője, és a szerbek általában azért utasítják el a népirtás vádját, mert nem csak Srebrenicáról van szó. Több hasonló eset van. A beismerés pedig azt jelentené, hogy azáltal elfogadnák a feltételezést, illetve a gyanút, miszerint a jelenlegi boszniai szerb állam népirtáson alapszik.

Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia10 óra telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia6 nap telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország1 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország1 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava