Montenegró
BARÁTOK VAGY ELLENSÉGEK: Állítólag a montenegrói elnök finanszírozta a szerb elnök pártjának létrehozását 2008-ban

Az ez idáig kormányzó Szocialisták Demokratikus Pártjának veresége az augusztus 30-i montenegrói parlamenti választásokon a volt Jugoszlávia területén történt egyik “legimpozánsabb esemény”. A Milo Đukanović montenegrói elnök politikai jövőjével kapcsolatos találgatások mellett igencsak aktuális lehet a montenegrói vezető és Aleksandar Vučić szerb elnök összehasonlítása.
A különbségek
Đukanović és Vučić kapcsolata az elmúlt 25 évben ellentmondásos volt, miközben a kommentátorok ezt a kapcsolatot másként és másként értékelték, a kölcsönös gyűlölködéstől és konfliktusoktól kezdve, a barátságon át, egészen a szoros együttműködésig.
A kapcsolatok leírásaiban – bárhogy is értelmezték őket – gyakran megemlítik, hogy Montenegró elnöke tapasztalt politikus, akitől szerb kollégája sokat tanulhat.
Đukanović valójában harminc éve van hatalmon, ugyanakkor Vučić politikai karrierjének nagy részét ellenzékben töltötte, de most lehetősége van arra, hogy montenegrói kollégájának tapasztalatait saját előnyére fordítsa, amire komoly jelek utalnak.
A másik különbség kettejük között, hogy Đukanović meglehetősen visszafogott személyiség, aki nem kommentálja túl gyakran más emberek viselkedését, még a politikai ellenfelekét sem.
A szerb elnök ugyanakkor heves kirohanásairól, médiapárbajairól és veszekedéseiről ismert.
A viszony
A nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) volt funkcionáriusaként Vučić az 1990-es évek első felében nem viszonyult jóindulatúan Đukanovićhoz és baloldali pártjához, 1998-ban pedig, amikor a montenegrói politikában fordulat következett be Szerbia vonatkozásában, rendkívül negatívan kezelte Đukanovićot, akit Szerbia információs minisztereként árulónak és maffiózónak nevezett.
A Szerb Radikális Párt elhagyását és a Szerb Haladó Párthoz való (SNS) csatlakozását követően Vučić megváltoztatta retorikáját Đukanović esetében, ami a haladók 2012-es hatalomra kerülése után vált igazán láthatóvá.
A két politikus közötti kapcsolatok többé-kevésbé korrekt volt, a két ország viszonyától függően.
A helyzet nyilvánvalóan a legutóbbi választások után változott meg, amikor Đukanović azzal vádolta meg Vučićot, hogy beavatkozott a montenegrói választási folyamatokba.
A fenti vád ellenére a politikai elemzők egy része nem hisz a kettejük közötti konfliktus létezésében.
Szembetűnő, hogy a mindkét országban ugyanazon a címen megjelenő napilap, amely ugyanannak a szerbiai médiamogulnak a tulajdonában van (Igor Žeželj), különbözőképpen ír ugyanazon témákról, mint például a 2016-os “titokzatos” államcsíny, vagy a Szerb Pravoszláv Egyház idei felvonulásai.
Vučić mindkét esetben meglehetősen békésen és együttműködően reagált, kijelentve, hogy nem akar beavatkozni egy másik állam belügyeibe, amit Đukanović üdvözölt.
Konkrét érdekek
Függetlenül a médiaértelmezésektől és elemzésektől egyesek úgy vélik, hogy a két elnököt nagyon specifikus érdekek kötik össze.
A két rezsim összehasonlításakor kiderül, hogy nagyon sok a hasonlóság: a média manipulálása és az információk kontrollja, az erőszakszervezetekkel (elsősorban a rendőrséggel) való visszaélések, a választási törvények és a választási folyamatok kijátszása, valamint az állami forrásokkal való visszaélések a politikai promóció érdekében.
Különösen érdekes, hogy Vučić és Đukanović is ugyanazon médiatanácsadó, Vladimir Beba Popović szolgáltatásait veszi igénybe.
Vladimir Beba Popović a 2003-ban meggyilkolt Zoran Đinđić volt szerbiai miniszterelnök tanácsadója is volt.
Gazdasági szempontok
A pénzügyi nyerészkedők és a gyanús befektetők gazdasági szempontból nagyon alkalmasnak tartják ezeket az országokat a zavarosban történő halászásra.
Ezen a téren ismét felmerül a Đukanović és a Vučić közötti együttműködés: főleg ami az arab beruházásokat illeti.
A BALK nemrégiben foglalkozott azzal, hogy Aleksandar Vučić 2012-es hatalomra kerülését követően Szerbia különösen vonzóvá vált az Egyesült Arab Emírségekből származó befektetők számára.
Ezzel kapcsolatban a szerb elnök úgy nyilatkozott, hogy az arabokat Milo Đukanović irányította Szerbiába az idő tájt, amikor arab pénzek érkeztek hazájába, amit bizonyít a palesztin származású Mohammed Dahlan közvetítői szerepe az emírségek és a balkáni országok között.
Végül álljon itt az a vissza-visszatérő állítás, hogy Đukanović megtámogatta a Szerbiai Haladó Párt létrehozását, amit azért tett, mert annakidején a belgrádi demokrata vezetés nemzetközi elfogató parancsot adott ki a montenegrói dohánymaffia fejének, a szerbiai születésű Stanko Subotićnak a letartóztatására.
Vučić Đukanović köpönyege alól bújt elő(?)
Đukanović egyik volt közeli munkatársa, az igencsak ellentmondásos üzletembernek számító Ratko Knezević kijelentései megerősítik a két vezető “közös érdekeiről” szóló tézist.
Knezević egy belgrádi lapnak még 2009-ben úgy nyilatkozott, hogy Đukanović számára létfontosságú volt a Stanko Subotić ellen elfogató parancsot kiadó, demokrata vezetésű szerb kormányzat megbuktatása, és azért akartak “saját kormányt” létrehozni Belgrádban, mert féltek Subotić letartóztatásától, és esetleges poligráfos vallatásától.
Erre szemelték ki maguknak a Szerb Radikális Pártból távozó Aleksandar Vučić jelenlegi és Tomislav Nikolić volt szerb elnököt, és ezért támogatták meg anyagilag a Szerb Haladó Párt létrehozását a párizsi Ritz szállóban, ahol Đukanović, Vučić és Nikolić állítólag személyesen is találkozott.
Tény az, hogy Aleksandar Vučić hatalomra kerülését követően ejtették a Stanko Subotić elleni vádakat, mert új bizonyítékok merültek fel, és mert a vádak egy része elavult, amivel az elfogatóparancs is érvényét vesztette.
Bármi legyen is a szerbiai és a montenegrói kormányközeli média által terjesztett kép, mégis úgy tűnik, hogy van valami titkos kapcsolat a belgrádi és a montenegrói vezetés között, amiről a teljes igazságot majd akkor tudjuk meg, amikor a “fekete hegyek országában” nyugaton kel fel a nap.
Addig azonban maradnak a maffia és a politika közötti összefonódásról szóló találgatások a Balkánon.
_______________
Fotó: montázs
Magyarország
OTP: Magyar hitelből tengeti tovább az életét Montenegró

A montenegrói kormány csütörtökön megerősítette, hogy 50 millió eurós magyar hitelt vett fel a CKB banktól, három nappal azután, hogy egy másik magyar bank, az EXIM, 110 millió eurós kölcsönt adott a boszniai Szerb Köztársaságnak az ottani költségvetési hiány ellensúlyozására. A Dodik-féle boszniai szerb entitás magyar részről történő meghitelezéséről a BALK már december 10-én beszámolt. A magyar OTP 2006 augusztusában 105 millió euróért vásárolta meg a Montenegrói Kereskedelmi Bank (CKB) 100 százalékát, amely akkoriban a balkáni ország legnagyobb bankja volt 44 százalékos piaci részesedéssel és 150 ezer ügyféllel. Azóta a “szorgalmas montenegróiak” jó része “magyar pénztárcában” tartja az euróját.
Magyar kölcsön Montenegrónak is
Aleksandar Damjanović, a podgoricai kormány pénzügyminiszter a magyar hitel “beszerzésével kapcsolatban” úgy nyilatkozott, hogy az ország az OTP bank tulajdonában lévő Montenegrói Kereskedelmi Banktól (Crnogorska Komercijalna Banka, CKB) kapja a pénzt, egy éves türelmi idővel és 7,5 százalékos fix éves kamattal.
– mondta Damjanović a podgoricai kormány ülésén.
Kapcsolódó cikk
A boszniai Szerb Köztársaság ezek szerint jobban járt, mint Montenegró, mert 110 millió eurót “vágott zsebre”, 5%-os kamatra, és tíz éves futamidőre, vagyis az OTP-CKB hitelhez képest az jóformán “ajándék” volt, tekintettel a rohanó inflációra.
A montenegrói pénzügyminiszter november első felében járt Budapesten, és találkozott Csányi Sándorral, az OTP-csoport vezérigazgatójával, akivel a kétoldalú hitelmegállapodásról tárgyaltak. A BalkanInsight ezt a megbeszélést november 11-re teszi, Damjanović viszont már december 8-án a magyar fővárosban “lébecolt”, merthogy aznap tárgyalt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel.
Ha jók a BalkanInsight információi, akkor felvetődik a kérdés, hogy Damjanović miért csak három nappal később találkozott Csányival, netalán lassan haladtak a hitel körüli tárgyalások, és megkésve került az ügy jóváhagyásra a magyar “bankbirodalom” feje elé, esetleg Csányinak közben más teendői voltak, vagy netalán csak előszobáztatták a montenegrói minisztert egy kicsit.
Természetes útvonal, vagy mégsem
Kapcsolódó cikk
Visszatérve Damjanović és Szijjártó megbeszélésére, illetve az azt követő sajtótájékoztatóra, azon semmi különös nem hangzott el, a magyar tárcavezető szokásához híven “utálta egy kicsit Brüsszelt”, és támogatásáról biztosította a balkáni barátokat, vendégével például megvitatta a magyar cégek részvételét a montenegrói infrastrukturális projektekben, ami elég sok mindent jelenthet, de nem következik belőle semmi konkrét.

MAGYAR HITEL: Magyar malacuk van
Szijjártó akkor (is) sürgette a “balkáni bővítést”, mert ezáltal jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei, és újabb magyar “külgazdasági sikereket” lehetne elérni, merthogy a magyar kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külföldi terjeszkedését.
A magyar miniszter ezzel kapcsolatban külön megemlítette, hogy Montenegróban egy magyar bank a piacvezető, amelyet ugyan nem nevezett meg, de nem kellett sokáig találgatni, hogy vajon melyik bankról is van szó, mivel a montenegrói pénzügyminiszter a gyengébbek kedvéért a sajtótájékoztatón név szerint emlegette a szóban forgó magyar bankot, arról viszont ő sem beszélt, hogy Magyarország, illetve az OTP meghitelezi Montenegrót, bár lehet, hogy ebben akkor még ő sem lehetett biztos.
– mondta Damjanović, aki ezt követően elegáns átsiklott közlekedési és egyéb infrastrukturális projektekre, vagyis “mandarin nyelven” ugyan sejtetett valamit, de abból túl sok konkrétumot nem lehetett kiérteni, pedig aligha kétséges, hogy a hitelfelvétel szóba került, ha éppenséggel nem az volt az egyik legfőbb téma.
A pongoricai vendég mantrázott egyet arról is, hogy Montenegró számára az európai csatlakozás “természetes útvonal”, ami azonban már akkor sem hatott valami meggyőzően, merthogy az Európai Unió az összes csatlakozási fejezetet megnyitotta ugyan a kis balkáni országgal, de ezen a téren az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zárt le, vagyis némi malíciával jegyezhetjük meg, hogy a csatlakozás ügyében “egyetlen kapavágás” sem történt.
Ami Montenegró uniós csatlakozását illeti, és ami a hitel folyósítása szempontjából sem kedvező előjel, hogy Tanja Fajon szlovén külügyminiszter szerint az Európai Unió felfüggesztheti a csatlakozási tárgyalásokat Montenegróval az ottani belpolitikai válság miatt, az országnak ugyanis nincs törvényesen megválasztott kormánya, és az alkotmánybíróság sem működőképes.
Fajon szavaira nem csak azért érdemes figyelni, mert egy volt jugoszláv tagállam külügyminisztere, és ebből kifolyólag jobban érti a balkáni eseményeket, mint mások, hanem azért is, mert külügyminiszterré történt kinevezése előtt az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője volt, így ismeri az európai gondolkodási módot is.
Montenegró
LUXUS: 354 jachton lobog montenegrói zászló, a tulajdonosok közel fele orosz, szerb vagy montenegrói állampolgár

Egy montenegrói hajózási portál hivatalos adatokra hivatkozva a napokban írt arról, hogy melyik országból származnak a montenegrói zászló alatt hajózó jachtok tulajdonosai. Magyarok elvben, illetve papíron nincsenek a tulajdonosok között. Ugyanez a portál számolt be arról is, hogy a montenegrói állam felvásárolja a bari kikötő (Luka Bar) szinte összes részvényét.
A jachtok
Montenegróban a hét méternél hosszabb hajókat tekintik jachtoknak, és ezekről a járművekről külön nyilvántartást vezetnek, amely szerint 354 jachton lobog a kis balkáni ország zászlaja, a tulajdonosok majdnem 90%-a azonban nem hazai állampolgár.
A montenegrói kormány hivatalos nyilvántartása szerint csak 41 montenegróinak van jachtja, amivel a 12 százalékot sem érik el, miközben az orosz és a szerb állampolgárok összesen 99 luxusjárművel rendelkeznek.
Érdekes, hogy minden érintett országot precízen megneveztek a kimutatás készítői, a szerbeket és az oroszokat azonban egy kalap alá vették, így csak sejteni lehet, hogy az oroszok, és nem a szerbek vezetik a jachttulajdonosok listáját, de lehet, hogy ezt kínos lett volna beismernie az Európai Unióba igyekvő balkáni törpeállamnak.
Viszont az már számra pontosan kiderült, hogy az ukránok 17 jachtot regisztráltak Montenegróban, kilenc tulajdonosnak pedig brit útlevele van, heten érkeztek Csehországból, nyolcan-nyolcan pedig Bosznia-Hercegovinából és az Egyesült Államokból, de öt fehérorosz is van a tulajdonosok között.
Nem soroljuk fel az összes országot, csak annyit jegyzünk meg egy jachtnak dél-afrikai, egy másiknak pedig hongkongi tulajdonosa van, magyarok birtokában nincs egyetlen jacht sem Montenegróban, legalábbis ez derül ki a kimutatásból.
A kikötő
A montenegrói állam egy másik közleményben arról is tájékoztatást adott ki, hogy megerősíti pozícióit a bari kikötőben, és felvásárolja a kikötő részvényeinek jó részét.
Ennek szellemében pénteken (december 9-én) az állam kilencmillió részvényt vett meg a Luka Bar papírjaiból, összesen 8,18 millió euróért.
Ezzel a tranzakcióval az állam 54 százalékról csaknem 70 százalékra növelte tulajdonrészét a kikötőben, amely eddig a részvények 86,84 százalékát tudta értékesíteni, a 13,16 százalékot még nem talált gazdára.
Az előrejelzések szerint azonban erre nem kell sokáig várni, mert a montenegrói állam várhatóan már hétfőn besöpri ezeket a részvényeket is.
A podgoricai kormány csütörtöki ülésén elfogadta a kikötővel kapcsolatos tájékoztatót, amely szerint Bar kikötőjéből kivásárolják a kisbefektetőket is, a tervek szerint a kormány tőlük legfeljebb 10,46 millió részvényt vesz meg 90 eurocentes áron.
Magyarország
SEBESSÉGMÉRÉS: A magyar külügyminiszter szerint Brüsszel miatt csigalassúsággal halad a nyugat-balkáni bővítés

Szijjártó Péter Brüsszel hibáztatja azért, mert csigalassúsággal halad a balkáni bővítés. A külgazdasági és külügyminiszter szerint egyértelműen az Európai Unió kudarca, hogy csigalassúsággal zajlik a nyugat-balkáni bővítés, véleménye szerint az utóbbi időszak biztonsági válságai miatt legyengült közösség megerősítéséhez ugyanakkor a folyamat felgyorsítására lenne szükség. Szijjártó erről azt követően nyilatkozott, hogy fogadta a Budapestre látogató Aleksandar Damjanović montenegrói pénzügyminisztert.
Mi legyen a fókuszban?
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az EU megerősítését illetően a megoldást a Nyugat-Balkán irányában kell keresni, a bővítési politikát kell helyezni az európai politika fókuszába.
– vélekedett Szijjártó, aki szerint a bővítésnek ez az extrém lassúsága tovább gyengíti az Európai Uniót, és ez nagy baj a mostani biztonsági válságok közepette.
A külgazdasági és külügyminiszter erősen sérelmezte, hogy Montenegróval ugyan már megnyitották a csatlakozási tárgyalási fejezetek mindegyikét, az elmúlt öt és fél évben egyetlenegyet sem zártak le. Ezért elmondása szerint felkérte az EU soros cseh elnökségét, hogy még idén hívjanak össze kormányközi konferenciát annak érdekében, hogy le lehessen zárni „jónéhány” fejezetet.
Szijjártó szerint Magyarországnak nemzetbiztonsági és egyben nemzetgazdasági érdeke is a nyugat-balkáni térség mielőbbi integrációja.
Merthogy ezzel egyrészt magyar szempontból délebbre lehetne tolni a „védelmi vonalakat”, és így nem a magyar határra zúdulna az „illegális bevándorlók ostroma”. Másrészt pedig jelentősen bővülhetnének a gazdasági együttműködés lehetőségei is, és újabb magyar külgazdasági sikereket lehetne elérni
Utóbbi kapcsán aláhúzta, hogy a montenegrói bankszektorban a piacvezető, míg a telekommunikációs ágazatban a második legnagyobb szereplő egy magyar tulajdonú vállalat, amivel kapcsolatban leszögezte, hogy a kormány továbbra is támogatja a hazai cégek külgazdasági sikereit, különös tekintettel arra, hogy ezekre jelen helyzetben a recesszió elkerülése érdekében is nagy szükség van.
Harapófogó vagy netalán satu
A miniszter arról is beszélt, hogy az EU kettős nyomás alá került, hiszen keletről az ukrajnai háború, délről az illegális migráció negatív hatásaival szembesül.
Erre a legjobb példának épp Magyarországot nevezte, rámutatva, hogy hazánk keletről már több mint egymillió menekültet fogadott, miközben délen 235 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályozott meg.
Továbbá megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de nem egyezik bele újabb közös EU-s hitelfelvételbe ebből a célból.
– fogalmazta meg a magyar álláspontot a Szijjártó, aki újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az Egyesült Államokban zajló félidős választásnak nagy jelentősége van a háború alakulása és a magyar-amerikai együttműködés jövője szempontjából, ezért a kormány szorosan figyelemmel követi a fejleményeket.
A földgázbeszerzések kapcsán elmondta, hogy vállalatközi megállapodásról van szó, így ő nem hozhatja nyilvánosságra annak részleteit.
– közölte a magyar külgazdaság és külügyminiszter.
Vajon mit mondott a kedves vendég?
Miután a magyar közleményből/tudósításból lustaság vagy egyéb okokból kimaradt, hogy mit mondott a “kedves vendég”, érdemes itt az értő tolmácsolás alapján idézni Aleksandar Damjanović úr szavait.
A montenegrói pénzügyminiszter nagy elégedettséggel állapította meg, hogy 2006, vagyis a montenegrói függetlenség kezdete óta kiváló a kapcsolat a két ország között attól függetlenül, hogy a politikai irányzatok váltják egymást Montenegróban vagy akár Magyarországon.
Ezzel kapcsolatban pénzügyminiszterként rögtön megemlítette, hogy az OTP a montenegrói pénzügyi piacon a legerősebb bank, ami jó alapja a két ország közötti további együttműködésnek.
– mondta a montenegrói politikus, aki vendégként a kötelező tiszteletkörök lerovása érdekében megfeledkezett a sokkal közelebbi, és a Montenegróval határos Horvátországról, mint “természetes útvonalról”.
– monda az ország uniós csatlakozásával kapcsolatban a podgoricai kormány Magyarországon vendégeskedő pénzügyminisztere, aki szerint hazájában tisztában vannak azzal, hogy Montenegró uniós tagsága önmagában nem jelent sokat a regionális kontextus nélkül.
A miniszter ecsetelte azt is, hogy az ukrajnai háború őket is több szempontból érinti, az ország például megnyitotta a kapuit az ukrajnai menekültek előtt, akik közül több tízezret fogadott be, akiket szeretnének integrálni a társadalomba.
– jelentette ki Damjanović, aki közölte, hogy Ukrajna támogatása érdekében NATO-tagként is megtették, ami tőlük tellett, hogy ez a “szerencsétlen háború minél előbb véget érjen, hiszen egész Európa viseli a súlyos következményeket”, ugyanakkor úgy vélte, hogy ez a háború még folytatódni fog.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország5 nap telt el azóta
Hétvégi stresszoldó: Mi újság a Adrián? Eladják Horvátország szívecskéjét!
-
Horvátország7 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Albánia6 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Serbia3 nap telt el azóta
MADE BY PUTIN: Serbian far right for the Serbian and Russian “national cause”
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Szerbiában nincs röghöz kötés, a fiatal orvosok külföldre mennek
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
A tunguszkai esemény és Nikola, a VoltEmber
-
Szerbia3 nap telt el azóta
A szerb rendőrség felügyelt, de nem akadályozott meg egy neonáci demonstrációt