ÉBEREK, DE NEM FÉLNEK: A koszovói miniszterelnök szerint Oroszország érdeke a háború

A cikk meghallgatása

Koszovó kész szembeszállni egy esetleges szerbiai támadással, ha a kisebbségi szerbekkel fennálló viszály fokozódása újabb fegyveres konfliktushoz vezet. Ezt Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerdán nyilatkozta a Reutersnek adott interjújában. Közben a YouTube segítségével azt sejtette, hogy szeptember 1-től végrehajtják a személyi igazolványokkal és a rendszámtáblákkal kapcsolatos intézkedéseket, bár ezt konkrétan nem mondta ki.

Mikor támadnak?

A koszovói miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin “despota” orosz elnök a “háború embere”, így érdeke lenne a vérontás kiterjesztése, miután februárban már megtámadta a szomszédos Ukrajnát.

A Koszovó elleni esetleges támadással kapcsolatban Kurti konkrét időpontot nem tudott mondani.

– Nem azt mondom, hogy ezen a héten vagy a jövő héten megtámadnak minket, de nagy felelőtlenség lenne kizárni a feszültség növekedését és az újabb konfliktusok lehetőségét

– jelentette ki Kurti a brit hírügynökségnek nyilatkozva. A koszovói miniszterelnök úgy vélte, hogy ma már nem 1998-at írnak, Koszovónak állami státusa van, ennek köszönhetően pedig megvannak a biztonsági és védelmi intézményei és szervei.

– Most 2022 van, így sokkal felkészültebbek vagyunk szuverenitásunk, területi integritásunk, demokráciánk, jogállamiságunk, alkotmányosságunk és haladásunk védelmére

– nyilatkozta a koszovói miniszterelnök, aki várhatóan augusztus 18-án Brüsszelben találkozik Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hacsak nem jön közbe valami.

A koszovói ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan megvádolták Kurtit, hogy elijeszti a befektetőket azzal, hogy nyíltan beszél a Belgráddal való esetleges újabb konfliktusról, amit a koszovói miniszterelnök természetesen visszautasít.

A másik nyilatkozat

A fenti nyilatkozat mellet Kurti fontosnak találta, hogy az anyanyelvükön üzenjen a koszovói szerbeknek, és felkészítse őket arra, hogy a pristinai vezetés szeptember 1-én bevezeti azokat az intézkedéseket, amelyeket uniós, de főleg amerikai nyomásra a hónap elején elhalasztott.

– Júliusban szerbül is közzétettük a belügyminisztériumi határozatot és az ahhoz kapcsolód tájékoztatást, sőt magam is bekapcsolódtam a tájékoztató kampányba. Ennek ellenére a kormány július 29-i döntésével kapcsolatban félrevezető tájékoztató hadjárat kezdődött a döntéssel kapcsolatban, amely félelmet keltett, és az instabilitás előidézése volt a célja, végül pedig barikádok emeléséhez vezetett

– állapította meg a koszovói miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy büntetett előéletű emberek védték a barikádokat, akik ezzel azt akarták elérni, hogy folytathassák a szervezett bűnözést Koszovó északi részén.

Kurti nem konkretizálta, hogy kikre gondolt a félrevezető kampánnyal és a bűnözői múlttal rendelkező személyek esetében, de ezzel kapcsolatban aligha lehetnek kétségeink.

A koszovói miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Szerbiában kiadott illegális táblák lecserélése a jogállam megteremtését, a biztonság szavatolását, valamint a mozgásszabadság biztosítását szolgálja, ugyanakkor a koszovói hatóságok eltekintenek az átírás minden költségétől, ami járművenként mintegy 5000 eurós kedvezményt jelent.

Azt is megemlítette, hogy a szerb személyi igazolványokkal utazóktól nem veszik el a dokumentumaikat, hanem csak egy kísérő okmányt csatolnak hozzájuk, amelynek kiadása ingyenes, és mindössze 20 másodpercet vesz igénybe, ellentétben ezzel a szerb oldalon a hasonló dokumentum kiadására 20-60 percet kell várni, és ez már így megy 11 éve.

– Senki sem immunis a hamis hírekre, a dezinformációk a nemzetbiztonságot fenyegetik, ezért ne engedjék meg hogy félretájékoztassák Önöket azok, akik a célja az instabilitás előidézése

– tette hozzá Kurti, aki a több mint négy perces videó végén megjegyezte, hogy a barikádok emelése nem alulról, hanem felülről érkező kezdeményezésre történt, azok részéről, akik se nem képviselik, se nem védik a koszovói szerbeket.

A YouTube segítségével közzétett videóban ugyan konkrétan nem mondta ki, hogy szeptember 1-től végrehajtják a személyi igazolványokkal és a rendszámtáblákkal kapcsolatos intézkedéseket, de maga a videó minden kétséget kizáróan ennek tudatosítását szolgálta.

A koszovói helyzet

A feszültség Szerbia és Koszovó között a múlt hónap végén, ennek a hónapnak az elején lángolt fel ismét, miután a pristinai kormány bejelentette: kötelezi a Belgrád által támogatott szerbeket, akik nem ismerik el a koszovói intézményeket, hogy a koszovói hatóságok által kiadott rendszámokat használják.

A helyzet némileg megnyugodott, miután Kurti az Egyesült Államok és az Európai Unió nyomására szeptember 1-ig elhalasztotta az autók átregisztrálását, a szerbek pedig a NATO békefenntartóinak felügyeltével elbontották az általuk felállított útzárakat.

Koszovó 1,8 milliós lakosságának 5 százaléka szerb, közülük mintegy 50 ezren élnek tömbben Észak- Koszovóban, a szerb határ közelében. A maradék 40 ezer szerb szorványban él az Ibar folyótól délre, az utóbbiak a koszovói kormány által kiadott rendszámokat használják.

Szerbia tagadja, hogy Belgrádból szítják a koszovói feszültséget, ugyanakkor azzal vádolja a pristinai vezetést, hogy lábbal tiporja a kisebbségi szerbek jogait.

A NATO mintegy 3700 katonát állomásoztat Koszovóban, és a múlt héten bejelentette, hogy megbízatásának megfelelően beavatkozik, ha a stabilitás veszélybe kerül.