Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A szerb elnök saját maga ment ki Recep Tayyip Erdoğan elé a belgrádi repülőtérre, ami már önmagában azt jelezte, hogy különös figyelmet szentel a török államfő látogatásának. Szerbiának több szempontból: gazdasági, energetikai és katonai érdekei miatt is fontos a baráti viszony fenntartása Törökországgal, hogy a szandzsáki, boszniai és a koszovói kérdést ne is említsük. A reptéri kiruccanás előtt Aleksandar Vučić azonban – biztos, ami biztos – találkozott az orosz nagykövettel, mert hát Szerbia egyik országgal baráti kapcsolatokat ápol, a másikkal pedig barátibbakat.

Bayraktart vennének

A török-szerb találkozónak sok fontos eleme volt, Szerbia ugyanis egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül Törökországgal szemben, még katonai téren is. Azt eddig is tudtuk, hogy a szerb államfő szeretne, sőt nagyon szeretne török drónokat beszerezni, de ezt a kérdést elég sok bizonytalanság övezte, és övezi ma is. Az viszont már kiderült, hogy a Szerbiát megtestesítő Aleksandar Vučić sokkal többet hajlandó rá költeni, mint eddig.

– Szeretnénk Bayraktar pilóta nélküli gépeket vásárolni, de azt látjuk, hogy az egész világ ilyen drónokat akar, így hát beálltunk a sorba, de készek vagyunk arra, hogy növeljük az érdeklődésünket, és többet költsünk rájuk: az előzőleg kialkudott néhány tízmillió euró helyett, néhány százmillióra emeljük a tétet

– jelentette ki a szerb államfő az Erdoğannal tartott sajtóértekezleten.

A rövid nyilatkozatból azt viszont nem lehetett kiolvasni, hogy Szerbia úgy szeretne-e a sor elejére kerülni, hogy hajlandó nagyobb árat adni a drónokért, vagy hogy egyszerre több drónt rendelne a jobb besorolás érdekében. De az is felmerülhet, hogy azért emelkedett az ár, mert a Szíriában, a Karabahban és az Ukrajnában már jól vizsgázott Bayraktar TB2-es drónok mellé vagy helyett esetleg a legújabb Bayraktar Kizilelma szuperszonikus drónt szerezné be, amely sok mindenben veri a TB2-t, sebességben, magaságban, hatósugárban és terhelhetőségben: míg a TB2 csak 150 kilogrammnak megfelelő rakétát képes felemelni, addig a Kizilelma esetében ez egy tonnára, vagy a fölé emelkedik.

Külön érdekességként kell megemlíteni, hogy az új török drónok egyes altípusaiba várhatóan ukrán hajtóműveket szerelnek majd a törökök.

Tehát, ami a drónokat illeti, Szerbia esetében arra egyelőre nincs válasz, hogy Belgrád miért tízszerezte meg az erre a célra szánt összeget.

Más téren is jól jönne Szerbiának a török segítség. A két államfő közös sajtótájékoztatóján, és természetesen a találkozón is, Vučić arra kérte a török elnököt: segítsen Szerbiának a téli hónapokban az Azerbajdzsántól vásárolt áram Törökországon keresztül történő célba juttatásában.

Vízummentesség

A közös sajtótájékoztatón Vučić arról beszélt, hogy Belgrád és Ankara is azt szeretné, ha a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérné az ötmilliárd eurót, amire jó esély van, hiszen az áruforgalom a tavalyi esztendőben már meghaladta a kétmilliárdot, ezt már csak kétszerezni kell és nem tízszerezni.

Természetesen szóba került az ukrajnai háborúról és ennek kapcsán az energiaválság is, s nemcsak a villamosenergia Törökországon keresztül történő beszerzése által.

–Oroszország leállította a gázszállításokat, aminek következtében az árak emelkedni kezdtek, erre mindenki azt kezdte keresni, hogy miként éljük túl ezt a telet. Hogy nem lehetett erre korábban gondolni?

– kérdezte a török elnök, amire a szerb államfő azzal válaszolt, hogy az előttünk álló tél hideg lesz, a következő télen viszont „sarki viszonyok” fognak uralkodni, mert senki sem gondol arra a lehetőségre, hogy a háború hamarosan befejeződik.

– Nekünk ezért csak az marad hátra, hogy jól felkészüljünk a hidegekre és a sarki viszonyokra

– mondta elmélázva Vučić.

A BÚCSÚ: A szerb elnök nemcsak fogadta, hanem ki is kísérte a repülőtérre a török államfőt

A két elnök arról is beszélt, hogy Szerbia és Törökország megállapodott az útlevél-kötelezettség kölcsönösen eltörlésében, így a szerb és a török állampolgárok a jövőben személyi igazolvánnyal is beléphetnek Szerbiába, illetve Törökországba. A rendelkezéstől azt várják, hogy növekszik az egyébként is jelentős mértékű idegenforgalom a két ország között.

Ez akár üdvözlendő is lenne, ha nem lenne/lehetne esetleg egy olyan hátrányos következménye, hogy hirtelen megemelkedik a migránsok között a törökök és a kurdok száma, hiszen az utóbbiak közül sokan török állampolgárok.

Hasonlóra volt már példa Szerbia és Bosznia- Hercegovina esetében is, Szerbiában az iráni migránsok száma ugrott meg, amikor Belgrád egy ideig feloldotta a vízumkényszert Irán felé, Bosznia- Hercegovinában pedig a pakisztáni migránsok száma növekedett hirtelen gyorsasággal, amikor az ország iszlámábádi nagykövetsége túl sok vízumot adott ki.

Mire ez a cikk az olvasók elé került, Recep Tayyip Erdoğan török elnök átröppent Zágrábba, ahol folytatja/zárja le balkáni látogatását, valószínűleg kevésbé szívélyes viszonyok közepette, mint Belgrádban.