ENSZ
HOSSZÚ ASZTAL: Koszovó szolgált példaként Donyeck és Luhanszk függetlenségének kikiáltásához

Az orosz elnököt Koszovó ihlette az Ukrajna területén létrejött „népköztársaságok” függetlenségének kikiáltására. Vlagyimir Putyin erről a kevésbé kedves vendégek számára fenntartott „hosszú asztalnál” beszélt, amikor fogadta a António Guterres ENSZ-főtitkárt.
Koszovó, mint precedens
A TASS beszámolója szerint Vlagyimir Putyin a megbeszélés során úgy fogalmazott, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság a Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos precedensjellegű döntése alapján vált függetlenné, amiből az következik, hogy a Nyugat, főleg pedig az Egyesült Államok által szponzorált koszovói függetlenség most ütött vissza. (Nem a Krím esetében, mert az szimpla annexió volt.)
Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy elolvasta a Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos összes dokumentumát, és jól emlékszik arra a döntésre, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egyetlen újonnan létrejövő állam sem köteles a központi hatóságokhoz fordulni a szuverenitás kinyilvánításának engedélyezéséért.
– Ezt Koszovóról mondták, és ez a Nemzetközi Bíróság döntése volt, amelyet mindenki támogatott
– jelentette ki Putyin, aki szerint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak ugyanolyan joga van a szuverenitás kinyilvánítására, mint Koszovónak volt a függetlenség kikiáltására a központi kormányzat engedélye nélkül.
Online remények
Az orosz elnök közölte a hosszú asztal másik végén gubbasztó ENSZ-főtitkárral: Oroszország továbbra is abban reménykedik, hogy sikerül megegyezésre jutni Ukrajnával. Itt arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban történt előrelépés Isztambulban, de minden leállt, amikor Bucsából civilek tömeges meggyilkolásáról érkeztek hírek.
– Ami azzal kapcsolatban elhangzott, az nem igaz, mert az orosz hadseregnek semmi köze a bucsai eseményekhez, és tudjuk, hogy ki és milyen módon provokálta ki azokat
– mondta Putyin, és írja a TASS, amely szerint az orosz elnök rámutatott, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások online formában folytatódnak, és bízik a pozitív végkifejletben.
A mariupoli helyzetről Putyin azt mondta, hogy a városban már nem folytatnak katonai műveleteket, és hogy az ukrán katonák emberi pajzsként tartják a civileket az Azovstal acélgyárban.
Guterres megismételte az Oroszországhoz intézett felhívását, hogy Moszkva működjön együtt együtt az ENSZ-szel a humanitárius folyosók létrehozása és az ukrajnai civilek támogatása érdekében.
Az ENSZ bejelentette, hogy Putyin „elvileg” elfogadta, hogy a Világszervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága részt vegyen az orosz erők által körülzárt azovstali ipartelepen rekedt civilek evakuálásában.
Hozzátették, hogy a témában folytatódnak a tárgyalások az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala és az orosz védelmi minisztérium között.
Offline valóság
António Guterres irodája közölte ugyan, hogy Vlagyimir Putyin nyitott a Vöröskereszt és az ENSZ által támogatott civilek evakuálására az Azovstal acélműből. Ennek ellenére Oroszország továbbra is katonai megoldásra törekszik.
A Reuters beszámolója szerint szerdán is folytatódtak a harcok az acélmű körül, amiről a város (nyilván ukrán) polgármesterének egyik tanácsadója adott tájékoztatást.
A brit hírügynökség szerint Petro Andriuscsenko azt mondta, hogy nem jött létre megállapodás a Mariupolban ragadt civilek evakuálásáról.

ENSZ
Az oroszok elleni újabb ENSZ-határozatot az összes nyugat-balkáni ország megszavazta

A nyugat-balkáni országok, beleértve Szerbiát és Bosznia- Hercegovinát is, megszavazták azt az ENSZ-határozatot, amely az orosz erők Ukrajnából történő azonnali kivonását követeli. Az ENSZ Közgyűlés egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulója előtt tartotta rendkívüli ülését, ezen 141 ENSZ-tagország szavazott a nem kötelező erejű határozat mellett, hét ország szavazott a határozat ellen (Oroszország, Fehéroroszország, Szíria, Észak- Korea, Mali, Nicaragua, Eritrea), tovább 32 ország pedig tartózkodott, köztük Kína és India, lást a fenti képet!
Szerbia ismét Oroszország ellen szavazott
A szerb magatartást lehet úgy értelmezni, hogy Belgrád Ukrajna mellett szavazott, de egy másik narratíva lehet, hogy Szerbia ismét Oroszország ellen szavazott, aminek belpolitikai következményei is lehetnek.
A lényeget tekintve nincs jelentős eltérés, viszont az ukrán-szerb, de még inkább az orosz-szerb bilaterális kapcsolatokat befolyásolhatja a szerb igen.

EREDMÉNYHIRDETÉS: Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el az igazságos és tartós békéről Ukrajnában (Forrás: UN News)
Ukrajna és szövetségesei abban reménykedtek, hogy a határozatot legalább 143 ország támogatja, akárcsak tavaly októberben, amikor az ENSZ Közgyűlése elítélte négy kelet-ukrajnai régió orosz annektálását.
A döntés megerősíti az „elkötelezettséget Ukrajna területi integritása mellett”, és követeli, hogy Oroszország „azonnal, teljesen és feltétel nélkül vonja ki az összes katonai erejét Ukrajna területéről”.
Még nem szavaztak Moszkva mellett
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Szerbia négy közgyűlési határozatot szavazott meg az ENSZ-ben a háborúval kapcsolatban, és csak egyszer tartózkodott.
Szerbia tavaly márciusban kettőt is támogatott, amelyek közül az első elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, a másik pedig arra szólította fel Oroszországot, hogy azonnal fejezze be az Ukrajna elleni háborút.

Szerbia tavaly áprilisban megszavazta Oroszország kizárását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, októberben pedig annak az elítélését is támogatta, hogy az ENSZ Közgyűlése elítélte négy ukrán régió Oroszország által történt annektálását.
Szerbia novemberben viszont tartózkodott annak a határozatnak a megszavazásától, amely Oroszország felelősségre vonását helyezte kilátásba Ukrajna megtámadásáért, és arra kötelezte Moszkvát, hogy fizessen kártérítést Kijevnek.
Az ENSZ Közgyűlésének eddigi hat határozata közül az áprilisi kapta a legkevesebb szavazatot, amellyel Oroszországot kizárták az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából – 93 igen szavazat -, valamint a novemberi, amely a Kijevnek fizetendő kártérítésről szólt, ezt 94 ország támogatta.
Bosznia is támogatta
Sven Alkalaj, Bosznia- Hercegovina ENSZ-képviselője is a határozat mellett foglalt állást, aminek Bosznia- Hercegovina esetében is lehetnek belpolitikai következményei.
A szavazás előtt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke azzal fenyegetődzött, hogy széteshet a bosznia-hercegovinai kormánykoalíció az ukrajnai háborúhoz történő hozzáállással kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Dodik azt kifogásolta, hogy a bosznia-hercegovinai külügyminisztérium az Ukrajna által benyújtott határozati javaslat elfogadására utasította az ország ENSZ-nagykövetét.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmány szerint a háromtagú elnökség felelős az ország külpolitikájáért, és Željka Cvijanović, a testület szerb tagja ellenezte a határozati javaslat megszavazását.
Az ENSZ Közgyűlése a szavazás előtt elutasított két fehérorosz módosítási javaslatot, az egyik annak a követelésnek a törlését sugallta, hogy Oroszország vonja ki erőit Ukrajnából, a másik pedig béketárgyalásokra szólított fel, és megtiltotta volna a külföldi fegyverek szállítását a konfliktussal sújtott övezetbe.
Oroszország közben azokra a károkra igyekzett rámutatni, amelyeket a Nyugat okoz azzal, hogy fegyvereket ömleszt a térségbe, és arra is kitért, hogy a nyugati szankciók miatt fokozódik az éhínség a világban.
Az „eredményhirdetés után” taps tört ki, Dmitrij Kuleba, Ukrajna külügyminisztere pedig kijelentette, hogy a határozatot megszavazó 141 ENSZ-tagállam egyértelművé tette, hogy Oroszországnak le kell állítania az illegális agressziót.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt