Horvátország
SZPONZORÁLT CIKK? Putyin embere Európa szívében: a zágrábi Jutarnji list Magyarországot ekézi

Magyarnak lenni nehéz, de nem elképzelhetetlen: ezzel szoktuk ugratni egymást a barátaimmal, amikor nem hagy bennünket békében a világ. Kerítés, meg sokbetűs hölgyek/urak, hölgyurak, úrhölgyek, sajtószabadság, diktatúra, ángyom térde. Még mielőtt a tárgyra térnék, sietve elmondom, hogy Magyarországhoz kizárólag lélekben kötődöm, nem vagyok magyar állampolgár, így szavazni sem fogok a küszöbönálló parlamenti választásokon. Miután tisztáztuk, hogy nem vagyok egyik magyar politikai opció lekötelezett/lekenyerezett embere sem, térjünk a tárgyra.
Éjféli véleménylovas
Robert Bajruši kedden nem sokkal éjfél előtt töltötte fel kommentárját a nevezett napilap weboldalára, ami arra enged következtetni, hogy kötelező napi penzumán felül írta, extrában a cikket, bár erre azért nem veszünk mérget, home office-ban bármi előfordulhat, és annak az ellenkezője is.
Az viszont, hogy nem dugták el a paywall mögé – azaz nem lett fizetős, hanem szabadon hozzáférhető a cikk – akár arra is utalhat, hogy a kommentárt nem a szerkesztőség rendelte meg. Ez ugyan csak következtetés, miután a szerző többi írása mind a fizetős kategóriába tartozik, ettől kezdve azonban logikusnak tűnik, hogy valaki felületet & embert vásárolt az ügynek.
Vannak ötleteink azzal kapcsolatban, hogy esetleg kinek állna érdekében ellenséges hangvételű cikk megírására kérni egy „jó tollú újságírót”, aki a Nacionalból már ismeri a magyar & Orbán-ellenesség légkörét, de inkább nem találgatunk.
A magyar köpönyeg
Elmélkedése értelmében Orbán és Magyarország – bár kezdetben csatlakozott az Oroszország elleni európai büntetőakcióhoz – most ismét köpönyeget fordított, és nyíltan oroszbarát politikát folytat, azaz Orbán Putyin embere Európa szívében, amit már cikk címe is sugall.
Bajruši úgy ítéli meg, hogy Orbánnak esze ágában sincs megszakítani kapcsolatait Putyinnal és Oroszországgal, mert nemcsak hogy Németországhoz, Hollandiához „és még néhány EU-s országhoz” hasonlóan nem hajlandó szankciók alá vonni az orosz energetikai szállításokat, hanem „fellépésével megkérdőjelezi az EU egységes politikáját és egyben azt is bejelentette, hogy nem követi a NATO intézkedéseit sem, csak annyiban amennyiben ez kötelező”.
– írja a kommentátor.
És ez így ebben az irányban és stílusban megy tovább, hogy végül, ahogy azt a végsőkig elcsépelt fordulattal mondani szoktuk, kibújjon a szög a zsákból: mivel Magyarország a parlamenti választások küszöbén áll, ahol a kormányzó Fidesz és a hatpárti ellenzéki szövetség között meglehetősen kiegyensúlyozottak az erőviszonyok, Orbán Viktor azt a képzetet akarja kelteni, hogy ő egy olyan államférfi, aki önálló politikát folytat, és nem engedi magát befolyásolni az EU és a NATO zsarolási kísérletei által.
Szóval a Jutarnji szerint az ellenzék szinte már meg is nyerte a választásokat, Orbán ezért kétségbeesésében truccol a világgal, hogy visszaszerezze a választóit.
Nacional-csemete
A Wikipédia szerint Robert Bajruši Fiuméban született, de gyermekkora óta Zágrábban él, ahol főiskolát végzett szociális munka szakon. Újságíróként 1984-ben kezdett dolgozni a Poletban, majd írt a Studentski listbe, a Startba és a Radio 101-be. A háború alatt a Slobodna Hrvatska hetilapnak dolgozott. 1992 nyarán a Slobodna Dalmacija zágrábi tudósítója volt, majd 1998-tól a Nacional hetilap alkalmazásában állt újságíróként és szerkesztőként. 2012-ben rövid ideig a Nacional főszerkesztője volt, majd a Jutarnji listhez került, mint újságíró és politikai kommentátor.
Két könyve jelent meg: „Zoran Milanović életrajza”, és szellemíróként Mate Granić volt külügyminiszter emlékiratai.
Viszont lehet, hogy az ellenzék mégsem nyer a választásokon – mondja Bajruši – mert a Fidesz ördögi cselszövése lehetővé teszi a külhoni magyarok százezreinek bejegyzését „olyan helyeken, ahol sohasem éltek”, amivel befolyásolják a választások kimenetelét. Hogy a külhoni szavazók bevonása a választásokba elsősorban horvát szabadalom – lásd a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) hercegovinai választótömbje – ezt a kommentátor figyelmen kívül hagyja.
És így megy sorban: Paks, nem akarunk belesodródni a háborúba, nem szállítunk fegyvert, stb. Ezzel a Jutarnji list szerint Orbán és a magyarok egyértelműen az oroszok malmára hajtja/hajtják a vizet. Ami így tiszta sornak tűnik, csak egy szépséghibája van: miért nem szerepel a cikkben, akár egy utalás erejéig, Zoran Milanović horvát köztársasági elnök, alias Zoki Bond, aki nem egy kérdésben szinte szóról szóra azt állítja, amit Orbán?
Egy biztos: Bajruši végképp nem mondhatja, hogy nem ismeri a fent említett embert, mármint Milanovićot.

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban