Connect with us

Albánia

LES ECHOS: Még mindig vannak akadályok az Európai Unió balkáni bővítése előtt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

OPEN BALKAN: Közösen duzzognak
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós csúcstalálkozó lenne hivatott arra, hogy újraindítsa ezt a folyamatot. Szerbia Moszkva iránti magatartása, valamint az Albániával és Észak-Macedóniával folytatott tárgyalások bolgár vétója azonban elhomályosíthatja a közösség üzenetét, amely ezúttal nem csak a Nyugat-Balkánnak, hanem Oroszországnak is szól.

Biztonsági kérdés

Az Ukrajna elleni orosz agressziót követő kijevi kérelem ismét előhozta a balkáni országok csatlakozási kérdését. Több mint tíz éve annak, hogy Montenegró megkezdte a tárgyalásokat, Szerbia pedig több mint nyolc éve lépett erre az útra. Albánia és Észak-Macedónia 2005 óta tagjelölt ország, a viták azonban holtpontra jutottak, mert Bulgária blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

A francia gazdasági hírportál szerint Nyugat-Európát nem igazából aggasztotta a folyamat lassúsága. Franciaországban különösen nem váltott ki lelkesedést az kilátás, hogy egy nagyon szegény országokból álló társaság csatlakozik az Európai Unióhoz, amelyeket felemészt a korrupció, és gyakran szakítják szét a belső etnikai vagy vallási konfliktusok.

Az ukrajnai háború azonban felébresztette a Nyugat lelkiismeretét. Sürgetőbbé vált, hogy ezeket az országokat határozottabban lehorgonyoztassuk az Európai Unió délkeleti szárnyán azáltal, hogy erős és egyértelmű politikai üzenetet küldünk nekik a liberális és progresszív Európához való tartozásukról

– írja a LesEchos, amely Dimitar Kovačevski észak-macedón miniszterelnököt idézve megjegyezte, hogy az Ukrajna ellen indított támadást követően, valamint a más országok Nyugat-Balkánra gyakorolt befolyásának fényében az utóbbi években biztonsági kérdéssé vált az európai kontinens „legsebezhetőbb országainak” helyzete.

Miután néhány napon belül lejár a hat hónapos francia elnökség, Franciaország szeretett volna, hogy az Európai Unió „egységes és határozott” kontinens képét mutassa a bővítési folyamat újraindítása során, még akkor is, ha ezeknek az országoknak a csatlakozása csak „távoli kilátásnak” tűnik.

Párizsnak azonban nem sikerült feloldania Bulgária vétóját az Észak-Macedóniával való tárgyalások megkezdésére vonatkozóan

– állapítja meg a francia gazdasági portál, amely ezzel kapcsolatban megjegyzi: Szófia azt követeli, hogy Észak-Macedónia ismerje el saját alkotmányában nyelvének és kultúrájának bolgár eredetét, és az eddigieknél jobban védje a bolgár kisebbséget, cserében viszont nem ismeri el a macedón kisebbség jogait.

Az Elysée-palota közvetítési kísérlete, amelynek középpontjában az a kötelezettségvállalás állt, hogy Bulgária és Észak-Macedónia a csatlakozási tárgyalások keretében rendezze a kétoldalú vitákat, sikertelen maradt, a két ország ugyanis nem ásta el a csatabárdot, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy a bolgár miniszterelnök ellen az ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be. A LesEchos úgy véli, hogy Kiril Petkov lemondásával elodázná a kompromisszum létrehozásának esélyét.

Kétértelmű hozzáállás

Szerbia esetében a cikk arra tér ki, hogy az Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatok nem könnyítik meg csatlakozási folyamatot.

Szerbia nagyon közel került Moszkvához a fegyvervásárlások és egy szabadkereskedelmi megállapodás által

– idézte a LesEchos Pierre Mirelt, a bizottság korábbi magas beosztású bővítési illetékesét.

A francia portál megjegyzi, hogy Aleksandar Vučić államfő, aki nem volt hajlandó követni az Európai Uniót az Oroszország elleni szankciók terén, júniusban jónak látta a Moszkvával kötött gázszerződés megújítását, miközben az Európai Unió csökkenteni igyekszik függőségét Oroszországtól.

Ez a Moszkvával szembeni több mint kétértelmű hozzáállás elkerülhetetlenül lehűti az európaiakat. Emellett a médiával való bánásmód és a jogállamiság elleni támadások megakadályozzák az ország előrehaladását

– hangsúlyozta Pierre Mirel, aki szerint Szerbia tudatában van annak is, hogy „nem képes befejezni a csatlakozási tárgyalásokat a Koszovóval kötött kétoldalú megállapodás nélkül”.

A LesEchos szerint ezért a csütörtöki csúcstalálkozóval kapcsolatban be kell érni a balkáni bővítési folyamat „újraindítására” vonatkozó felhívásával, ahogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a huszonhetekhez írt meghívólevelében írta.

A francia portál szerint a „keserűséggel teli” balkáni vezetők tiltakozást fontolgattak, mivel abban reménykedtek, hogy a saját közvéleményüknek „kézzelfogható előrelépést” tudnak nyújtani, főleg arra való tekintettel, hogy Ukrajna és Moldova „győzelmet arat”, mert rekordidő alatt nyeri el az unió tagjelölti státuszát, amire „az orosz agresszió kötelezi” az Európai Uniót.

Új módszerek (azaz a jutalomfalatok)

A csúcs azonban pozitívan zárulhat, ha a huszonhetek nem töltenek túl sok időt a bolgár vétóval, Charles Michel ugyanis új módszereket javasolhat a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban.

A kihívás az, hogy ne ismételjék meg ugyanazokat a hibákat, amelyeket Bulgária és Románia csatlakozásakor elkövettek, ezeket az országokat ugyanis akkor hoztunk be az EU-ba, amikor azok nem álltak erre készen

– jelentette ki a feljebb már idézett Pierre Mirel, aki szerint ha prioritás a Balkán integrációja, akkor azt szakaszosan kell végrehajtani, ami során a csatlakozásra váró országok hozzáférést kaphatnak az európai strukturális alapokhoz és konkrét gazdasági előnyökhöz juthatnak a reformokért cserébe.

A LesEchos azzal a megjegyzéssel zárja a cikkét, hogy ez „pragmatikus és inkluzív módszer”, amely a közvélemény által könnyebben támogathatóvá tenné a csatlakozási folyamatot, és gyorsabban áthidalná az Európai Unió tagországai és a Balkán közötti egyre nagyobb szakadékot.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Koszovó

Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Mi érezhető Prizren levegőjében?
Más-mást érez egy albán és egy szerb Prizren levegőjében (Forrás: Facebook)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kimondottan dühösen reagált Edi Rama albán miniszterelnöknek internetes megnyilvánulására, miszerint „Prizren kevegőjében érezhető az albán történelem”. Rama ezt a Facebookon állapította meg, miután a hétvégén a feleségével és a fiával felkereste a koszovói várost.

Vajon milyen Prizren levegője?

Dačić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt kérdezte, hogy „meddig engedhető meg az albán politikusoknak a történelemhamisítás”.

A szerb külügyminiszter nyilván azért lett dühös, mert ő maga is prizreni születésű, így a kijelentés szíven találta.

Dačić a Tanjugnak azt mondta, hogy Rama elfelejti, figyelmen kívül hagyja vagy szándékosan elhallgatja, hogy Prizren Szerbia fővárosa volt Dušan és Uroš szerb fejedelmek idejében, a 14. században, és emiatt Prizrent évszázadokon át császári városnak, vagy szerb Konstantinápolynak is nevezték.

Prizrenben 24 évvel ezelőtt több mint 10 000 szerb élt, ma pedig alig vannak húszan

– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki szerint „ma Prizrenben csak a szerb nép elleni etnikai tisztogatás és népirtás, valamint Nagy-Albánia gondolata érezhető a levegőben”.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: