Szerbia
TÍZSZERES BAYRAKTAR: Szerbia nagyon szeretne török drónokat, ezért tízszer többet hajlandó költeni rájuk, mint eddig

A szerb elnök saját maga ment ki Recep Tayyip Erdoğan elé a belgrádi repülőtérre, ami már önmagában azt jelezte, hogy különös figyelmet szentel a török államfő látogatásának. Szerbiának több szempontból: gazdasági, energetikai és katonai érdekei miatt is fontos a baráti viszony fenntartása Törökországgal, hogy a szandzsáki, boszniai és a koszovói kérdést ne is említsük. A reptéri kiruccanás előtt Aleksandar Vučić azonban – biztos, ami biztos – találkozott az orosz nagykövettel, mert hát Szerbia egyik országgal baráti kapcsolatokat ápol, a másikkal pedig barátibbakat.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Bayraktart vennének
A török-szerb találkozónak sok fontos eleme volt, Szerbia ugyanis egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül Törökországgal szemben, még katonai téren is. Azt eddig is tudtuk, hogy a szerb államfő szeretne, sőt nagyon szeretne török drónokat beszerezni, de ezt a kérdést elég sok bizonytalanság övezte, és övezi ma is. Az viszont már kiderült, hogy a Szerbiát megtestesítő Aleksandar Vučić sokkal többet hajlandó rá költeni, mint eddig.
– Szeretnénk Bayraktar pilóta nélküli gépeket vásárolni, de azt látjuk, hogy az egész világ ilyen drónokat akar, így hát beálltunk a sorba, de készek vagyunk arra, hogy növeljük az érdeklődésünket, és többet költsünk rájuk: az előzőleg kialkudott néhány tízmillió euró helyett, néhány százmillióra emeljük a tétet
– jelentette ki a szerb államfő az Erdoğannal tartott sajtóértekezleten.
A rövid nyilatkozatból azt viszont nem lehetett kiolvasni, hogy Szerbia úgy szeretne-e a sor elejére kerülni, hogy hajlandó nagyobb árat adni a drónokért, vagy hogy egyszerre több drónt rendelne a jobb besorolás érdekében. De az is felmerülhet, hogy azért emelkedett az ár, mert a Szíriában, a Karabahban és az Ukrajnában már jól vizsgázott Bayraktar TB2-es drónok mellé vagy helyett esetleg a legújabb Bayraktar Kizilelma szuperszonikus drónt szerezné be, amely sok mindenben veri a TB2-t, sebességben, magaságban, hatósugárban és terhelhetőségben: míg a TB2 csak 150 kilogrammnak megfelelő rakétát képes felemelni, addig a Kizilelma esetében ez egy tonnára, vagy a fölé emelkedik.
Külön érdekességként kell megemlíteni, hogy az új török drónok egyes altípusaiba várhatóan ukrán hajtóműveket szerelnek majd a törökök.
Tehát, ami a drónokat illeti, Szerbia esetében arra egyelőre nincs válasz, hogy Belgrád miért tízszerezte meg az erre a célra szánt összeget.
Más téren is jól jönne Szerbiának a török segítség. A két államfő közös sajtótájékoztatóján, és természetesen a találkozón is, Vučić arra kérte a török elnököt: segítsen Szerbiának a téli hónapokban az Azerbajdzsántól vásárolt áram Törökországon keresztül történő célba juttatásában.
Vízummentesség
A közös sajtótájékoztatón Vučić arról beszélt, hogy Belgrád és Ankara is azt szeretné, ha a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérné az ötmilliárd eurót, amire jó esély van, hiszen az áruforgalom a tavalyi esztendőben már meghaladta a kétmilliárdot, ezt már csak kétszerezni kell és nem tízszerezni.
Természetesen szóba került az ukrajnai háborúról és ennek kapcsán az energiaválság is, s nemcsak a villamosenergia Törökországon keresztül történő beszerzése által.
–Oroszország leállította a gázszállításokat, aminek következtében az árak emelkedni kezdtek, erre mindenki azt kezdte keresni, hogy miként éljük túl ezt a telet. Hogy nem lehetett erre korábban gondolni?
– kérdezte a török elnök, amire a szerb államfő azzal válaszolt, hogy az előttünk álló tél hideg lesz, a következő télen viszont „sarki viszonyok” fognak uralkodni, mert senki sem gondol arra a lehetőségre, hogy a háború hamarosan befejeződik.
– Nekünk ezért csak az marad hátra, hogy jól felkészüljünk a hidegekre és a sarki viszonyokra
– mondta elmélázva Vučić.

A BÚCSÚ: A szerb elnök nemcsak fogadta, hanem ki is kísérte a repülőtérre a török államfőt
A két elnök arról is beszélt, hogy Szerbia és Törökország megállapodott az útlevél-kötelezettség kölcsönösen eltörlésében, így a szerb és a török állampolgárok a jövőben személyi igazolvánnyal is beléphetnek Szerbiába, illetve Törökországba. A rendelkezéstől azt várják, hogy növekszik az egyébként is jelentős mértékű idegenforgalom a két ország között.
Ez akár üdvözlendő is lenne, ha nem lenne/lehetne esetleg egy olyan hátrányos következménye, hogy hirtelen megemelkedik a migránsok között a törökök és a kurdok száma, hiszen az utóbbiak közül sokan török állampolgárok.
A cikk itt folytatódik
Hasonlóra volt már példa Szerbia és Bosznia- Hercegovina esetében is, Szerbiában az iráni migránsok száma ugrott meg, amikor Belgrád egy ideig feloldotta a vízumkényszert Irán felé, Bosznia- Hercegovinában pedig a pakisztáni migránsok száma növekedett hirtelen gyorsasággal, amikor az ország iszlámábádi nagykövetsége túl sok vízumot adott ki.
Mire ez a cikk az olvasók elé került, Recep Tayyip Erdoğan török elnök átröppent Zágrábba, ahol folytatja/zárja le balkáni látogatását, valószínűleg kevésbé szívélyes viszonyok közepette, mint Belgrádban.

- Szerbia6 nap telt el azóta
Kizárták a „blokádoló” hallgatókat a főiskoláról
- Magyarország6 nap telt el azóta
Új kormány: Đuro Macut a miniszterelnök, a VMSZ is támogatja
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
A jövő gyorsabban itt lesz (mint gondolnánk)
- Szerbia7 nap telt el azóta
Nagy léptekkel a putyini típusú rezsim felé