FIGYELMEZTETTÉK SZERBIÁT: Az EU-ba történő belépés nem Moszkván keresztül történik

A cikk meghallgatása

Szerbia a nemzetközi jogi normákkal összhangban nem fogadhatja el az ukrajnai régiókban tartott népszavazás eredményét. Ezt Nikola Selaković szerb külügyminiszter jelentette be, aki válaszolt azokra a nemzetközi bírálatokra is, amelyek Szerbiát érték az orosz-szerb konzultációs terv New York-i aláírását követően. A szerb tárcavezető szerint technikai jellegű megállapodásról van szó, amelyet Szerbia és Oroszország 1996 óta folyamatosan aláír, és nem tartalmaz biztonságpolitikai témákat.

Az orosz népszavazási bohózat

Első hallásra lehet, hogy meglepőnek tűnik az a szerb álláspont, miszerint a nemzetközi jogi normákkal összhangban Szerbia nem ismeri el az oroszok által elfoglalt területeken tartott népszavazást, ebben az esetben Belgrád nem vádolható következetlenséggel Moszkva részéről.

Szerbia képviseletében a “mindenes” szerb elnök többször is elmondta, hogy Szerbia tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását, ebből kiindulva a belgrádi kormánynak nem volt más választása, mint az oroszok által szervezett népszavazási komédia elutasítása, persze, ők ezt nem nevezik komédiának.

– Ennek elfogadása teljesen ellentétes lenne nemzeti és állami érdekeinkkel, a (szerbiai) szuverenitás és a területi integritás megőrzésével, valamint a határok sérthetetlenségével

– indokolta a belgrádi döntést Selaković, aki egy másik témában magyarázkodásra kényszerült, nevezetesen a következő két évre szóló orosz-szerb konzultációs terve aláírása miatt, ami többekben is ellenérzést váltott ki.

Itt mindenekelőtt azokról van szó, akik gyakran bírálják Szerbiát más kérdésekben is, ezek Selaković szerint most is csak az okot keresik arra, hogy a hazáját támadják.

A konzultációs terv

Közben az Oroszország és Szerbia közötti új konzultációs terv aláírása több külföldi reakciót is kiváltott, az elsők között reagált Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, aki szerint a szóban forgó New York-i megállapodás nagy csapás a Nyugat- Balkánra.

– Én, aki támogatok minden lépést az európai Szerbia felé, úgy gondolom, hogy a Szerbia és Oroszország között tervezett konzultációkról szóló hírek komoly csapást mérnek a nyugat-balkáni csatlakozási folyamatra. Legyünk tisztában azzal, hogy Oroszország egy tagjelölt állam megtámadására mozgósít, ezzel pedig az EU-bővítést támadja!

– fogalmazott Bilčík, aki ezzel azt is megmagyarázta, hogy miért volt szükség a tagjelölti státus megadására Ukrajna (és Moldova) számára: talán azért, hogy az Európai Unió közvetlenül is támadva érezhesse magát Oroszország, illetve az orosz rezsim által, miközben semmiféle katonai akcióra nem képes.

Megszólalt közben a Szerbiában nem túl nagy szimpátiának örvendő Viola von Cramon- Taubadel, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője is, aki “komoly skandalumnak” nevezte a két évre szóló konzultációs terv aláírását az oroszok és a szerbek között.

– Ez komoly skandalum. Az éppen tomboló háború közepette Szerbia külügyminisztériuma tervet ír alá a jövőbeni együttműködésről az orosz agresszorral. Vagy talán ez csak egy jelzés, hogy be kell fagyasztanunk az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat (Szerbiával), mert az EU-ba való belépés nem Moszkván keresztül történik

– nyilatkozta a német uniós parlamenti képviselő, aki egy másik bejegyzésében a liberális Frankfurter Allgemeine Zeitungot idézi. A lap szerint Putyin egy Nyugathoz kötődő országot támad (Ukrajna esetében), amellyel az EU-nak “mély és átfogó” társulási megállapodása van, és amelynek szuverenitását Washington és London a Budapesti Memorandumban garantálta.