Jobban mondva Putyin fogadta a szerb politikust, akit januárban “látatlanban” kitüntetett a Barátságért Érdemrenddel (oroszul: Орден Дружбы), azért látatlanban, mert az orosz elismerést akkor Szergej Nariskin, az Orosz Föderáció elnökének megbízottja, a külföldi hírszerző szolgálat igazgatója, az SVR moszkvai központjában adta át a szerb politikusnak, tehát Putyin személyesen nem találkozott vele, amit most a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum alkalmával pótolt. A RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint Putyin arra bíztatta a volt szerbiai titkosszolgálati vezetőt, aki most a szerb elnök megbízásából az oroszokkal tartja a kapcsolatokat, hogy alaposan vegye szemügyre és mérje fel az együttműködés lehetőségeit az Orosz Föderáció olyan nagy és ígéretes régiójával, mint a Távol-Kelet. Nyilvánvalóan ez csak a mantra, bizonyára sokkal fontosabb kérdésekről esett szó, amelyeket majd a történészek évtizedek múlva bányásznak elő.

Rafale után Putyin

Ne feledjük, hogy a találkozóra mindössze néhány nappal azt követően került sor, hogy Szerbia 12 francia Rafale vadászbombázó vásárlásába vágott bele. A RIA Novosztyi jelentése – amely a délelőtti órákban vezető hírként kezelte a találkozót – idézte Putyin elnököt, aki szerint meg kell vizsgálni annak okát, hogy miért következett be enyhe visszaesés az Oroszország és Szerbia közötti kétoldalú kereskedelemben.

Lehet, hogy nem túlzunk azzal a feltételezéssel, hogy Putyinnak nem tetszik a francia Rafale-ok beszerzése, és esetleg rosszallását fejezte ki emiatt, de erre a “állami szolgálatban álló” sablonos hírügynökségi jelentése nem tér ki.

– Talán itt az ideje, hogy közös parlamenti bizottsági ülést tartsunk, miután az már régóta nem ülésezett, legalább két éve. És annak is eljött az ideije, hogy megvizsgáljuk az ezzel kapcsolatban felmerülő akadályokat, hogy megszüntessük azokat. Különösen azért, mert sok érdekes területünk van, együttműködés például a közlekedés és az ipari területén

– tette hozzá az elnök, nem részletezve azt, hogy az általa említett időpont egybeesik azzal, amikor Oroszország nekiment Ukrajnának.

Putyin – nyilván nem véletlenül – emlékeztetett arra, hogy Oroszország jelentős szerepet játszik Szerbia energiaellátásában, és a szállítások időben és nagyon jó feltételekkel történnek.

– Erről is beszélni fogunk, vannak konkrét dolgok, amelyeket meg kell oldani, miután 2025 márciusában lejárnak a gázszállítási szerződéseink

– tette hozzá az orosz vezető, aki ezzel esetleg azt akarta mondani, hogy nem veszik ugyan el a szerbektől az orosz gázt a Rafale-szerződés miatt, de a továbbiakban nem kapják olyan olcsón, mint eddig.

Putyin azt is kérte, hogy Vulin adja át az üdvözletét Aleksandar Vučić szerb elnöknek, és reményét fejezte ki, hogy a szerb elnök idén ősszel elmegy Kazanyba, és részt vesz a BRICS-csúcs margójára szervezett eseményeken.

Ez azért is érdeke lenne, mert valóban lejár a két ország között 2022-ben kötött három éves gázszerződése, de ezt most aligha lehet telefonon elintézni, pedig Vučić bizonyára arra számít, hogy továbbra is lesz olcsó orosz gáz, amely a három évvel ezelőtti szerb elnöki mantra szerint “10-12-szer kevesebbe került Szerbiában, mint Európában”.

Mint a mellékelt videóból kiderül – amely az X platformon érhető el – Putyin már nem elégszik meg azzal, hogy Vučić küldöncöket meneszt hozzá, személyesen akarja látni a szerb elnököt Oroszországban, így Vučićnak most végképp színt kell vallania, és el kell döntenie, hogy melyik széket rúgja ki maga alól.

Vulin marad az amerikai szankciók hatálya alatt

Miután a Kreml előre jelezte, hogy a Putyin-Vulin találkozóra sort kerítenek a vlagyivosztoki gazdasági fórumon, ez lehetőséget kínált arra, hogy az amerikaiak és az európaiak előre reagáljanak rá.

Az Amerika Hangja ezzel kapcsolatban továbbította az ottani külügyminisztérium álláspontját, hogy az Egyesült Államok számára Aleksandar Vulin ‘jól ismert’, és továbbra is amerikai szankció alatt áll, amelyet tavaly júliusban vezettek be ellene. A washingtoni külpolitikai szócsőnek is nevezhető adó ezt egy meg nem nevezett külügyi szóvivőre hivatkozva jelentette.

– Mi továbbra is arra fókuszálunk, hogy a szerbiai vezetőkkel folytatott együttműködés során a két ország közötti stratégiai partnerség megerősítésén dolgozzunk

– mondta a névtelenségbe burkolódzó amerikai illetékes, aki utalt arra, hogy ez mindaddig így marad, amíg Szerbia folytatja a biztonságos jövő építését Európában, és ellenáll az Oroszországtól érkező politikai és gazdasági zsarolásoknak. (Majd meglátjuk, hogy miként alakul az orosz gáz ára 2025 márciusától!)

Kapcsolódó cikk

Szerbia 12 Rafale harci gépet vásárol, az elsőt a franciák 2028-ban szállítják le

A State Department szinte ugyanezt válaszolta a másik amerikai szócsőnek számító Szabad Európa Rádiónak (RSE), amikor az augusztus 23-án kért reagálást Andrej Pivovarov orosz aktivista azon vádjával kapcsolatban, hogy Vulin szerepet játszott az ő 2021-es oroszországi letartóztatásában.

A politikai másodhegedűsnek tekinthető Európai Unió (EU) ugyanakkor azt közölte, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok fenntartása az Ukrajna elleni agresszió idején “nem egyeztethető össze az Unió értékeivel és Szerbia csatlakozási folyamatával”.

A Szabad Európának szintén név nélkül nyilatkozó uniós illetékes szerint az EU “kristálytisztán beszélt a partnereivel arról”, hogy nem tekinti normálisnak az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokat az Ukrajna elleni “semmivel sem kiprovokált és indokolatlan agresszió és háború után”.

Az uniós illetékes szerint az EU “minden tagjelölt országra megbízható európai partnerként szeretne számítani a közös elvek, értékek, biztonság és jólét érdekében”.

Ha Orbánnak szabad, akkor Vulinnak is szabad

Miloš Vučević szerb (báb)miniszterelnök a Szabad Európának azzal reagált a Putyin-Vulin találkozóra vonatkozó kérdésre, hogy “semmi korszakalkotó és semmi szörnyű” dolog nem történt.

– Nem szakítottuk meg a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, senkinek sem tilos Oroszország képviselőivel találkozni

– mondta Vučević, aki arra emlékeztetett, hogy Szerbia nem támogatja Ukrajna területi integritásának megsértését.

Egyúttal rámutatott arra, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, az Európai Unió és a NATO egyik tagállamának vezetője a közelmúltban Moszkvában járt, és találkozott Putyinnal.

– Ha Orbánnak ez megengedett, akkor természetesen Vulin is találkozhat Putyinnal. Nem látok ebben különbséget, vagy más megközelítést

– mondta a szerb miniszterelnök, aki tehát magyar kollégájának moszkvai útjával takaródzva tartja indokoltnak, hogy Vulin – viszont nagy Putyin-fanként és miniszterelnökként esetleg nem ő – találkozott az orosz elnökkel.

Vulin idén május 2-a óta, amikor a szerb kormány miniszterelnök-helyettesévé választották, kétszer járt Oroszországban. Három héttel ezelőtt Moszkvában beszélt Jurij Usakovval, az orosz elnök külügyi tanácsadójával, júniusban pedig Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszterrel, Szergej Sojguval, Oroszország Biztonsági Tanácsának titkárával és Alekszandr Grusko külügyminiszter-helyettessel, tehát szerb részről nagyon is élő és mozgalmas kapcsolattartásról van szó az oroszokkal.