Connect with us

Bosznia

DÖNTÖTT A „JÓ EMBER”: A boszniai főképviselő elrendelte az októberi boszniai választások költségeinek kifizetését

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

fomegbizott
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője, alias „jó ember”, kifizetteti az októberi boszniai választások költségeit a központi kormánnyal, amiből azonnal kiderül, hogy a boszniai horvátok fanyalgása ellenére is lesznek választások. A főmegbízott ezt úgy teheti meg, hogy él az úgynevezett Bonni Felhatalmazásokkal, ami a szerbek számára sem jó jel, mert ha Schmidt valóban használja az említett felhatalmazásokat, akkor kitilthatja a versenyből Milorad Dodikot, amit a bosnyákok már régóta követelnek.

Boszniai kiskirályság

A Béke Végrehajtási Bizottság (Peace Implementation Council, PIC) mai ülését követően Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője bejelentette, hogy a Bonni Felhatalmazásokhoz köthető jogkörével élve utasítja a boszniai kormány funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát (Vijeća Ministara), hogy az bocsássa a Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) rendelkezésére az október 2-re meghirdetett választásokhoz szükséges 12,5 millió konvertibilis márkát.

Schmidt majd egy évvel ezelőtti hivatalba lépésekor kijelentette, hogy a csak indokolt esetben fog élni a boszniai belügyekbe érdemi beavatkozást biztosító Bonni Felhatalmazásokkal. A főképviselő valóban nem vitte túlzásba a korábbi hónapokban kialakult belpolitikai adok-kapokban a rendelkezésére álló eszközök használatát. A mostani döntését több tényező is előidézhette, melyek közül jónéhány kívül esik Bosznia- Hercegovina határain.

A főképviselő mai bejelentését elsődlegesen az tette indokolttá, hogy a boszniai Miniszterek Tanács tegnap nagy nehézségek árán hat hónapos késéssel elfogadta a 2022. évi költségvetést, amiben 9,7 millió konvertibilis márka összeget elkülönített az októberi választások megtartására. A CIK azonban már márciusban jelezte, hogy 12,5 millió konvertibilis márkára van ahhoz szüksége, hogy a választás megtartható legyen. A választási szerv azt is közölte, hogy ezt az összeget május 19-ig meg kell kapnia ahhoz, hogy a fennmaradó időben végre tudja hajtani az ilyenkor szükséges intézkedéseket.

A korábbiakban részletesen írtunk arról is, hogy a Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártjának (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben politizáló – nem túlzottan idegbeteg – Vijekoslav Bevanda pénzügyminiszter a boszniai választási törvény reformja, vagyis annak hiánya miatt minden elképzelhető manővert bevetett annak érdekében, hogy megakadályozza a választások megtartásához szükséges pénzösszeg eljuttatását a választási bizottsághoz.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy a dalmát ravaszsággal felvértezett Bevanda politikai eszköztára kimerült, öreg motorosként a legegyszerűbb eszközt vette elő, és jóval kevesebb összegről rendelkezett a költségvetés választásokra vonatkozó fejezetében, mint amennyi a CIK szerint indokolt.

Így hiába fogadta el a Miniszterek Tanácsa a költségvetést, és kapta meg a tegnapi napon a CIK az abban szereplő 9,7 millió márkát, az önmagában kevésnek mutatkozott az alkotmányos működés fenntartásához, de a jelek szerint nem sikerült elszabotálnia a választásokhoz szükséges pénz átutalását, mert hogy a német precízséghez szokott Schmidt megelégelte a cselszövést.

Schmidtnek elege lett abból, hogy a boszniai horvátok a nemvárt fordulattal ismét bizonytalanná tették az októberi választások megtartását, és ezzel egyidejűleg tovább fűtik Moszkva- Banja Luka tengely által izzásban tartott parazsat. Így a főképviselő a Bonni Felhatalmazásokkal élve megtörte a lejegelt választási költségvetést, és utasította a Miniszterek Tanácsát a szükséges összeg kifizetésére.

A „jó ember” a döntése kapcsán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy mind a CIK vezetőjével, mind a kerékkötő szerepét leginkább betöltő Bevandával egyeztetett a tegnapi napon, és ezeknek a találkozóknak az eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a választásokhoz szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre. Így kénytelen volt meghozni a megfellebbezhetetlen döntést.

Schmidt megjegyezte továbbá, hogy az újabb hasonló esetek megelőzése végett az utasítása arra is kiterjed, hogy a Miniszterek Tanácsa kezdje meg olyan intézményi megoldások kidolgozását, amelyek biztosítják a választások fedezetét akkor is, ha nincs elfogadott költségvetés. Utóbbi ugyanis menetrendszerinti jelenség a nyugat-balkáni „csodaországban”.

Bekeményít a Nyugat

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az angol, amerikai és uniós diplomáciai testületek részéről a nyomásgyakorlás szintje a boszniai politikai elit tagjaira.

A június 6-án elfogadott amerikai szankciós listán most egy „nagy boszniai horvát hal”, a HDZ BiH színeiben a bosnyák-horvát Föderáció elnökének posztját betöltő Marinko Čavara is az USA pénzügyminisztériumának korlátozásai alá került.

A döntés annyiban lepte meg az amerikai szankciós politikából mostanra magas szintű tudást szerző boszniai közvéleményt, hogy Čavara a tisztségéhez képest bántóan kevés vizet zavart a boszniai belpolitikában más boszniai horvát vezetőkhöz képest. Elég csak a jelen írásunkban említett Bevanda pénzügyminiszterre gondolni.

A határozott és összehangolt nyugati fellépés hátterében az állhat, hogy az orosz-ukrán konfliktust élénken nyomon követő boszniai közvélemény egyre komolyabb szkepszissel figyeli az orosz medvét szankciókkal térdere kényszeríteni szándékozó nyugati diplomaták próbálkozásait.

A boszniai aggodalmakat tovább fokozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a boszniai Szerb Köztársaság televíziós csatornája részére adott, korábbi írásunkban bemutatott interjúja. Ezt követte Igor Kalabuhov orosz nagykövet felszólalása a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásának tegnapi, rendkívüli ülésén.

Az amerikaiak „menetrendszerűen” a szankciók hatálya alá vontak egy boszniai szerb politikust is, ezúttal Alen Šeranić boszniai szerb egészségügyi miniszter került fekete listára, mert az indoklás szerint horvát sorstársához hasonlóan ő is veszélyeztette a régió stabilitását a daytoni békemegállapodás és a demokratikus folyamatok vagy intézmények aláásásával.

A Lavrov és Kalabuhov által a Drina jobb és bal partján élő szerbek részére megfogalmazott üzenetekre válaszul a nyugati diplomácia elérkezettnek látta az időt, hogy a puszta kommunikációs fogások mellett érdemi lépésekkel kényszerítse rá a bosznia-hercegovinai politikai vezetést az oroszág egységét tiszteletben tartó magatartásra.

A kérdés már csak az, hogy az újabb személyek elleni szankciók életbe léptetése, és a majd 15%-os horvát kisebbség követeléseit háttérbe szorító, erőltetett választási reform eredményeként mi lesz vagy mi lehet Moszkva, Banja Luka és Mostar reakciója. Zágrábban Zoki Bondot se felejtsük ki!

Bosznia

ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bombázó, államelnökség, Cvijanovic
B-1B LANCER: A miheztartás végett az Egyesült Államok erőt demonstrál a Balkánon (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.

Amerikai erődemonstráció

A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.

Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.

A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.

A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”

James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.

A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.

Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

bombázó, Cvijanovic, államelnökség

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)

Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”

A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”

Az amerikai külügy bekeményít

A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy

  • lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
  • lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
  • lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
  • lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
  • az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.

    Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.

    A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.

    Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.

    Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.

    Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.

    De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.

    A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.

    Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.

    Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt

    A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.

    Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.

    Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

    bombázó, Cvijanovic, államelnökség

    RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)

    Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.

    Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.

    A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.

    Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.

    Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.

    Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.

    Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.

    A Crnadak által kora délután adott „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.

    Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.

    Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.

    Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.

    Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava