Connect with us

Horvátország

HULLÁMHOSSZ: Nagy múltú rádiók szűnhetnek meg a Balkánon, veszélyben egy hírügynökség is

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

10368950963 c99b0d1210 k 1280x851 1
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

 
Szlovénia legendás rádiójának újságírói és támogatói pénteken gyűltek össze Ljubljanában, hogy tiltakozzanak a kulturális minisztérium döntése miatt, amellyel megszünteti a Radio Študent anyagi támogatást, és ezzel veszélyezteti az adó fennmaradását. Közben Horvátországban elhallgatott a Radio 101, amelynek fennmaradásáért mintegy százezer ember tüntetett 1996-ban.

Radio Študent

A Radio Študent Európa egyik legrégibb nem kereskedelmi jellegű, alternatív rádiója, amelyet 1969-ben alapított a Ljubljanai Egyetem Hallgatói Szervezete. A zenei programokon kívül politikai és társadalmi jelenségek bemutatásával és elemzésével is foglalkozik. radio student doniraj

A Radio Študent újságírói, hallgatói és támogatói pénteken tiltakozó felvonulásra gyűltek össze Ljubljanában, miután a szlovén kulturális minisztérium közelmúltban úgy döntött, hogy megszünteti az említett rádió anyagi támogatását.

Május végén a Szlovén Újságírók Szövetsége bírálta az említett minisztériumot, miután az közzétette a médiaprogramok 2021-es társfinanszírozására kiírt éves pályázat eredményeit.

Ebből kiderült, hogy több rádió, több jól ismert, bíráló hangnemet megütő újság és oknyomozó média nem kap állami támogatást.

A Radio Študentnek egyre kevesebb pénz jut az alapítótól, vagyis a Ljubljanai Egyetem Hallgatói Szervezetétől is, amely a tavalyi 120 000 euró helyett idén csak 84 000 eurót különít el erre a célra.

Tavaly a Radio Študent további 100 000 eurót kapott a kulturális minisztériumtól.

– Az állami források nagy részét az adások finanszírozására használtuk fel, ezért most át kell strukturálnunk a programot

– mondta Matjaž Zorec, a Radio Študent főszerkesztője, aki közölte, hogy létrehoztak egy alapítvány és adománygyűjtésbe kezdtek, de szerinte ez nem jelent tartós megoldást.

A STA és a verbális háború

A Radio Študent nem az egyetlen média, amelytől a kormány megvonta az állami támogatást, ezek közé tartozik a szlovén hírügynökség is.

A szlovén kormány már hónapok óta közelharcot vív az őt bíráló médiával. direktor bojan

A szlovén miniszterelnök véleménye szerint ezt a háborút Szlovéniában, ugyanúgy mint külföldön, a régi struktúrák és lobbicsoportok gerjesztik, hogy autokratának mutassák be a szlovén kormányt, amely elfojtja a független médiát.

Janša március elején lemondásra szólította fel Bojan Veselinovičot, a STA igazgatóját, mert a szlovén miniszterelnök szerint Veselinovič vezetése alatt a nemzeti hírügynökség az ellenzéket szolgálja ki.

– Itt az ideje, hogy az STA igazgatója, mint a szélsőbaloldali politika eszköze, mondjon le, és feleljen törvénytelen cselekedeteiért, ezáltal téve lehetővé a hírügynökség normálisan működését és fejlődését

– írta Janša a Twitteren.

A lemondásra történő felszólítás azt követően történt, hogy hónapok óta tart a vita a kormány és a hírügynökség vezetése között a STA finanszírozásáról.

Az ügy legújabb fejleménye, hogy a szlovén kormány törvénnyel kívánja szabályozni a STA működését és a tartalmak közlési módját, ami szerint egyes információkat egyértelműen el kell különíteni másoktól, például a weboldal egy speciális részében kell közzétenni.

A STA vezérigazgatója emlékeztet arra, hogy a közpénzek felhasználásának ellenőrzési rendszere törvényileg szabályozott módon valósul meg a felügyelőbizottság és a pénzügyi kimutatások által, valamint az Országgyűlésnek benyújtott éves beszámolók révén.

Bojan Veselinovič, az STA igazgatója úgy véli, hogy az új tervezet újabb kormányzati manőver az eddig törvények megkerülésére. Szerinte a kormány újabb próbálkozása nincs összhangban az Alkotmánnyal és a hírügynökség finanszírozását meghatározó eddigi törvényekkel.

Bejelentette, hogy elfogadása esetén minden jogorvoslati lehetőséget felhasználnak az új rendelkezések megtámadására.

Szlovénia nem Kongó

A szlovén hírügynökséget külföldi szervezetek is támogatják a kormány elleni harcban, például az európai hírügynökségek szervezete, az European Alliance of News Agencies (EANA) is.

Februárban az ellenék bizalmatlansági eljárást kezdeményezett a kormány ellen azt hangsúlyozva, hogy a ljubljanai kabinet olyan alapvető európai jogokat szeg meg, mint a médiaszabadság és a jogállamiság. Az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági eljárás azonban nem kapta meg a szükséges többséget.

Az utóbbi időben európai és nem csak európai sajtótermékekben olyan vádak jelentek meg, hogy a szlovén kormány és maga Janša a közösségi médiában (Twitter) támadja és fenyegeti az újságírókat, amivel az öncenzúra légkörét teremti meg.

Az Európai Unió képviselői több alkalommal is a független sajtó szükségességére hívták fel a figyelmet, tekintettel arra, hogy hamarosan Szlovénia lesz az EU soros elnöke. jansa guy

Janša március elején a Twitteren szóváltásba keveredett Guy Verhofstadt belga uniós képviselővel és a liberális Alde csoport sokéves vezetőjével, aki a médiaszabadságot kérte számon a szlovén miniszterelnökön.

Janša többször is felvetette, hogy a belga politikus arrogáns fellépésével kívánja az európai értékek patrónusának feltüntetni magát a szlovének kárára, akik maguk szeretnének dönteni a saját érdekeiket érintő kérdésekben.

A szlovén miniszterelnök azt tanácsolta Verhofstadtnak, hogy összpontosítson inkább pártjának rossz választási eredményeire, mielőtt másokat leckéztet meg.

A vita során Janša felhívta Guy Verhofstadt figyelmét, hogy nem egy gyarmatbirodalom vezetője, és hogy Szlovénia nem Kongó, amely valaha belga gyarmat volt.

Radio 101

Közben Horvátországban befejezte adását a Radio 101, amely június 1-től már csak interneten hallgatható (Slušaj uživo).

A Stojedinica néven ismert adó azért szüntette meg a sugárzást, mert nem kapta meg időben a koncessziót Zágrábra és Zágráb megyére. A horvát Elektronikus Médiatanács (Vijeća za elektroničke medije, VEM) ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül új koncessziós pályázatot ír ki, elutasította viszont azt a kezdeményezést, hogy a Radio 101 ideiglenes engedélyt kapjon.

A tanács ezt a döntést azzal indokolta, hogy a törvény nem ismeri az “ideiglenes koncesszió” fogalmát. eb24422c 16c0 45ca add7 010107de22d4

A Stojedinica 1984-ben Ifjúsági Rádió (Omladinski radio) néven kezdbe meg adását, majd 1990-ben felvette Radio 101 nevet. A rádió az ezt követő években a szabad média és demokrácia egyik szimbólumává vált Horvátországban, emiatt a Tuđman-kormányzat bevonta az adó sugárzási engedélyét, ami a modern Horvátország legnagyobb tüntetését váltotta ki 1996 november 20-án.

Zágrábban mintegy százezer ember vonult az utcákra a Radio 101 megszüntetése miatt, ami nagy dolog volt az internet megjelenése előtti időkben, hiszen egy lokális adóról volt szó, amely az akkor hétszázezer lakosú horvát főváros egyes részein sem nagyon volt fogható.

A tüntetés és a nemzetközi (amerikai) bírálatok hatására a HDZ-kormány ellenőrzése alatt álló Távközlési Tanács úgy döntött, hogy visszavonja az akkortájt ritkaságszámba menő független adó működési engedélyének megszüntetésére vonatkozó döntését, vagyis a Stojedinica “leteperte” az akkortájt szinte mindenhatónak számító Tuđman-kormányt.

Ma viszont “szinte észrevétlenül” múlt ki, és aligha valószínű, hogy visszatér az éterbe. Ma már senkit sem érdekel a rádió tulajdonosának, Thomas Alexander Thimmének “dörgedelmes nyilatkozata”, hogy a Radio 101 esetleges megszűnésével a pluralizmus múlik ki Horvátországban.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava