Connect with us

Koszovó

PÁRHUZAMOS VALÓSÁGOK: A szerbeknek és az albánoknak ismét sikerült robbanásveszélyt előidézniük Koszovóban hathatós nagyhatalmi támogatással

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

2 koszovoi rendor utcai oltozek gigapixel art scale
A cikk meghallgatása

Miközben a világ Portugália és Marokkó, majd Franciaország és Anglia csatáját nézte, Szerbia és Koszovó a maga csatájával volt elfoglalva, ami abból a két “párhuzamos valóságból” adódik, amelyek szerint az egyik Koszovót független államnak, a másik pedig Szerbia részének tekinti, és mivel párhuzamosokról van szó, így még a végtelenben sem találkoznak. Csak a maguk kis csataterén, ahol nemzeti karakterekkel ruházzák fel az időnként a bűnözéssel is flörtölő politikai érdekeiket.

Párhuzamos valóság: Szerbia - Koszovó konfliktus a Futbal VB közben

Mindeközben az Európai Unió harmadik “párhuzamos valóságként” megteremtette a nyugat-balkáni bővítés illúzióját, amelynek keretében az EU apraja és nagyja tirádáktól sem mentes tanácskozást tartott Tiranában, amivel párhuzamosan Koszovóban a szerbek és az albánok arra készülnek, hogy késhegyre hányják egymást.

Már megint, és még sokszor

A mostani feszültség “sokadik közvetlen kiváltó oka” az, hogy a Koszovó és Szerbia közötti egyik határátkelőn a koszovói (albán) hatóságok letartóztattak egy koszovói szerb férfit, aki valamikor régen, de az is lehet, hogy éppen mostanában, lőfegyverrel támadt a hivatalos személyekre, vagyis a koszovói albán rendőrökre, akik történetesen a kollégái voltak hivatali, de nem nemzeti alapon.

A koszovói rendőrség tájékoztatása szerint a férfit “súlyos gyilkossági kísérlet” bűntettének elkövetésével gyanúsítják, és már régóta keresték. A koszovói rendőrség minderről albán és szerb nyelven pénteken a késő esti órákban tájékoztatta a “párhuzamosok mentén élő nagyérdemű publikumot”, annak természetes tartózkodási és fellelhetőségi helyén, vagyis a Facebookon.

A koszovói albán sajtó mindehhez hozzátette, hogy a pénteki letartóztatás nem hozható hozható összefüggésbe azzal a támadással, amelyben megsérült egy koszovói rendőr, amikor egy mozgó járműből rálőttek, a most elkapott férfi ugyanis a terhére felrótt bűncselekményt még tavaly követte el.

Más pristinai információk szerint a “befogásra került” Dejan Pantićot – aki korábban a koszovói rendőrségnél szolgált – azzal gyanúsítják, hogy néhány nappal korábban rátámadt a helyi választási bizottság tagjaira, majd a kiérkező rendőrökre is.

A koszovói szerb férfi letartóztatását követően a politikai szereplők újabb “gázt adtak” az eseményeknek, a koszovói szerbek ismételten barikádokat emeltek az általuk lakott területeken, a koszovói albán és a belgrádi szerb vezetés pedig egymásnak kezdett üzengetni a médián keresztül, miközben mindkét oldal úgy tett, mintha a saját népéhez fordult volna.

A történteket követően – és azután, hogy az Egyesült Államok pristinai nagykövete megjegyezte, hogy nincsenek meg a feltételek a helyhatósági választások megtartására a szerb többségű négy községben – a koszovói elnök szombaton bejelentette, hogy a jövő évre halasztják a lemondott szerb polgármesterek utódjainak megválasztását.

A helyhatósági választásokat az új határidő szerint április 23-ig kellene megtartani, de ez az időpont sincs kőbe vésve, a szerbiai vezetés számára ugyanis megfelel a jelenlegi és sokáig elhúzódó ex lex állapot, amelynek az előidézését és fenntartását “szinte nemzeti érdeknek” tekinti, mert lehetővé teszi a belgrádi politikai struktúrák kiterjesztését és megerősítését az észak-koszovói területeken.

Ezt példázza a szerb elnöknek az a bejelentése, hogy Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartói erőit, hogy engedjék meg a szerb katonaság és rendőrség felsorakozását Koszovóban, bár ő is tudja, hogy ennek semmiféle realitása nincs, és aligha kerül jóváhagyásra.

Néhány nappal korábban valami ilyesmit jelezett először a belgrádi kormány koszovói irodájának vezetője, majd a szerbiai “bábminiszterelnök” is, akik a szerb elnöki nyilatkozatot előkészítve szám szerint ezer szerbiai karhatalmi személy Koszovóba küldéséről szövögették az álmokat, és miután ezeket az álmokat megosztotta a közvéleménnyel is, így azok a “politikai valóság” síkjába kerültek, tovább generálva a feszültséget a mindennapi életben a fent említett párhuzamosok mentén.

Szerb karhatalmi jelenlét

A koszovói albánok között sokan vannak, akik a kilencvenes évekből pontosan tudják, hogy mit jelent a szerb politikai és karhatalmi jelenlét, ezért Vjosa Osmani a függetlenségét amerikai és európai patronálás közepette önhatalmúlag kikiáltott Koszovó elnöke azt mondta, hogy “soha többé nem lesznek szerb rendőrök és katonák a Koszovói Köztársaság területén”.

Osmani úgy fogalmazott, hogy a rendőri és katonai agresszióval történő nyílt belgrádi fenyegetés azt bizonyítja, hogy ott, értsd Belgrádban, még mindig a hegemonista gondolkodásmód uralkodik, amit szerinte az egész demokratikus világnak meg kell tagadnia, merthogy 1999-ben éppen ez a gondolkodásmód mérte a legnagyobb csapást a térségre, kivéve a NATO-bombázásokat, amit persze, már következményként szokás elkönyvelni.

Ennek a gondolkodásmódnak a terjesztésében azokban az időkben a szerb részről a legtöbbet talán éppen Aleksandar Vučić és Milorad Vučelić tette, az előbbi a szabad gondolkodást büntető tájékoztatási miniszterként, az utóbbi a nacionalista propaganda magas szintre történő emelésével.

Párhuzamos valóság: Szerbia - Koszovó konfliktus a Futbal VB közben

Ez a két személy most – ugyanúgy, mint a kilencvenes években – egyazon oldalon találta magát, ezért nem is csoda, hogy a Vučelić által irányított Novosti legfrissebb kiadásában azt írta, hogy a “szerbek ismét a szabadság barikádjain” állnak, bár nem tette hozzá, de a bemontázsolt fotóból arra lehet következtetni, hogy most Aleksandar Vučić, és nem a háborús bűnök vádjával bíróság elé állított Slobodan Milošević vezetésével, merthogy akkor az volt mindkettőnek a kenyéradó gazdája.

Koszovó oldalán nem csak szurkolóként, hanem játékosként, mondjuk középcsatárként tűnik fel az Egyesült Államok, minden labdát rá játszanak, ahogy a másik oldalon Oroszország is a pályán van hasonló támadó pozícióban. Ezt bizonyítja a belgrádi orosz nagykövet pénteki esti megnyilvánulása is, aki szerint “folytatódik a koszovói szerb lakosság megfélemlítése” és az elnyomására indított hadjárat, azzal a céllal, hogy megvalósuljon a “tartomány” – véletlenül sem ország! – északi részének elfoglalása a Nyugat megengedő, sőt, támogató magatartásával.

Alekszandr Bocan- Harcsenko egyúttal megjegyezte, hogy a koszovói helyzet eszkalálódása a Nyugat- Balkánról szóló találkozók és a térség stabilitásának fontosságáról történő megbeszélések keretében zajlik – mondjuk inkább stílusosan, hogy ezekkel párhuzamosan – miközben semmi sem történik a “tartomány”, mármint Koszovó riasztó helyzetének normalizálása érdekében.

Az orosz nagykövet szerint a Nyugatnak szüksége van a válságra, hogy nyomást gyakoroljon Belgrádra, és hogy félelemben tartsa a “szerb világot”, amelynek legnagyobb szószólója nemrégiben vette át a szerbiai titkosszolgálat, a BIA irányítását, de ezt már nem az orosz nagykövet jegyezte meg.

Aligha tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a koszovói, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a “kis-ukrajnai konfliktus” felmelegítésében az oroszok is megtalálják a maguk számítását, mert ezáltal megoszthatják a nyugati erőket, és némileg elterelik a figyelmet az igazi Ukrajna ellen indított háborúról, Ukrajnát ugyanis “Oroszország ugyanúgy a tartományának” tekinti, mint a szerbek Koszovót, amelyet – véleményük szerint – hasonló módon, “igazságtalanul” szakítottak el tőlük.

Ne vigyen azonban félre bennünket az ukrajnai hasonlat, koszovói válság az Ukrajna elleni orosz agresszió nélkül is létezett volna, hiszen az szinte egyidős Szerbia létrejöttével, a kialakulásának pedig most kedvez, hogy szerb oldalon ismét összeállt a kilencvenes évekből ismert csapat, amely sohasem mond le Koszovóról, attól függetlenül, amit ott az elnyomás terén elkövetett a jugoszláv, illetve a szerb struktúrákba előbb ímmel-ámmal, később pedig sehogy sem integrálódó albánsággal szemben/ellen.

Az eredmény tehát továbbra is döntetlenre áll, és még sok hosszabbítás várható, de remélhetőleg nem kerül sor a tizenegyesekre, vagyis a “szétlövésre”.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava