Bosznia
POLITIKAI PÁLFORDULÁSOK: Dodik és Vučić útja a nacionalizmusig, oda és vissza

Az elmúlt öt évet a globális politikai színtéren az úgynevezett „jobboldali populisták” megjelenése jellemezte sok ország élén. Sem az Egyesült Államok Donald Trumppal, sem az Egyesült Királyság Boris Johnsonnal nem volt immunis ettől a tendenciától. De bármennyire is újdonságszámba ment ez a Nyugaton, annyit elmondhatunk, hogy Kelet- Európában a jelenség már jól ismert és bevett dolog volt.
Ragaszkodás a nacionalizmushoz
Ha Vlagyimir Putyin a kelet-európai, szláv, tekintélyelvű és populista vezető archetípusa, akkor Orbán Viktorra, Aleksandar Vučićra, sőt Milorad Dodikra is „mini Putyinként” tekinthetnénk, így nem meglepő, hogy tisztelik egymást és együtt is működnek. Figyelembe kell azonban venni, hogy Putyin továbbra is egy befolyásos nagyhatalom vezetője, míg Vučićnak, Orbánnak és Dodiknak „jóval kisebb kapacitások” állnak a rendelkezésére.
Nagyon érdekes viszont, hogy milyen kapcsolat alakult ki a két szerb vezető – a szerb elnök és a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja – között. Kapcsolatuk teljes mértékben közös érdekeken alapul, amelyek nemcsak politikaiak.
Milorad Dodik az elmúlt három évtizedben sikeres vállalkozó volt, befolyása és tőkéje a gazdaságon és a sporton keresztül hízott fel, elsősorban szülővárosában, a Banja Luka melletti Laktašiban.
Szerbia esetében némileg más a helyzet. Teljesen világos, hogy Vučić környezete (mind a magánéletben, mind a pártban) magas pozíciókat tölt be az üzleti világban, különösen az állammal folytatott jövedelmező ügyletekben, ahol nagyrészt monopollal rendelkeznek. Ebbe beletartozik a sport is – akárcsak Dodik vonatkozásában a boszniai Szerb Köztársaságban -, csak Vučić esetében mindennek sokkal „finomabb” a megnyilvánulása, mint a Drinán túli partner bunkóságba áthajló habitusában.
Mindkét esetben megfigyelhető az egyfajta állítólagos „nacionalizmushoz való ragaszkodással” és az „imperializmussal való dacolással” való ötvöződés, és ez együtt ad erőt és hatalmat a két politikusnak. Viszont a fejlődési útjuk egészen más volt.
Politikai pálfordulások
Milorad Dodik az 1990-es években jelent meg a politikai színtéren Radovan Karadžićtyal, a Boszniai Szerb Köztársaság első elnökével és Szerb Demokrata Pártjával szemben. Mérsékelt szociáldemokratának tartották, aki a Nyugat, a reformok és a liberalizmus felé hajlott. Ez hozta meg első miniszterelnöki mandátumát 1998 elején, amikor a kisebbségi kormány élére került, mindössze két képviselővel a boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlésében.
A következő három évben Dodik kormányát a Nyugattal való együttműködés és a szerb nacionalistákkal való konfliktus jellemezte a boszniai Szerb Köztársaságban. Teljesen egyértelmű volt, hogy Dodik élvezte az USA és az EU támogatását. 2006-os visszatérése a hatalomba új politikai narratívát hozott, minek okán Dodik azóta a szerbek és a boszniai Szerb Köztársaság védelmezőjeként mutatkozik meg.
Miniszterelnökként (2006-2010), elnökként (2010-2018) és Bosznia- Hercegovina elnökségének tagjaként (2018-tól) nagy népszerűségre tett szert, különösen Boris Tadić és a mára márt törpepártá zsugorodó Demokrata Párt szerbiai kormányzása alatt, amelyet annak idején a nyugati politika szerbiai exponensének tartották.
Dodikot ma már mindenfelé az „oroszok emberének” tekintik, és sokan a szerb nemzet potenciális vezetőjének látják benne, miután ő is átesett a súlyos lefolyású „balkáni metamorfózison”, amely által a nemrégi elhunyt Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter pincsikutyájából Vlagyimir Putyin balkáni játékszerévé vált.
Vučić karrierje fordítva alakult – egykori radikális és ultranacionalistából „az európai és a polgári politika bajnoka” lett.
Az ilyen „nyaktörő politikai mutatványok”, illetve a két vezető közötti korábbi konfliktusok (kölcsönös sértésekkel, árulással, korrupcióval, bűnözéssel megtűzdelve) nem jelentek akadályt azon a téren, hogy 2012 óta szoros politikai együttműködést folytassanak a kölcsönös előnyök érdekében.
Kapcsolódó cikk
Dodik 2006 óta jó kapcsolatokat ápol minden belgrádi rezsimmel, így a haladókkal is igyekszik barátkozni, ami jól is megy neki. Viszont érdemes óvatosnak lenni ebben a kérdésben, mert a szerelmek és a barátságok múló jelenségek, és ez még inkább igaz a politikára, mint bármi másra az életben. Vegyük csak például Milo Đukanović montenegró elnököt, aki Vučićnak és Dodiknak is jó barátja volt 2020-ig, egészen az egyházkérdéssel kapcsolatos montenegrói belső konfliktusig.
A „kirakat- Tito”
Egyes nemzetközi körök nyilvánvaló az a vágya, hogy korlátozza az előbb említett Milo Đukanović montenegrói elnök hatalmát, hamarosan megnyilvánulhat Milorad Dodik esetében is. A Nyugat geopolitikai törekvése most sokkal komolyabb az Oroszországgal kialakult konfliktus miatt a Balkánon is, és a „művelt Nyugat” nem tűr engedetlenséget.
Ha Dodik továbbra is és mindinkább dacol vele, miközben politikai és mindenekelőtt gazdasági kapcsolatokat ápol az Orosz Föderációval, megtörténhet, hogy Vučićot felszólítják a kapcsolatok megszakítására boszniai „nagy barátjával”.
A szerb elnök, mint nagyon pragmatikus és flexibilis politikus, ezt biztosan megtenné, ha úgy érezné, hogy a zsarolás súlyos, és veszélyezteti az ő személyes pozícióját. De van egy másik tényező is.
Kapcsolódó cikk
Egy évtizednyi „uralkodás során” Vučić elég jól elsajátította a „hatalom technológiáját”: megtanult egyensúlyozni a nagyhatalmak között, lerombolta az ellenzéket, megerősítette pozícióját a választók körében. Mostanában olyan ambíciókról tesz tanúbizonyságot, hogy ő legyen az új Tito, azaz a regionális vezető a balkáni térségben, lásd Open Balkan, vagy legalább a posztjugoszláv közegben, persze, ha a Kelet és a Nyugat is belemegy a játékba.
Vučić ezért óvatosan figyeli az új hideg- és nem csak hidegháború eszkalálódását, és a valamiféle „el nem köteleződés” iránti igény felmerülését mindkét oldalon, ahol betölthetné a keletkezett űrt. Ha ennek az ára a Dodikkal való szakítás, Vučić nem fog habozni. Főleg, hogy időközben nagyon erős kultuszt sikerült kiépítenie a bosznia-hercegovinai szerbek között, amivel felülmúlja Dodikot, és ami által még fontosabb tényezővé vált a szomszédos országban a jövőbeni politikai folyamatok kreálásában.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18