Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Albánia és Észak- Macedónia számára is komoly kihívást jelent a globális energia- és élelmiszerválság, mindkét ország rendkívüli intézkedéseket hoz folyamatosan. A problémák jó részét az okozza, hogy Szerbia exporttilalmat rendelt el sok létfontosságú termékre, ami érzékenyen érintette két partnerét az Open Balkan kezdeményezésben. Albániában napok óta utcai tiltakozások zajlanak az áremelkedések miatt, bár ezek csak részben hozhatók összefüggésbe a szerb döntéssel.

Az Open Balkan sírja

Bár pénteken az albániai üzemanyag-gazdálkodási tanács úgy döntött, hogy az üzemanyag ára 217 lek/liter lesz (~1,7 €, azaz kb. 670 fotint) – ezt tekinthetjük az üzemanyag árak befagyasztásának – de ez már nem használt, mert tudvalevő, hogy Olaszországhoz hasonlóan Albániában is az üzemanyag árának körülbelül 50%-a az adó.

A korábbi literenkénti benzinár a korábbi 175 lekről (540 forint) a múlt szerdán az egekbe kúszott, egyes kutakon elérte a 290 leket (900 forint). Ezt követően sok ember és számos elemző követelte, hogy tekintettel a rendkívüli helyzetre, a kormány avatkozzon be az olajárra kivetett adók, olajjövedék, szén-dioxid-adó és forgalmi adó eltörlése/csökkentése által.

Az ötödik napja tartó tüntetések során több tüntetőt tartóztattak le. Szombaton, a miniszterelnöki hivatal előtti tüntetés után a tiranai rendőrigazgatóság elé vonult a tömeg, ahol a letartóztatott tüntetők szabadon bocsátását követelték. Országszerte 30 főt vittek be, 118-at nyomozás alá helyeztek, 15 főt pedig köröznek. Azzal vádolják őket, hogy lezárták az utakat, és nem engedték a járművek szabad mozgását. Ugyanakkor a bíróság törvénytelennek találta a tiranai tüntetők letartóztatását, és szabadon engedte őket.

Edi Rama miniszterelnök, aki eddig kitartott amellett, hogy a háború miatt alakult ki a világválság, amely begyűrűzött Albániába is, és ezzel nincs mit tenni, most viszont a Facebookon megígérte, hogy intézkedéseket tesz a válság következményeinek enyhítésére.

– A miniszterelnökség dönteni fog, és társadalmi rezisztencia-csomagot fogad el, reagálva a globális energiaválság következményeire, és kiveszi a részét az árakkal szembeni harcból

– írta az albán miniszterelnök a Facebookon. Edi Rama szerint az áremeléssel szembeni védekezés érdekében bemutatott „rezisztencia-csomagot” három hónapra tervezik, de ha az ukrajnai helyzet romlik – mondta a miniszterelnök – az albán kormány egy másik forgatókönyvre tér át.

Albániában nagy a baj, Szerbia ugyanis betiltotta az olaj, a búza, a kukorica és a liszt exportját, Albánia pedig a gabonafélék 36%-át erről a piacról importálta, amely most bezárult, Open Balkan ide, vagy oda.

Szerbia fontos partnere Albániának a gabonaimportban. Az INSTAT (Albán Statisztikai Hivatal) adatai szerint Albánia 2021-ben 326 millió kg gabonát importált, ennek 36%-a Szerbiából, 46%-a pedig Oroszországból származott.

Ezzel együtt vagy ennek ellenére a „fogyasztói kosárban” lévő élelmiszerek drágulása nem állt meg. A kenyér (25%), a liszt (20%), a napraforgóolaj (32,5%) drágulása után a rizs, a cukor és a bab ára is emelkedik.

Árképzési módszertan

Észak- Macedónia – amely az Open Balkan harmadik országa – közben óvintézkedéseket vezetett be: eltörölte az alapvető élelmiszerek áfáját, csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, ami a szkopljei kormány által a múlt szerdán meghozott mintegy 400 millió eurós intézkedéscsomag része. Ezek célja, hogy megvédjék az emberek életszínvonalát, és biztosítsák a helyi vállalatok likviditását a globális energia- és élelmiszerválság közepette, legalábbis az ottani kabinet szerint.

– Elegendő élelmiszer- és üzemanyag-tartalékunk van az ország szükségleteinek fedezésére. Ezeknek a termékeknek az ára nagyon magas a világpiacon, de a meghozott intézkedések várhatóan mérséklik az áremelkedést

– nyilatkozta Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök.

A csomag értelmében a kormány eltörli az áfát a legfontosabb élelmiszerek esetében, viszont meghagyja a kenyér, a cukor, a liszt, az étkezési napraforgóolaj, a tej, a hús, a rizs és a tojás esetében az eddigi árrést. Eddig ezeknek az élelmiszereknek az áfája 5 százalék volt. Emellett eltörlik az alapvető élelmiszerek behozatalára kivetett összes vámot, valamint a földgáz, a villamos energia és a hőenergia áfáját. Az üzemanyag áfája 18 százalékról 10 százalékra csökken.

A macedón kormány a lakossági villany- és gázfogyasztók esetében is döntött, és az árképzési módszertan módosítását javasolta annak érdekében, hogy a legkiszolgáltatottabb állampolgárok számára csökkentse az áram és a gáz árát.

Emellett a nyugdíjasok és mintegy 35 ezer legkiszolgáltatottabb állampolgár három hónapig havi 1.000 dénár (16,2 euró) kupont kap alapvető élelmiszerek vásárlására.

A kormány kamattámogatást ad a hitelekhez, valamint az Észak- Macedóniai Fejlesztési Bankon keresztül kamatmentes hitelt nyújt a cégeknek likviditásuk támogatására. A vállalatok hiteleket is igénybe vehetnek az energiahatékonysági projektekbe és a megújuló energiatermelésbe való beruházáshoz.

Észak- Macedónia pénteken úgy döntött, hogy korlátozza egyes élelmiszerek exportját, hogy megelőzze az esetleges hiányokat, követve ezzel számos balkáni és közép-európai ország példáját.

– Az ország korlátozza a búza, az árpa, a kukorica, a búzaliszt, a napraforgómag és a napraforgóolaj exportját

– áll a macedón kormány közleményében. A döntést annak is következménye, mivel ezeknek a cikkeknek a szerbiai exporttilalma ugyanúgy érinti Észak- Macedóniát, mint Albániát.

Nem prioritás

Szerbiára a Nyugat erős nyomást gyakorol annak érdekében, hogy az ország csatlakozzon az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókhoz, ami a későbbiekben akár a csatalakozás feltétele is lehet, amit burkoltan vagy kevésbé burkoltan már megüzentek a belgrádi kabinetnek.

Így a belgrádi kormány, és Aleksandar Vučić szerbiai államfő figyelmének homlokterében most egyébként sem az Open Balkan sorsa áll, mert – rögtön az ukrajnai konfliktus után, és messze az Open Balkan témája előtt – leginkább a közelgő választások megnyerése foglalkoztatja, így jócskán bele is vetette magát a kampányba, amihez hozzátartoznak az államelnöki televíziós szereplések számának növekedése, ha azokat egyáltalán még lehet tetézni.

Egy ilyen alkalmával a szerb államfő úgy nyilatkozott, hogy a térség politikusaival folytatott megbeszélések során megerősítették, hogy Szerbia kitart az Open Balkan mellet: ellátja a szomszédait liszttel és minden más áruval, ezzel kapcsolatban azonban már most vannak kétségek. Szerbia tehát úgy gondolja, hogy a legnagyobb „testvér jogán” gondoskodnia kell a kicsikről, bár most az exporttilalmi intézkedésekkel elveszi előlük a falatot: majd a többiek is kapnak enni, ha már ő maga jól lakott.

További gondot okozhat Belgrádnak, hogy Moszkva az ellenséges országok közé sorolta Albániát és Észak- Macedóniát, ami rossz és nem kívánt végkifejlet esetén Szerbia számára is kötelező érvényű lehet, ebből pedig logikusan következik a kérdés, hogy miért kellene etetni az ellenséget? Bár a politika nem mindig tiszta logika.