DÖNTÖTT A “JÓ EMBER”: A boszniai főképviselő elrendelte az októberi boszniai választások költségeinek kifizetését

A cikk meghallgatása

Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője, alias “jó ember”, kifizetteti az októberi boszniai választások költségeit a központi kormánnyal, amiből azonnal kiderül, hogy a boszniai horvátok fanyalgása ellenére is lesznek választások. A főmegbízott ezt úgy teheti meg, hogy él az úgynevezett Bonni Felhatalmazásokkal, ami a szerbek számára sem jó jel, mert ha Schmidt valóban használja az említett felhatalmazásokat, akkor kitilthatja a versenyből Milorad Dodikot, amit a bosnyákok már régóta követelnek.

Boszniai kiskirályság

A Béke Végrehajtási Bizottság (Peace Implementation Council, PIC) mai ülését követően Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője bejelentette, hogy a Bonni Felhatalmazásokhoz köthető jogkörével élve utasítja a boszniai kormány funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát (Vijeća Ministara), hogy az bocsássa a Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) rendelkezésére az október 2-re meghirdetett választásokhoz szükséges 12,5 millió konvertibilis márkát.

Schmidt majd egy évvel ezelőtti hivatalba lépésekor kijelentette, hogy a csak indokolt esetben fog élni a boszniai belügyekbe érdemi beavatkozást biztosító Bonni Felhatalmazásokkal. A főképviselő valóban nem vitte túlzásba a korábbi hónapokban kialakult belpolitikai adok-kapokban a rendelkezésére álló eszközök használatát. A mostani döntését több tényező is előidézhette, melyek közül jónéhány kívül esik Bosznia- Hercegovina határain.

A főképviselő mai bejelentését elsődlegesen az tette indokolttá, hogy a boszniai Miniszterek Tanács tegnap nagy nehézségek árán hat hónapos késéssel elfogadta a 2022. évi költségvetést, amiben 9,7 millió konvertibilis márka összeget elkülönített az októberi választások megtartására. A CIK azonban már márciusban jelezte, hogy 12,5 millió konvertibilis márkára van ahhoz szüksége, hogy a választás megtartható legyen. A választási szerv azt is közölte, hogy ezt az összeget május 19-ig meg kell kapnia ahhoz, hogy a fennmaradó időben végre tudja hajtani az ilyenkor szükséges intézkedéseket.

A korábbiakban részletesen írtunk arról is, hogy a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártjának (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben politizáló – nem túlzottan idegbeteg – Vijekoslav Bevanda pénzügyminiszter a boszniai választási törvény reformja, vagyis annak hiánya miatt minden elképzelhető manővert bevetett annak érdekében, hogy megakadályozza a választások megtartásához szükséges pénzösszeg eljuttatását a választási bizottsághoz.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy a dalmát ravaszsággal felvértezett Bevanda politikai eszköztára kimerült, öreg motorosként a legegyszerűbb eszközt vette elő, és jóval kevesebb összegről rendelkezett a költségvetés választásokra vonatkozó fejezetében, mint amennyi a CIK szerint indokolt.

Így hiába fogadta el a Miniszterek Tanácsa a költségvetést, és kapta meg a tegnapi napon a CIK az abban szereplő 9,7 millió márkát, az önmagában kevésnek mutatkozott az alkotmányos működés fenntartásához, de a jelek szerint nem sikerült elszabotálnia a választásokhoz szükséges pénz átutalását, mert hogy a német precízséghez szokott Schmidt megelégelte a cselszövést.

Schmidtnek elege lett abból, hogy a boszniai horvátok a nemvárt fordulattal ismét bizonytalanná tették az októberi választások megtartását, és ezzel egyidejűleg tovább fűtik Moszkva- Banja Luka tengely által izzásban tartott parazsat. Így a főképviselő a Bonni Felhatalmazásokkal élve megtörte a lejegelt választási költségvetést, és utasította a Miniszterek Tanácsát a szükséges összeg kifizetésére.

A “jó ember” a döntése kapcsán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy mind a CIK vezetőjével, mind a kerékkötő szerepét leginkább betöltő Bevandával egyeztetett a tegnapi napon, és ezeknek a találkozóknak az eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a választásokhoz szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre. Így kénytelen volt meghozni a megfellebbezhetetlen döntést.

Schmidt megjegyezte továbbá, hogy az újabb hasonló esetek megelőzése végett az utasítása arra is kiterjed, hogy a Miniszterek Tanácsa kezdje meg olyan intézményi megoldások kidolgozását, amelyek biztosítják a választások fedezetét akkor is, ha nincs elfogadott költségvetés. Utóbbi ugyanis menetrendszerinti jelenség a nyugat-balkáni “csodaországban”.

Bekeményít a Nyugat

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az angol, amerikai és uniós diplomáciai testületek részéről a nyomásgyakorlás szintje a boszniai politikai elit tagjaira.

A június 6-án elfogadott amerikai szankciós listán most egy “nagy boszniai horvát hal”, a HDZ BiH színeiben a bosnyák-horvát Föderáció elnökének posztját betöltő Marinko Čavara is az USA pénzügyminisztériumának korlátozásai alá került.

A döntés annyiban lepte meg az amerikai szankciós politikából mostanra magas szintű tudást szerző boszniai közvéleményt, hogy Čavara a tisztségéhez képest bántóan kevés vizet zavart a boszniai belpolitikában más boszniai horvát vezetőkhöz képest. Elég csak a jelen írásunkban említett Bevanda pénzügyminiszterre gondolni.

A határozott és összehangolt nyugati fellépés hátterében az állhat, hogy az orosz-ukrán konfliktust élénken nyomon követő boszniai közvélemény egyre komolyabb szkepszissel figyeli az orosz medvét szankciókkal térdere kényszeríteni szándékozó nyugati diplomaták próbálkozásait.

A boszniai aggodalmakat tovább fokozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a boszniai Szerb Köztársaság televíziós csatornája részére adott, korábbi írásunkban bemutatott interjúja. Ezt követte Igor Kalabuhov orosz nagykövet felszólalása a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásának tegnapi, rendkívüli ülésén.

Az amerikaiak “menetrendszerűen” a szankciók hatálya alá vontak egy boszniai szerb politikust is, ezúttal Alen Šeranić boszniai szerb egészségügyi miniszter került fekete listára, mert az indoklás szerint horvát sorstársához hasonlóan ő is veszélyeztette a régió stabilitását a daytoni békemegállapodás és a demokratikus folyamatok vagy intézmények aláásásával.

A Lavrov és Kalabuhov által a Drina jobb és bal partján élő szerbek részére megfogalmazott üzenetekre válaszul a nyugati diplomácia elérkezettnek látta az időt, hogy a puszta kommunikációs fogások mellett érdemi lépésekkel kényszerítse rá a bosznia-hercegovinai politikai vezetést az oroszág egységét tiszteletben tartó magatartásra.

A kérdés már csak az, hogy az újabb személyek elleni szankciók életbe léptetése, és a majd 15%-os horvát kisebbség követeléseit háttérbe szorító, erőltetett választási reform eredményeként mi lesz vagy mi lehet Moszkva, Banja Luka és Mostar reakciója. Zágrábban Zoki Bondot se felejtsük ki!