Connect with us

Oroszország

SEMMI SEM DRÁGA: Az oroszok igyekeznek feltüzelni Szerbiát Koszovó megtámadására

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

Egyre több orosz kommentátor igyekszik feltüzelni Szerbiát egy Koszovó elleni támadásra. Az érvelésrendszerük ugyanakkor egy kicsit logikátlan: miközben azt állítják, hogy a legutóbbi koszovói válságot a Nyugat azért robbantotta ki, hogy újabb frontot nyisson Oroszország és az USA, valamint európai szövetségesei között, most éppen ezek az elemzők sürgetik Belgrádot a cselekvésre. És természetesen kihagyhatatlan a megbonthatatlan szerb-orosz barátság felemlegetése.

Fel, támadni

– A koszovói válságra csak egy módon lehet reagálni: el kell foglalni Koszovó északi részét és be kell jelenteni, ezentúl itt húzódik a határ. Ha harcolni akartok, csak gyertek, de három nap múlva már Pristinában leszünk. Ha nem akartok, akkor ezentúl itt marad a határ. A NATO nem fog harcolni a koszovói albánokért, komoly szankciókkal fenyegetőzik ugyan a katonai tömb, de nem fog harcba szállni. De Aleksandar Vučić szerb elnök nem döntött a támadás mellett, ő mindig is egy békéltető személyiség volt

– vélekedett Vlagyimir Brutyer orosz politológus, a Kreml-párti orosz és külföldi elemzőket és újságírókat tömörítő Valdaj Klub tagja.

A politológus szinte sértve érezte magát, amikor arról beszélt, hogy Vučić még nem ment neki Koszovónak, és inkább örül az apróbb győzelmeknek.

– A Nyugat megint rászólt Koszovóra, hogy függessze fel a szerbellenes intézkedéseket. Koszovó erre fél lépést hátrébb húzódott, és emiatt Vučić bejelentette, Szerbia győzött

– hangsúlyozta a politológus, miután Pristina augusztus végéig elhalasztotta azon rendelet betartatását, amely szerint szerb rendszámmal nem lehet behajtani Koszovóba, s a határon a szerb személyi dokumentumokat is ideiglenes koszovóira kell cserélni.

Megszólalt a Független Államok Közösségét alkotó posztszovjet országokkal fenntartott kapcsolattal foglalkozó parlamenti bizottság elnökhelyettese, Konsztantyin Zatulin is. Szerinte Moszkva csak akkor tud segíteni, ha Vučić végre elhatározza, mit tesz.

– Ukrajna ügyében is egyértelmű, kikkel szimpatizálnak a szerbek, de a Nyugat mindent elkövet annak érdekében, hogy maga mellé állítsa Belgrádot. Oroszország nem lehet szerbebb Szerbiánál. Ha Szerbia harcolni akar, akkor Oroszországnak segítséget kell nyújtania. Ha pedig más utat akar találni, akkor Moszkvának megértőnek kell lennie, de nem vállalhat többet, mint amennyit Szerbia hajlandó megtenni

– mondta a politikus.

Ki, mit szít?

Az orosz szakértők szerint a Nyugat azért próbál feszültséget szítani a Balkánon, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy Ukrajna fokozatosan hátrébb szorul és nem úgy folynak az események, ahogyan azt Washingtonban vagy Brüsszelben látni szeretnék.

Az időzítésben az is fontos – állítják Moszkvában – hogy a nyugatiak úgy vélik, amíg a Kreml le van kötve Ukrajnában, nem tud valódi segítséget nyújtani Vučić Szerbiájának.

– De a fő vesztes Ukrajna lenne egy szerb-koszovói háború esetén, hiszen eddig egyedült Kijev tetszelgett a gonosz Putyin ellen harcoló keresztes vitéz szerepében. Ha viszont máshol is keletkezne egy konfliktus, a szerepet meg kellene osztani mással is

– vélekedett Jevgenyij Umerenkov, a Komszomolszkaja Pravda című lap katonai szakértője.

Egy másik szakértő Pjotr Makedoncev szerint addig kellene várni a Koszovó elleni szerb támadás megindításával, amíg nem ér véget győzelemmel az ukrajnai orosz akció.

A szakértő azt is biztosra veszi, hogy előbb-utóbb fegyveres összecsapás tör ki Törökország és Görögország között az égei-tengeri szigetek hovatartozása miatt s amikor ez megtörténik, az Oroszország elleni szankciók hatására végleg elgyengült Európai Unió már nem lesz olyan erős, hogy érvényesítse akaratát a Balkánon. (A NATO-ról nem szól a szerző, Görögország és Törökország is NATO-tag, bár a törökök néhány éve orosz légvédelmi rendszert telepítettek maguknál.)

Az orosz sajtóbeszámolók szerint közel kétszáz fegyveres ment Koszovóból Ukrajnába, hogy csatlakozzon az oroszok elleni harcoló erőkhöz, és ezen fegyveresek közül több tucatnyian már életüket vesztették, így Szerbiának könnyebb lesz a dolga egy esetleges koszovói háborúban, hiszen a legkeményebb albánok már elvéreztek Ukrajnában.

A szerb Luhanszk

És persze, az is kiderül, hogy amint a távoli Tokió, úgy a viszonylag közeli Új Oroszország (Novaja Rosszija) – hozzávetőlegesen Ukrajna keleti fele – tulajdonképpen szerb. Már csak ezért is történt, hogy 2014-ben, amikor a Moszkva-párti kelet-ukrajnai szakadárok hathatós orosz segítséggel háborút indítottak az ukrán hadsereg ellen, szerb önkéntesek is megjelentek a térségben.

Az egyik szerb vezér, Bratislav Živković, a Jovan Šević egység parancsnoka már arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk városa is szerb.

– Luhanszk szerb város, és általánosságban véve Új Oroszország minden tizedik lakójának szerb vér is folyik az ereiben. A szerbek 40 város alapítottak Új Oroszországban. És az is igaz, hogy egyetlen olyan háború sem volt, ahol a szerbek ne támogatták volna az oroszokat, illetve az oroszok ne segítették volna a szerbeket. Hogyan is nevezték régen ezt a várost? Szlavjano- Szerbszknek. Van még kérdés?

– mondta a szerb vezér, akinek a szavai már a harcedzett és minden bizonnyal szerbbarát újságírónak is csípte a szemét. Ugyanis azért hozzátette: a XVIII. században valóban létezett egy Szlavjanoszerbija nevű katonai terület, ahol az orosz birodalom oldalán harcoló szerbek, valamint bolgárok és moldovaiak laktak. A települések egyik létrehozója volt Jovan Šević, akiről 2014-ben elnevezték az ott harcoló csetnik egységet.

Szlavjanoszerbia története azonban egyáltalán nem volt olyan hosszú és meghatározó, mint amilyennek azt Živković sugallta: a megalapítás idején, 1753-ban négyezer szerb élt a térségben, amikor 11 évvel később felszámolták a korlátozott autonómiával rendelkező “államalakulatot”, már csak alig több mint ezer.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava