HULLÁMHOSSZ: Nagy múltú rádiók szűnhetnek meg a Balkánon, veszélyben egy hírügynökség is

 
Szlovénia legendás rádiójának újságírói és támogatói pénteken gyűltek össze Ljubljanában, hogy tiltakozzanak a kulturális minisztérium döntése miatt, amellyel megszünteti a Radio Študent anyagi támogatást, és ezzel veszélyezteti az adó fennmaradását. Közben Horvátországban elhallgatott a Radio 101, amelynek fennmaradásáért mintegy százezer ember tüntetett 1996-ban.

Radio Študent

A Radio Študent Európa egyik legrégibb nem kereskedelmi jellegű, alternatív rádiója, amelyet 1969-ben alapított a Ljubljanai Egyetem Hallgatói Szervezete. A zenei programokon kívül politikai és társadalmi jelenségek bemutatásával és elemzésével is foglalkozik.

A Radio Študent újságírói, hallgatói és támogatói pénteken tiltakozó felvonulásra gyűltek össze Ljubljanában, miután a szlovén kulturális minisztérium közelmúltban úgy döntött, hogy megszünteti az említett rádió anyagi támogatását.

Május végén a Szlovén Újságírók Szövetsége bírálta az említett minisztériumot, miután az közzétette a médiaprogramok 2021-es társfinanszírozására kiírt éves pályázat eredményeit.

Ebből kiderült, hogy több rádió, több jól ismert, bíráló hangnemet megütő újság és oknyomozó média nem kap állami támogatást.

A Radio Študentnek egyre kevesebb pénz jut az alapítótól, vagyis a Ljubljanai Egyetem Hallgatói Szervezetétől is, amely a tavalyi 120 000 euró helyett idén csak 84 000 eurót különít el erre a célra.

Tavaly a Radio Študent további 100 000 eurót kapott a kulturális minisztériumtól.

– Az állami források nagy részét az adások finanszírozására használtuk fel, ezért most át kell strukturálnunk a programot

– mondta Matjaž Zorec, a Radio Študent főszerkesztője, aki közölte, hogy létrehoztak egy alapítvány és adománygyűjtésbe kezdtek, de szerinte ez nem jelent tartós megoldást.

A STA és a verbális háború

A Radio Študent nem az egyetlen média, amelytől a kormány megvonta az állami támogatást, ezek közé tartozik a szlovén hírügynökség is.

A szlovén kormány már hónapok óta közelharcot vív az őt bíráló médiával.

A szlovén miniszterelnök véleménye szerint ezt a háborút Szlovéniában, ugyanúgy mint külföldön, a régi struktúrák és lobbicsoportok gerjesztik, hogy autokratának mutassák be a szlovén kormányt, amely elfojtja a független médiát.

Janša március elején lemondásra szólította fel Bojan Veselinovičot, a STA igazgatóját, mert a szlovén miniszterelnök szerint Veselinovič vezetése alatt a nemzeti hírügynökség az ellenzéket szolgálja ki.

– Itt az ideje, hogy az STA igazgatója, mint a szélsőbaloldali politika eszköze, mondjon le, és feleljen törvénytelen cselekedeteiért, ezáltal téve lehetővé a hírügynökség normálisan működését és fejlődését

– írta Janša a Twitteren.

A lemondásra történő felszólítás azt követően történt, hogy hónapok óta tart a vita a kormány és a hírügynökség vezetése között a STA finanszírozásáról.

Az ügy legújabb fejleménye, hogy a szlovén kormány törvénnyel kívánja szabályozni a STA működését és a tartalmak közlési módját, ami szerint egyes információkat egyértelműen el kell különíteni másoktól, például a weboldal egy speciális részében kell közzétenni.

A STA vezérigazgatója emlékeztet arra, hogy a közpénzek felhasználásának ellenőrzési rendszere törvényileg szabályozott módon valósul meg a felügyelőbizottság és a pénzügyi kimutatások által, valamint az Országgyűlésnek benyújtott éves beszámolók révén.

Bojan Veselinovič, az STA igazgatója úgy véli, hogy az új tervezet újabb kormányzati manőver az eddig törvények megkerülésére. Szerinte a kormány újabb próbálkozása nincs összhangban az Alkotmánnyal és a hírügynökség finanszírozását meghatározó eddigi törvényekkel.

Bejelentette, hogy elfogadása esetén minden jogorvoslati lehetőséget felhasználnak az új rendelkezések megtámadására.

Szlovénia nem Kongó

A szlovén hírügynökséget külföldi szervezetek is támogatják a kormány elleni harcban, például az európai hírügynökségek szervezete, az European Alliance of News Agencies (EANA) is.

Februárban az ellenék bizalmatlansági eljárást kezdeményezett a kormány ellen azt hangsúlyozva, hogy a ljubljanai kabinet olyan alapvető európai jogokat szeg meg, mint a médiaszabadság és a jogállamiság. Az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági eljárás azonban nem kapta meg a szükséges többséget.

Az utóbbi időben európai és nem csak európai sajtótermékekben olyan vádak jelentek meg, hogy a szlovén kormány és maga Janša a közösségi médiában (Twitter) támadja és fenyegeti az újságírókat, amivel az öncenzúra légkörét teremti meg.

Az Európai Unió képviselői több alkalommal is a független sajtó szükségességére hívták fel a figyelmet, tekintettel arra, hogy hamarosan Szlovénia lesz az EU soros elnöke.

Janša március elején a Twitteren szóváltásba keveredett Guy Verhofstadt belga uniós képviselővel és a liberális Alde csoport sokéves vezetőjével, aki a médiaszabadságot kérte számon a szlovén miniszterelnökön.

Janša többször is felvetette, hogy a belga politikus arrogáns fellépésével kívánja az európai értékek patrónusának feltüntetni magát a szlovének kárára, akik maguk szeretnének dönteni a saját érdekeiket érintő kérdésekben.

A szlovén miniszterelnök azt tanácsolta Verhofstadtnak, hogy összpontosítson inkább pártjának rossz választási eredményeire, mielőtt másokat leckéztet meg.

A vita során Janša felhívta Guy Verhofstadt figyelmét, hogy nem egy gyarmatbirodalom vezetője, és hogy Szlovénia nem Kongó, amely valaha belga gyarmat volt.

Radio 101

Közben Horvátországban befejezte adását a Radio 101, amely június 1-től már csak interneten hallgatható (Slušaj uživo).

A Stojedinica néven ismert adó azért szüntette meg a sugárzást, mert nem kapta meg időben a koncessziót Zágrábra és Zágráb megyére. A horvát Elektronikus Médiatanács (Vijeća za elektroničke medije, VEM) ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül új koncessziós pályázatot ír ki, elutasította viszont azt a kezdeményezést, hogy a Radio 101 ideiglenes engedélyt kapjon.

A tanács ezt a döntést azzal indokolta, hogy a törvény nem ismeri az „ideiglenes koncesszió” fogalmát.

A Stojedinica 1984-ben Ifjúsági Rádió (Omladinski radio) néven kezdbe meg adását, majd 1990-ben felvette Radio 101 nevet. A rádió az ezt követő években a szabad média és demokrácia egyik szimbólumává vált Horvátországban, emiatt a Tuđman-kormányzat bevonta az adó sugárzási engedélyét, ami a modern Horvátország legnagyobb tüntetését váltotta ki 1996 november 20-án.

Zágrábban mintegy százezer ember vonult az utcákra a Radio 101 megszüntetése miatt, ami nagy dolog volt az internet megjelenése előtti időkben, hiszen egy lokális adóról volt szó, amely az akkor hétszázezer lakosú horvát főváros egyes részein sem nagyon volt fogható.

A tüntetés és a nemzetközi (amerikai) bírálatok hatására a HDZ-kormány ellenőrzése alatt álló Távközlési Tanács úgy döntött, hogy visszavonja az akkortájt ritkaságszámba menő független adó működési engedélyének megszüntetésére vonatkozó döntését, vagyis a Stojedinica „leteperte” az akkortájt szinte mindenhatónak számító Tuđman-kormányt.

Ma viszont „szinte észrevétlenül” múlt ki, és aligha valószínű, hogy visszatér az éterbe. Ma már senkit sem érdekel a rádió tulajdonosának, Thomas Alexander Thimmének „dörgedelmes nyilatkozata”, hogy a Radio 101 esetleges megszűnésével a pluralizmus múlik ki Horvátországban.