Koszovó
NEKIMENNEK KOSZOVÓNAK? Túldramatizálják-e a szerbek a helyzetet, vagy máris itt egy újabb háború?
Kedden nagy volt a sürgés-forgás Belgrádban, ülésezett a szerbiai nemzetbiztonsági tanács, miközben Aleksandar Vučić szerb elnök diplomaták és nagykövetek hadával találkozott, az est végén pedig a televízióból szólt az ország népéhez. Valójában egy nyilvános sajtótájékoztatót tartott a baráti médián keresztül, az újságíróknak azonban nem válaszolt, így sok kérdés maradt a levegőben. A sajtótájékoztató így nem a kedélyek lenyugtatását, hanem inkább a bizonytalanság fokozását szolgálta: nekimegy-e Szerbia Koszovónak?
Nemzetbiztonsági probléma
A „belgrádi drámát”, vagy inkább túldramatizált helyzetet, az idézte elő, hogy Montenegró és Koszovó, illetve a koszovói albánok elutasították, hogy az április 3-i választások alkalmával a szerbek Koszovóban és három montenegrói településen – Beraneban, valamint a tengerparti Sutomoreban és Budvában – szavazhassanak.
A probléma Montenegró esetében megoldódott, a Montenegróban élő szerbek ugyanis végül a podgoricai nagykövetségen adhatják le voksaikat. Montenegró kis ország, nincsenek nagy távolságok, Sutomoret és Podgoricát ráadásul összeköti a jugoszláv időkben épült Belgrád-Bar vasútvonal, háromnegyed óra vonatozás.
Koszovóban nincs szerb nagykövetség, mivel Szerbia nem ismeri el volt tartománya függetlenségét, ráadásul Albin Kurti koszovói miniszterelnök visszaüzent, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, és akkor a koszovói szerbek is szavazhatnak, ami miatt Belgrád felkapta a vizet, a koszovói szerbek pedig elkezdték az öklüket rázni.
A szerb fővárosban rögtön összerántották a nemzetbiztonsági tanácsot Ukrajna és Koszovó miatt. Az ukrajnai válsággal összefüggésben megállapodtak abban, hogy Szerbia további kőolajat és újabb adag tejport vesz a tartalékok feltöltésére, az utóbbi már útban is van egy meg nem nevezett uniós tagországból.
A fő téma azonban Koszovó volt, amely a szerb elnök megfogalmazása szerint semmilyen engedményt nem fogadott el, hiába akarta Szerbia bevonni az EBESZ-t a szavazás ottani ellenőrzésébe, a pristinai kormány hajthatatlan maradt, a szavazásért is az önhatalmúlag kikiáltott ország függetlenségének elismerését követelte, szokás szerint, ami persze, a szerbek számára elfogadhatatlan.
Az ökölrázás és egyebek
Aleksandar Vučić a nemzetbiztonsági tanács ülésével párhuzamosan találkozott az úgynevezett Quinta-országok (az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia) képviselőivel, amitől azt várja, hogy a csoport tagállamai világosan elítélik a pristinai kormány viselkedését.
A szerb államfő két belgrádi képviselet-vezetővel is egyeztetett, egy harmadikkal viszont nem.
– mondta az újságíróknak a szerb elnök. Amíg Vučić „diplomáciai életet élt” (mivelhogy azt nem lehet egy külügyminiszterre bízni), a koszovói szerbek addigra már megbeszélték, hogy demonstrációt szerveznek a pristinai döntés ellen/miatt.
Ez már a délutáni órákban volt, korábban a koszovói szerbek sokkal radikálisabb lépéseket követeltek, amelyekkel még Vučićot is meglepték, legalábbis ezt állította a szerb államfő, aki azt kérte tőlük, hogy előbb számoljanak el tízig, és csak utána cselekedjenek.
A koszovói szerbek nem csak azt helyezték kilátásba, hogy azonnali hatállyal kilépnek az ottani intézményekből, hanem azt is, hogy 435 rendőrük, aki az északi területeken szolgál, visszaadja a fegyvert, és kilép a regionális rendőrségből.
– jelentette ki a szerb államfő, aki megpróbálta lenyugtatni a koszovói szerbeket, és azt ígérte nekik, hogy a kérdésre a választásokat követően, vagy a két választási forduló között visszatérnek, amiből két, egymásnak ellentmondó következtetés vonható le. Az egyik az, hogy Vučić biztos a választási győzelmében, a másik pedig az, hogy nem akarja kész tények elé állítani az utódját.
A választásokkal kapcsolatban az a megoldás rajzolódott ki, hogy a koszovói szerbek számára külön szavazóhelyeket nyitnak Szerbiában, ami Vučić szerint azt jelenti, hogy csak 10-15 százaléka járul az urnákhoz azoknak, akik szerettek volna résztvenni a választásokon.
– jelentette ki a szerb államfő, egy jó fél perccel később pedig arról is beszélt, hogy abból nincs visszaút, ha belemennek egy háborúba, mert csak olyan háborúba szabad belemenni, amelyből győztesként lehet kijönni.
A szerb államfő elmagyarázta koszovói honfitársainak, hogy a szerbek ellen folyatott regionális játék lényege, hogy a nyugati civilizáció ellenségeiként tüntessék fel őket, amivel csapdát állítanak nekik, belerántják őket az ellenségeskedésbe, így Szerbia végképp pária állammá válik, és ez minimum szankciók bevezetéséhez vezetne, a legrosszabb esetben fizikailag akadályoznák, hogy (Belgrádból) segítsék a szerb népet.
– jegyezte meg Vučić, aki tehát gyártott egy saját bejáratú összeesküvéselméletet, amelynek az alapja „az nagyon jól összehangolt akció, amelyet Podgorica egy része, Pristina egésze folytat a szerbek ellen, beleértve ebbe még egyeseket Zágrábban és Szarajevóban is.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szerb elnök szerint Szerbiának a jelen pillanatban a legkevésbé van szüksége bármilyen bizonytalanságra, békétlenségre vagy incidensre. De azért tömöríteni kell a sorokat, elvégre választások lesznek.
A koszovói hatóságok bejelentették, hogy befejezték az Albániával szomszédos Gjakova (szerbül Đakovica) községben található gjakovai repülőtér és a Babaj i Bokës település körüli földek kisajátítási eljárását. Armend Mehaj koszovói védelmi és Liburn Aliu környezetvédelmi, területrendezési és infrastrukturális miniszter közölte, hogy ezeknek a földeknek a kisajátítása és a koszovói kormány tulajdonába történő adása lehetővé teszi a koszovói hadsereg számára a stratégiai projektek végrehajtásának megkezdését.
Az amerikaiakkal közösen
Armend Mehaj úgy nyilatkozott, hogy a gjakovai repülőteret védelmi céllal helyezik üzembe, miközben Babaj i Bokës a Koszovói Biztonsági Erők (Kosovo Security Force, KSF) hadműveleti területévé válik, ahol a NATO-szabványoknak megfelelő taktikai lőtereket építenek ki
A Kosovo Security Force logója
A védelmi miniszter azt is közölte, hogy a gjakovai repülőtéren különféle hadműveleti célú létesítmények építését is tervezik a koszovói hadsereg számára.
Ezek a projektek megvalósítása szerinte a hadsereg szerepét betöltő Koszovói Biztonsági Erők (KSF) kiképzési kapacitásának növelését szolgálja.
Mehaj azt sem titkolta, hogy ezek az infrastrukturális beruházások Koszovó stratégiai partnereivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal együttműködve valósulnak meg.
– magyarázta a koszovói védelmi miniszter.
Az 1999-ben a Kis-Jugoszlávia ellen végrehajtott légicsapások során a NATO négyszer is bombázta Gjakova környékét, a Human Rights Watch egyik jelentése szerint a szerbek elől menekülő albán civileket is megszórta piszkos bombákkal, mert szerb katonai menetoszlopnak nézte a koszovói albán menekültek menetét. Csak az egyik ilyen légicsapás során legalább 70 civil vesztette életét.
A gjakovai repülőtér újjáépítése
A gjakovai repülőteret az 1998/99-es szerb-koszovói háború után a NATO koszovói missziója, a KFOR, illetve az olasz békefenntartók építették újjá, és 2013-ig a NATO-misszió katonai tevékenységének támogatását szolgálta.
Ugyanezen év decemberében az akkori olasz és koszovói kormány között aláírt megállapodást követően a Gjakova repülőteret minden működési eszközzel átadták Koszovónak.
Hat évvel később a koszovói kormány döntésével összhangban a védelmi minisztérium a Koszovói Biztonsági Erők szolgálatába állította.
A djakovai reptér elhelyezkedése
A repülőtér Gjakova városától mintegy 5 kilométerre északra található. Viszonylag sík területen, körülbelül 400 méterrel a tengerszint felett, a Koszovói Polgári Légiközlekedési Hatóság 2016-ban auditálta.
A repülőtérnek mobil légiforgalmiirányító tornya van, amelyet felszereltek a zavartalan működést biztosító kommunikációs rendszerekkel. A repülőgépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez szükséges eszközök is rendelkezésre állnak.
A repülőtér egyetlen kifutópályával rendelkezik, párhuzamos gurulóúttal. A kifutópálya 1.799 méter hosszú és 30 méter széles.
A gjakovai repülőteret a második világháború után alakították ki és helyezték üzembe mezőgazdasági célokra, a 90-es években azonban a működése megszűnt egészen addig, amíg a KFOR nem vette át.
Gjakova egyébként az albán határ közvetlen közelében fekszik, és mivel Albánia NATO-tagállam, a koszovói védelmi fejlesztések kihatnak Albánia védelmi struktúrájára is.
Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.
Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Üzembe helyezik a gjakovai repülőteret a koszovói hadsereg számára
A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
An unleashed Serbian minister would create a new political party, he would impose sanctions on Russia
Német lőszergyár Magyarországon, Szlovénia is gyártana lőszereket az uniós programban
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
Oroszország3 nap telt el azótaOVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azótaNincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azótaSzerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
