Magyarország
VÁLTOZÓ ÉS VÁLTOZATLAN: Legalább tízezer migráns van Szerbiában, az embercsempészek a magyar határnál tevékenyek

A szerbiai migránshelyzetben a változatlan tényező, hogy folyamatosan mintegy tízezer migráns tartózkodik Szerbiában, és hogy az embercsempészek főleg a magyar határ mentén tevékenykednek. Változik ugyanakkor a „migránspopuláció” összetétele, egyre több a családostól érkező migráns, ami összefüggésbe hozható a szerbiai vízumpolitikával. Erről is beszélt az N1 televízió szarajevói szerkesztőségének Milica Švabić, a belgrádi KlikAktiv Szociálpolitikai Fejlesztési Központ elnevezésű civil szervezet tagja egy hétvégi konferencia kapcsán. Az aktivista szerint ad abszrudum az sem zárható ki, hogy migránstelepek létesülnek a magyar határmenti falvak szomszédságában.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Miért növekedett a migránsok száma?
A Szerbiában migránsok nagyobbik fele a befogadó központokban van, kisebbik fele pedig „alternatív szállásokon”, nevezzük így az erdőt vagy az elhagyott épületeket, egy részük pedig azokon a szállásokon várja sorsa jobbra fordulását, amelyeket az embercsempészek biztosítanak számukra. Ezek azonban csak becslések, főleg ami a hivatalos táborokon kívül rejtőzködőket, vagy éppen kevésbé rejtőzködőket illeti. Furcsa módon a migránsok leginkább a magyar kerítés felé veszik útjukat, a kerítés mintha vonzaná, és nem taszítaná őket. Ennek több oka is lehet: az egyik minden bizonnyal az, hogy itt épült ki az a bűnözői infrastruktúra, amely lehetővé teszi számukra a magyar kerítés leküzdését. Ezért nem csak az energia, hanem a migráció terén is bizonytalan idők elé nézünk, bár az utóbbiról kevesebb szó esik mostanság errefelé, aminek nyilván politikai okai is vannak.
– Nem jó idő idők várnak ránk. Tapasztalataink szerint kimondottan megnövekedett a migránsok száma mindhárom határon, tehát Bosznia- Hercegovina, Horvátország, különösképpen pedig Magyarország felé, miután itt a legkiterjedtebbek az embercsempészek által kiépített hálózatok
– jelentette ki Švabić, aki megjegyezte, hogy a migránsok száma a nyár kezdete óta kimondottan növekszik, és ennek az okát is feltárta.
– Szerbia vízummentességet vezetett be bizonyos országokkal, Tunéziával, Egyiptommal, Indiával, Burundival szemben, ennek következtében különösen a családostól érkezők száma növekedett meg, tehát jelentősen megváltozott a helyzet, ezért már nemcsak egyedülálló férfiakkal találkozunk, ismét sok család érkezik, és nagy a kísérő nélkül vándorló kiskorúak száma is, itt gondolhatunk akár 8-10 éves gyerekekre is
Kapcsolódó cikk
MIGRÁNSRAKTÁR: Erdoğan szerint Törökország erősen zárja a határait, nem akar “migránsraktár” lenni
– mondta az N1 csatorna egyik műsorában Švabić. Jegyezzük meg itt, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök nemrég tett belgrádi látogatása alkalmával a szerb államfő bejelentette, hogy Szerbia feloldja a vízumkényszert Törökország felé, így a török állampolgárok a jövőben személyi igazolvánnyal is beléphetnek az országba, ami újabb lökést adhat a migrációnak. A migránsok számának növekedéséhez hozzájárulhat egy ankarai intézkedés is, amely a Törökországban menedéket találó szíreket arra készteti, hogy elinduljanak Európa felé.
– Törökország megkezdte a menekültek visszaküldését Szíriába, amivel újabb menekülthullámot váltott ki, hiszen azok is útra keltek, akik 7-8 évet töltöttek Törökországban, így találkozhatunk olyan szírekkel, akik az utóbbi egy évtizedet Törökországban töltötték, de most elindultak Európa felé
– vázolta fel a fejleményeket a migránsválsággal foglalkozó szerbiai aktivista.
Látható és láthatatlan migránsok
Milica Švabić arról is beszélt, hogy a szerbiai befogadó központok, főleg az ország északi részén és Belgrád környékén, nem rendelkeznek elegendő kapacitásokkal. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szarajevói konferencián általa képviselt szervezet az utóbbi időben nem kevesebb, mint 28 illegális tábort számolt össze az északi határ mentén, értsd: Magyarország szomszédságában, de ezek csak a „látható gyülekezőhelyek”.
– Ezek a bárki számára elérhető lokációk, elhagyatott épületek, gyártelepek vagy erdei sátorozóhelyek, ahol az emberek szó szerint az a szabad ég alatt alszanak, és ilyenekből nagyon sok van. Ezek tehát olyan helyek, ahova a mi szervezetünk oda tud menni, ami viszont változást jelent, hogy egyre többen tartózkodnak privát szállásokon és hostelekben, amelyeket az embercsempészek működtetnek, és amelyekhez nem tudunk hozzáférni
– jelentette ki a KlikAktív tagja, aki szerint az embercsempészek által ellenőrzött szálláshelyeken tartózkodó migránsok nem csak a civil szervezetek, hanem a kormányszervek számára is láthatatlanok. Az embercsempészek pedig nem Teréz anya leszármazottjai, így az általuk folytatott tevékenység sem számít jótékonykodásnak.
– A pénz az otthon maradt, vagy egy másik tranzitországban lévő családtagoktól érkezik, ezzel kapcsolatban gyakoriak a visszaélések. Nagyon gyakran találkozunk olyan információkkal, hogy az embereket (migránsokat) bezárják, kínozzák és zaklatják a magánszállásokon, kényszermunkára fogják őket, ha a családtagok nem küldenek pénzt, vagy annál is több pénzt, mint amiről a megállapodások szóltak
– adta tovább értesüléseit a belgrádi nonprofit szervezet tagja, aki arról is beszélt, hogy megjelent a prostitúció is, miután egyre több nő kel útra.
Magyar túlkapás
A beszélgetés itt terelődött azokra az incidensekre, amelyek a határokon történnek, és mivel több ilyen esetet feljegyeztek már, Švabić szerint hasonlóságok is felfedezhetők, mintha azonos sablonok léteznének az Európai Unió összese határán, és mintha a rendőrök egy közös szabályzat alapján járnának el a migránsok bántalmazásának, kínzásának és megalázásának terén.
– A menekülteknek nagyon nagy bántalmazásoknak vannak kitéve, bármikor kint járunk náluk, mindig látunk valakit köztük törött lábbal, vagy törött kézzel, de a fizikai bántalmazás mellett gyakoriak a más jellegű zaklatások, szidalmazások is, mint amilyen nemrég a magyar határnál történt

– mondta az aktivista, aki arról számolt be, hogy a magyar rendőrök a határon elfogott egyik marokkói migráns hátizsákjában találtak egy hajvágógépet, amellyel keresztet vágtak a hajába. Az emberjogi aktivista arra emlékeztetett, hogy a horvát rendőrök hasonlóan léptek fel 2020-ban. A magyar határon történt incidenssel kapcsolatban Švabić néhány fényképet is bemutatott, amelyek a horgosi határkelő közvetlen közelében készültek, a Belgrád és Budapest közötti autópálya mentén, a háttérben jól láthatók a határátlépésre várakozó kamionok.
A magyar rendőrök a „keresztes akciót” követően a marokkói migránst visszatoloncolták Szerbiába. Amikor a KlikAktiv tagjai találkoztak vele, akkora már az összes haját levágatta, hogy eltüntesse a keresztet a fejéről. Miután Milica Švabić magával vitte a fényképeket a kétnapos szarajevói emberjogi konferenciára is, biztosra vehetjük, hogy ott is öregbíteni fogja a magyar határőrök hírnevét.
– Az emberek az ilyen jellegű zaklatásokat sokkal nehezebben viselik, mint a fizikai fájdalmat, amit okoznak nekik, mert a fizikai bántalmazásokhoz már hozzászoktak
– állapította meg az emberjogi aktivista, aki a migránsoktól úgy tudja, hogy a rendőrök mindenhol megverik őket, van, ahol hol jobban, máshol meg kevésbé, de ezzel tisztában lehetnek a magyar határon is, ezért keresnek más módszereket a migránsok megalázására.
A Népi Járőrség
A Népi Járőrségről még több
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A zaklatás különböző formái Szerbiában is tetten érhetők, ahol a Népi Járőrség (Narodna patrola) nevű szélsőjobbos csoport tagjai igencsak aktívak Belgrádban, Zomborban és Szabadkán is. A szerb kormányzat azonban csak verbálisan üldözi, a járőröket, valójában azonban nem lép fel ellenük.
Ezt más esetek is bizonyítják – például a Koszovóval kapcsolatos tüntetések, vagy a Pride-ellenes demonstrációk, mivelhogy a szerb kormányzat úgy érzi jól magát, ha bizonyítani tudja, hogy tőle jobbra is van még élet. Ez természetesen nem volt a migrációval kapcsolatos beszélgetés tárgya, így térjünk is vissza a témánkhoz.
– Mi már 2020 végén bűnvádi feljelentést tettük a Népi Járőrség ellen az úgynevezett civil letartóztatások miatt, amelyeket ez a szervezet hajtott végre, de semmiféle választ nem kaptunk
– jelentette ki Švabić, aki megerősítette, hogy a Népi Járőrség nemcsak Belgrádban, hanem több határmenti településen is működik, például Zomborban és Szabadkán, ahol a migránsok mellett a helyi lakosságot is zaklatták, főleg azokat, akikről feltételezték, hogy „együttműködnek a migránsokkal”. Zombort például röplapokkal ragasztgatták tele, amelyeken a „kollaboráns személyek” neve és fényképe volt, így akarták megmutatni, hogy kik azok, akik támogatják a terroristákat, és hozzájárulnak az iszlám térhódításához Szerbiában.
A KlikAktiv vezető aktivistája ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt az incidenst követően sem reagált a szerb rendőrség, majd rögtön itt kerültek szóba azok a pénzek, amelyeket Szerbia és Bosznia- Hercegovina kapott az Európai Uniótól a migránsok ellátására.
– Mindkét országba eurómilliók érkeztek a migránsok megsegítésére, ugyanakkor azt látjuk, hogy ezek a pénzek nem jutottak el oda, ahova kellett volna: a táborokban uralkodó helyzet minden kritikán aluli, ami az emberi méltóságot illeti, a központokban nincs férőhely, nincs elegendő élelem, a higiénés feltételek katasztrofálisak, a legtöbb táborban az emberek rühösek és tetvesek, és megjelentek más fertőző betegségek is, miközben a rendszeren kívül kerülők esetében a helyzet még rosszabb.
– nyilatkozta Švabić, majd megemlítette, hogy Szerbia megkezdte/folytatja a kerítés építését Észak- Macedónia felé, pedig hét évvel ezelőtt Aleksandar Vučić szerb államfő azt ígérte, hogy ez soha nem történik meg, de most Szerbia is kerítést épít.
A szerbiai emberjogi aktivista végül megjegyezte, hogy a migráció témája szinte teljesen kiveszett a sajtóból, és most az a narráció kezd uralkodóvá válni, hogy a migrációs válság a 2015-ös évet jellemezte, de akkor be is fejeződött, és ma már menekültek, illetve migránsok sincsenek, meg háborúk sincsenek, amelyek miatt az emberek útra kelnek.
– Ugyanakkor a számok egészen másról szólnak, lassan már többen érkeznek, mint 2015-ben vagy 2016-ban, miközben nehezebben tudják folytatni az útjukat, így tovább maradnak itt fogságba ejtve
– mondta Milica Švabić, aki szerint különösen fontos lenne, hogy a sajtó & média foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mert illegális táborok létesülnek a települések szélén lévő erdőkben, eléggé elszigetelve a civilizációtól, és sokszor a helyi lakosság sincsenek tisztában azzal, hogy mindez milyen méreteket ölt.

- Szerbia6 nap telt el azóta
Egy magyar a szerb elnök „ellenforradalmi” kormányában
- Bosznia7 nap telt el azóta
Orosz önkéntesek napja Višegradban, a történelem terhe
- Szerbia5 nap telt el azóta
Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról
- Szerbia6 nap telt el azóta
Feszült a helyzet a köztelevízió körül Belgrádban