Connect with us

A Háború

DÉLSZLÁV PÁRHUZAMOK: A május 9-i dísz- és gyászszemle tanulsága, hogy Oroszország agresszióval állította meg a “csendes agressziót”

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

voros tere
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország az ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg. Az orosz a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján a Vörös téren rendezett katonai dísz- és gyászszemlén elmondott beszédében megvádolta az “Egyesült Államokat és társait”, hogy támogatta a neonácikat és a banderistákat. Az oroszok elnök beszédéből az derült ki, hogy Putyin sokat tanult a délszláv válságból, és nem csak Koszovó vonatkozásában.

Történelmi földek

Május 9-i beszédében Putyin orosz “történelmi földekről beszélt”, amelyek elfoglalására nyílt előkészületek történtek egy újabb büntetőművelet keretében: így került veszélybe a Donyec-medence és a Krím, amelyet Moszkva többé-kevésbé, de inkább többé, mint kevésbé, már orosz területnek tart.

Kijev bejelentette nukleáris fegyverek beszerzésének lehetőségét, a NATO-blokk pedig aktív katonai fejlesztésbe kezdett a velünk szomszédos területeken

– mondta Putyin, aki szerint “teljesen elfogadhatatlan fenyegetés” keletkezett közvetlenül Oroszország határainál. Putyin szerint “minden arról szólt, hogy elkerülhetetlen az összecsapás a neonácikkal, a banderistákkal”, akiket az Egyesült Államok és a hasonszőrűek támogattak.

Az orosz elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a Donyec-medencei milícia és az orosz hadsereg katonái “a saját földjükön harcolnak, ahol őseik legyőzték az ellenséget”. Elmondta azt is, hogy a felvonuláson olyan katonák is részt vesznek, akik közvetlenül a harci övezetből érkeztek, ahol ma Oroszország különböző nemzetiségű katonái “testvérként fedezik egymást” a harcban, azt védve, amiért apáik és dédapáik harcoltak.

Putyin május 9-e alkalmából mondott beszédében kísértetiesen tértek vissza a miloševići idők szólamai. Az orosz elnök a “történelmi jog” érvényesítése révén ugyanúgy formált igényt Ukrajna bizonyos területeire, mint Szerbia a kilencvenes években a horvátországi és boszniai szerb határőrvidékre vagy éppenséggel Koszovóra.

Szinte ugyanolyan formában köszönt vissza az “ősi földdel” kapcsolatos szólam is, amely szerint a néven nem nevezett Ukrajnában az oroszok is azt védik, amiért őseik, vagyis apáik és dédapáik harcoltak. A kilencvenes években ezt a szerb nacionalista, szocialista és radikális vezetők úgy fogalmazták meg, hogy a “szerb földek ott vannak, ahol a szerb sírok domborulnak”.

Ha ezt az analógiát vesszük alapul, akkor az orosz földek is ott vannak, ahol az orosz sírok domborulnak, és ezekből – éppen Putyinnak hála, illetve éppenséggel nem hála – egyre több lesz.

Ukrajna nem létezik

A Times észrevétele szerint az orosz elnök beszédében egyetlen egyszer sem nevezte nevén Ukrajnát, ehelyett arra törekedett, hogy Oroszországot a NATO és a „neonáci” partnerei által indított titkos támadás áldozatává tegye. Vagyis tudomást sem vett róla, hogy ilyen ország még létezik, amiből mások azt olvasták ki, hogy Putyin beszédében nem számolt már Ukrajna szuverenitásával.

Megismétlem, láthattuk, hogyan bontakozik ki a katonai infrastruktúra, hogy külföldi tanácsadók százai kezdték meg a munkát, és hogy a NATO-országok rendszeresen szállítják a legmodernebb fegyvereket. A veszély napról napra nőtt. Oroszország megelőző választ adott az agresszióra. Ez egy kényszerű, időszerű és az egyetlen helyes döntés volt – egy szuverén, erős, független ország részéről

– mondta az orosz elnök, aki nem tehette meg, hogy ne beszéljen a második világháborús győzelemről, amit azonban a mostani háborús események szolgálatába állított.

Büszkék vagyunk a legyőzhetetlen, bátor nemzedékre, és arra, hogy a leszármazottjaik vagyunk, és nekünk kötelességünk, hogy életben tartsuk a nácizmus legyőzőinek emlékét, akik ránk hagyták, hogy ébernek legyünk és mindent megtegyünk azért, hogy a globális háború borzalma soha többé nem ismétlődjön meg

– mondta a Szputnyik orosz és minden más hírügynökség szerint az orosz elnök.

Félrevezető következtetés lenne most arra hivatkozni, hogy éppen Putyin az, aki a globális háború felé sodorja a világot, mert ebben vannak segítői a nyugati féltekén is bőven. Itt inkább arra érdemes fókuszálni, hogy ami most a “nevenincs Ukrajnában” történik, az a második világháború folytatása a fennmaradt náci és “banderista” erőkkel szemben, legyenek azok bárkik is, ahogy a kilencvenes években a délszláv térségben az usztasák küzdöttek a csetnikekkel, és fordítva, miközben közösen vagy külön-külön irtották a csak “törököknek” csúfolt bosnyákokat.

A horvátok és a szerbek tehát második világháborús fogalmakkal bélyegezték meg egymást, ahogy most az ukránok és az oroszok kölcsönösen nácizzák és fasisztázzák le egymást, ami senkinek sem válik sem lelki, sem testi egészségére, ráadásul hosszú háborúhoz vezet, és évtizedek alatt sem gyógyuló traumákat okoz.

A hasonlóság hiánya

Az orosz elnök a május 9-i “dísz- és gyásszemlét” arra használta fel, hogy megvádolja a nyugatot, hogy külföldi tanácsadók százait “állította hadrendbe”, és hogy a NATO-országok rendszeresen szállítják a legmodernebb fegyvereket, ne mond ki, hogy hova.

Az orosz elnök május 9-i beszédben tehát átvitt értelemben azt mondta, hogy “nem Ukrajna megy a NATO-ba, hanem a NATO megy Ukrajnába”, ahogy ezt egy BALK-nak nyilatkozó szakértő már január végén megfogalmazta.

Az oroszok értelmezése szerint amikor brit katonai tanácsadók építenek bázisokat Ukrajnában, azok brit bázisok, akkor is, hogy ha harminc darab brit katonai tanácsadóról beszélünk, tényleg csak tanácsadóról, de az egyik dologból következik a másik, vagyis hogy a nyugati katonai integráció már zajlik

– jelentette ki Radnóti András, aki szerint növekszik az instabilitás egész Európában, de ezzel már aligha mondtunk újat.

Sokan gondolhatnak most arra, hogy a kelet-európai rendszerváltlásnak nevezett “politikai infrastrukturális átállás” idején a Nyugat csak áltatta az oroszokat, akiknek azt ígérte nekik, hogy a nyugati katonai szervezet nem mozdul el kelet felé, de az mind a mai napig vitatott, hogy ez az ígéret milyen formában hangzott el, és hogy vannak-e ezzel kapcsolatban megbízható, netalán perdöntő bizonyítékok.

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2008-ig, vagyis a koszovói függetlenség kikiáltásáig, vagy inkább a grúziai válságig visszamenőleg beszélhetünk a “csendes agresszió” felerősödéséről, amely által a NATO az utóbbi években “fizikai értelemben” mind közelebb és közelebb került Oroszországhoz vagy szövetségeseihez, ami nyilván irritálta Moszkvát, de az orosz vezetés erőtlennek érezhette magát ahhoz, hogy direkt összetűzésbe kerüljön az Egyesült Államokkal, így folyamatosan azokon “verte el a port”, akik barátkoztak vele.

Ezekkel az esetekkel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy a Nyugat nem mért egyforma mércével a két háború idején, amit horvát és szerb részről egyaránt felvetnek, más-más szemszögből, viszont teljesen jogosan.

A horvátok azt fájlalják, hogy annak idején a Nyugat fegyverembargót vezetett be, emiatt nem tudtak teljes erőből szembe szállni az általuk agresszornak nevezett szerbekkel, akik a saját narrációjuk szerint “ősi földjeiket” védték. Horvát állítások szerint, ha nem lett volna fegyverembargó, akkor Vukovár nem esik el. Magyar részről sokan bírálják a Nyugatot azért, mert a fegyverembargó idején Magyarországot ostorozta a horvátoknak adott kalasnyikovok miatt, viszont ma is Magyarországot kritizálja, de most azért, mert nem akar fegyvert szállítani Ukrajnának.

A szerbek ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a Nyugat a kicsiken veri el a port, ha azok nem teljesítik az utasításait, például a szankciók bevezetésének elutasítása miatt. És a szerbek nem is tudják, hogy mennyire igazuk van, mert a Nyugat 1999-ben lebombázta Belgrádot és nemcsak Belgrádot az általuk végrehajtott koszovói vérengzések miatt, most viszont nem torolja meg a jóval több áldozatot követelő orosz ámokfutást Moszkva bombázásával, mert ugyanúgy nem meri, mint ahogy az oroszok sem mernek nekimenni a NATO-nak. Így viszont marad a proxy-háború, amelyen mindkét nagyhatalom jól keres fegyveren, olajon, miegymáson.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
i.trackmytarget
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, “legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint “a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

A Háború

PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dugin ujjaszuletes
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.

Őrült beszéd, de van benne rendszer

Hősies tett volt Szerbia részéről, hogy nem volt hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. Ez nagyon sokba fog kerülni Belgrádnak, ugyanúgy meg fogják büntetni az országot, mint 35 évvel ezelőtt tették. De hiszek abban, hogy Szerbia és Oroszország geopolitikai programja a szláv újjászültés lesz. Látni fogják, amint megfogalmazzuk a Balkánnal kapcsolatos programunkat. De előbb be kell fejeznünk azt, amit (Ukrajnában) elkezdtünk

– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.

Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.

A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a “lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.

Ukrajna nem nekünk, oroszoknak kell, hanem Krisztusnak. Ezért vagyunk ott, és ezért nem megyünk el onnan

– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.

Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.

Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.

Ha Szerbia elismeri Koszovó, akkor az ország megszűnik létezni, ezzel a lépéssel Belgrád lelki és erkölcsi öngyilkosságot követne el

– mondta Dugin, akit még hozzátette:

A Szerbia elleni NATO-támadás felébresztette a szerbeket, a szerbek pedig felébresztették Oroszországot, végül pedig Kína ébredt fel.

Délszláv turnék

Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.

2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.

A liberális eszme a valóságban totalitárius. El akarja pusztítani a hagyományokat. Egyre több ország akad, amely elveti ezt az eszmét, és lépéseket tesz nyelve, kultúrája és vallása megvédésére. Örülök annak, hogy ennek a folyamatnak Oroszország vált a jelképévé

– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.

Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.

Visszatérő befolyás

Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.

Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.

Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: