LES ECHOS: Még mindig vannak akadályok az Európai Unió balkáni bővítése előtt

A LesEchos francia gazdaság hírportál & napilap értékelése szerint még mindig akadályok tornyosulnak a balkáni bővítés útjában. A mostani uniós csúcstalálkozó lenne hivatott arra, hogy újraindítsa ezt a folyamatot. Szerbia Moszkva iránti magatartása, valamint az Albániával és Észak- Macedóniával folytatott tárgyalások bolgár vétója azonban elhomályosíthatja a közösség üzenetét, amely ezúttal nem csak a Nyugat- Balkánnak, hanem Oroszországnak is szól.

Biztonsági kérdés

Az Ukrajna elleni orosz agressziót követő kijevi kérelem ismét előhozta a balkáni országok csatlakozási kérdését. Több mint tíz éve annak, hogy Montenegró megkezdte a tárgyalásokat, Szerbia pedig több mint nyolc éve lépett erre az útra. Albánia és Észak- Macedónia 2005 óta tagjelölt ország, a viták azonban holtpontra jutottak, mert Bulgária blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

A francia gazdasági hírportál szerint Nyugat- Európát nem igazából aggasztotta a folyamat lassúsága. Franciaországban különösen nem váltott ki lelkesedést az kilátás, hogy egy nagyon szegény országokból álló társaság csatlakozik az Európai Unióhoz, amelyeket felemészt a korrupció, és gyakran szakítják szét a belső etnikai vagy vallási konfliktusok.

– Az ukrajnai háború azonban felébresztette a Nyugat lelkiismeretét. Sürgetőbbé vált, hogy ezeket az országokat határozottabban lehorgonyoztassuk az Európai Unió délkeleti szárnyán azáltal, hogy erős és egyértelmű politikai üzenetet küldünk nekik a liberális és progresszív Európához való tartozásukról

– írja a LesEchos, amely Dimitar Kovačevski észak-macedón miniszterelnököt idézve megjegyezte, hogy az Ukrajna ellen indított támadást követően, valamint a más országok Nyugat- Balkánra gyakorolt befolyásának fényében az utóbbi években biztonsági kérdéssé vált az európai kontinens “legsebezhetőbb országainak” helyzete.

Miután néhány napon belül lejár a hat hónapos francia elnökség, Franciaország szeretett volna, hogy az Európai Unió “egységes és határozott” kontinens képét mutassa a bővítési folyamat újraindítása során, még akkor is, ha ezeknek az országoknak a csatlakozása csak “távoli kilátásnak” tűnik.

– Párizsnak azonban nem sikerült feloldania Bulgária vétóját az Észak- Macedóniával való tárgyalások megkezdésére vonatkozóan

– állapítja meg a francia gazdasági portál, amely ezzel kapcsolatban megjegyzi: Szófia azt követeli, hogy Észak- Macedónia ismerje el saját alkotmányában nyelvének és kultúrájának bolgár eredetét, és az eddigieknél jobban védje a bolgár kisebbséget, cserében viszont nem ismeri el a macedón kisebbség jogait.

Az Elysée-palota közvetítési kísérlete, amelynek középpontjában az a kötelezettségvállalás állt, hogy Bulgária és Észak- Macedónia a csatlakozási tárgyalások keretében rendezze a kétoldalú vitákat, sikertelen maradt, a két ország ugyanis nem ásta el a csatabárdot, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy a bolgár miniszterelnök ellen az ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be. A LesEchos úgy véli, hogy Kiril Petkov lemondásával elodázná a kompromisszum létrehozásának esélyét.

Kétértelmű hozzáállás

Szerbia esetében a cikk arra tér ki, hogy az Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatok nem könnyítik meg csatlakozási folyamatot.

– Szerbia nagyon közel került Moszkvához a fegyvervásárlások és egy szabadkereskedelmi megállapodás által

– idézte a LesEchos Pierre Mirelt, a bizottság korábbi magas beosztású bővítési illetékesét.

A francia portál megjegyzi, hogy Aleksandar Vučić államfő, aki nem volt hajlandó követni az Európai Uniót az Oroszország elleni szankciók terén, júniusban jónak látta a Moszkvával kötött gázszerződés megújítását, miközben az Európai Unió csökkenteni igyekszik függőségét Oroszországtól.

– Ez a Moszkvával szembeni több mint kétértelmű hozzáállás elkerülhetetlenül lehűti az európaiakat. Emellett a médiával való bánásmód és a jogállamiság elleni támadások megakadályozzák az ország előrehaladását

– hangsúlyozta Pierre Mirel, aki szerint Szerbia tudatában van annak is, hogy “nem képes befejezni a csatlakozási tárgyalásokat a Koszovóval kötött kétoldalú megállapodás nélkül”.

A LesEchos szerint ezért a csütörtöki csúcstalálkozóval kapcsolatban be kell érni a balkáni bővítési folyamat “újraindítására” vonatkozó felhívásával, ahogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a huszonhetekhez írt meghívólevelében írta.

A francia portál szerint a “keserűséggel teli” balkáni vezetők tiltakozást fontolgattak, mivel abban reménykedtek, hogy a saját közvéleményüknek “kézzelfogható előrelépést” tudnak nyújtani, főleg arra való tekintettel, hogy Ukrajna és Moldova “győzelmet arat”, mert rekordidő alatt nyeri el az unió tagjelölti státuszát, amire “az orosz agresszió kötelezi” az Európai Uniót.

Új módszerek (azaz a jutalomfalatok)

A csúcs azonban pozitívan zárulhat, ha a huszonhetek nem töltenek túl sok időt a bolgár vétóval, Charles Michel ugyanis új módszereket javasolhat a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban.

– A kihívás az, hogy ne ismételjék meg ugyanazokat a hibákat, amelyeket Bulgária és Románia csatlakozásakor elkövettek, ezeket az országokat ugyanis akkor hoztunk be az EU-ba, amikor azok nem álltak erre készen

– jelentette ki a feljebb már idézett Pierre Mirel, aki szerint ha prioritás a Balkán integrációja, akkor azt szakaszosan kell végrehajtani, ami során a csatlakozásra váró országok hozzáférést kaphatnak az európai strukturális alapokhoz és konkrét gazdasági előnyökhöz juthatnak a reformokért cserébe.

A LesEchos azzal a megjegyzéssel zárja a cikkét, hogy ez “pragmatikus és inkluzív módszer”, amely a közvélemény által könnyebben támogathatóvá tenné a csatlakozási folyamatot, és gyorsabban áthidalná az Európai Unió tagországai és a Balkán közötti egyre nagyobb szakadékot.